HTML

Élet egy Deloreannel

Ez a blog a Delorean Klub Magyarország blogja. Terveink között szerepel a tulajdonunkban levő autók minél több kalandját megörökíteni, a Delorean Motor Company és John Delorean életét minél részletesebben dokumentálni.

Friss topikok

  • gigabursch: Az utolsó bekezdésben a lényeg!!! :-))) (2023.10.18. 12:45) Klubtalálkozó 2023
  • gigabursch: Sok csodát nem várok... Majd ha lesz, akkor tíz év múlva egy tízéveset. (2023.10.06. 11:46) Új Deloreanek - Frissítés 8.
  • Sidaries: @Tomchy: Valóban. Bár azért tegyük hozzá, hogy a vadnyugaton sem voltak éppen pontosak a vonatok a... (2023.09.26. 09:32) Levél érkezik - 42 év késéssel
  • bopat: Azért mentem lassan, mert nem bírtátok az iramot :) Vissza kellett fognom magam. (2023.07.13. 14:49) Ausztriai kirándulás
  • a8zoli: meg sokszor 15 evet kivänok ;) (2023.06.30. 18:33) 15 év

Honosítás és rendszám

2014.11.18. 10:00 :: Szabi DMC

Lassan tolattam az autószállító utánfutó rámpája felé, és - mint Marty McFly a síneken, amikor hátraküldte Dokinak a légdeszkát - a nyitott ajtón kilógva kiabáltam hátra a tréleres srácnak:

- Túl keskeny az utánfutó, bakker, nem fog felmenni rá a kocsi!

- Dehogynem, gyere, csak gyere, eddig minden kocsi felment rá!

- Hát ez nem fog! Mi a helyzet a jobb oldalon?

- Ott épp jó!

- Itt a balon meg épp nem jó!

- Dehogynem, fel fog az férni! Porschét meg Ferrarit is vittem már ezzel!

- Esélytelen!

- Eresszed csak... Úgy, úgy, mindjárt a rámpán vagy kerékkel, jó lesz az, jó az... Ááááá, nem jó, túl széles vagy!

Ebben végre konszenzus alakult ki a jelenlévők között, de kezdtek rosszul alakulni a dolgok azon a szürke novemberi reggelen, éppen egy évvel ezelőtt. Legutóbb ott hagytam abba a kocsim történetét, hogy a lyukas hűtő megjavítása után készen álltunk rá, hogy honosítsuk és levizsgáztassuk a Deloreant. Mivel a magyar bürokráciának már a gondolatára is remegni kezd a gyomrom és viszketni a tenyerem, megkértem egy ezzel fogalkozó szakembert, hogy vigye végig a kocsi a lepapírozását. Nevezzük csak Ügyintézőnek; egyébként tényleg nagyon profi a srác, és mellesleg a tréleres szerepét is ő játszotta az előbbi kis jelenetben.  Szóval épp indultunk volna a hatósághoz, amikor kiderült, hogy 5 centivel szélesebb a Delorean nyomtávja, mint az utánfutó. Ráadásul a platónak két oldalon még magas pereme is volt, hogy a gumikkal pár centit jobbra-balra lelógva se tudjak ráállni.

- Van nálam P-rendszám, vidd el lábon Óbudára – javasolta az Ügyintéző, de ezt elvetettem, mert fogalmam sem volt, kibír-e a kocsi 30 kilométert. Előzőleg két évig állt egy garázsban, és a megvétele után én csak párszáz métert mentem vele a környező utcákban, hogy teszteljem a hűtőt. Rendszám és papírok nélkül ennél többre nem futotta, így viszont még nem bíztam annyira az autóban, hogy neki merjek indulni ennek a nagyobb útnak. A tervem az volt, hogy kerüljön rá a végleges rendszám, és akkor majd legálisan lehet tesztelgetni a technikát és a javítanivalókat keresgélni.

Végül szerencsére nem kellett törölnünk a napot, a srác pár órán belül kerített egy még nagyobb utánfutót, amire már cipőkanállal fel lehetett préselni a Deloreant, de így is csak egy-egy ujjnyi hely maradt két oldalt a gumik és a plató oldalfala között.

