1.

Tavaly egy római ismerősöm (40-es nő) segített az olaszországi Deló-vásárlásban; utánanézett, hogy milyen iratokat és hol kell intézni, sőt, az eladóval is beszélt telefonon. Csak annyit tudott, hogy egy veterán autóról van szó, a típust nem említettem neki. Pár hónappal később e-mailen küldtem neki pár képet a kocsiról, másnap jött is a válasz:

Ő: Ejha, nagyon klassz kocsi, az ember szinte várja, hogy előugorjon belőle Batman! :)

Én: De Diana, az egy másik film volt! Az enyém ebben szerepelt:

Ő: Tudtam én, hogy valami mozifilmben láttam! ;)

- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -  

2.

Többsávos út belső sávjában álltam a piros lámpánál, amikor a jobb oldalamon megállt egy városi terepjáró. A vezetője, egy középkorú csávó kapálózott egy kicsit, hogy felfigyeljek rá, aztán átkiabált a nyitott ablakokon:

- Helló, ez most replika vagy eredeti?

- Helló, eredeti.

- Hűűűűűűű, nem semmi! Gratulálok!

- Köszi!

Egy darabig morfondírozott magában, aztán kibökte: 

- De ez még azok között is ritka, ugye?

- ???

- Hát úgy értem, hogy balkormányosat ebből alig gyártottak, ugye?

- Ezeket amerikai piacra gyártották, szinte mind balkormányos.

- Hm, tényleg? Ezt nem hittem volna...

Szerencsére ekkor zöldre váltott a lámpa, így újabb érdekességeket már nem tudtam meg a saját autómról :) A mindössze pár példányban készült jobbkormányos Deloreanekről egyébként Sid írt régebben itt és itt.

(Az aranyköpések előző gyűjteménye ezen a linken olvasható)