500DSCN9154.JPG

A rettegett óbudai intézményben (csak itt lehet import használtautókat honosítani) elég nagy feltűnést keltett a kocsi, még a szomszédos Audi-szerviz szerelői is a kerítésen lógtak. Első körben a honosítási engedélyt kellett megszerezni az irodában, ami meglepően könnyen ment, mert a kérelmet böngésző két illetékes közül csak az egyik hitte azt, hogy egy lakókocsiról van szó. Szerencsére a másik már vágta is rá, hogy „tudod, az az időutazós kocsi abból a micsoda filmből, na, mondjad már!”.

A számítógépes rendszer mélyéről felbugyogtak Sid és Skynet kocsijának adatai (áldassék a nevük ezért :)), és rövid kopipésztelgetés után kijött a nyomtatóból a papír, amire odaütötték a megváltó pecsétet, hogyaszongya: „műszaki alkalmassági vizsga után honosítható”. Tehát nincs szükség egyedi eljárásra, mert már ismeri a mindenható rendszer a Delorean DMC-12 típust, ezzel sok szívást spóroltam meg. Miután befizettem az államkasszába az első nagyobb összeget, lebaktattam a trélerhez, és legurultam róla a műszaki vizsgasorig.500DSCN9142.JPG

Az Ügyintéző tanácsára járva hagytam a motort, amíg sorra nem kerültünk, és ez jó ötletnek bizonyult, mert bemelegedve egészen jól duruzsolt az autó. A vizsgáztatók persze örültek a Delónak, volt nagy viccelődés meg fényképezgetés, az egyikük még azzal is elbüszkélkedett, hogy ő már vizsgáztatott Deloreant. A két másik magyar rendszámos Delorean biztosan nem járt itt, szóval vagy a csávó vizsgáztatott valahol OT-s kocsikat vagy van még valahol egy D, amiről nem tudunk(?).

500DSCN9147.JPG

Ez már nem derült ki, mert hamar sorra kerültem, és a következő 20 percben a vizsgasoron végigaraszoló Deló és a kocsi adatait számítógépbe pötyögő szaki között szaladgáltam (természetesen ez egy másik számítógépes rendszer volt, ami semmilyen adatot nem tartalmazott a Deloreanekről). Utóbbi például a kocsi első üzembehelyezésének a dátumára volt kiváncsi, ami ugye 33 év távlatából elég esélytelen próbálkozás. Jobb híján felmutattam az autó 1995-ös amerikai zöldkártya-papírját, amin volt egy magyarázat nélküli számsor: 81-1-6. Amerikai írásmód szerint ugyan nem így néz ki egy dátum, de meggyőztem őket, hogy ez 1981. június 1., így ez került be a rendszerbe. Egyébként ez még igaz is lehet, mert a VIN-szám alapján valamikor április közepén gyártották a kocsimat.

500DSCN9141.JPG

Innen vissza a Delóhoz, ahol fékpróbáznom kellett, meg indexet és fényszórót kapcsolgatni (az előző, olasz tulaj szerencsére minden lámpát lecserélt európai szabványúra), aztán már hívtak is vissza a számítógéphez, hogy vajon mennyi lehet a kocsi tömege. Feltúrtuk a használati útmutatót, és végül minden rubrikába került valami adat. Például a kocsi színe szürke lett, és nem barna, amivel Sid előzetesen ijesztgetett :). Közben lassan az autó is végigért a nyúzópróbákon, és végre kigördülhettem a vizsgaépületből. Már csak a halál 20 percét kellett kivárni, amíg egy irodista Nusika nagy kegyesen rá nem ütötte a pecsétet a dokumentre, mely szerint a kocsi „megfelel a közúti járművek forgalombahelyezésének és forgalomban tartásának műszaki feltételeiről szóló előírásoknak”. Jííííííhaaaaaaaa, ez kipipálva :)

Persze innen számítva még rengeteg ügyintézés, papírmunka és sajnos még több pénz kifizetése kellett hozzá, hogy két-három másik helyről összejöjjön minden engedély ahhoz, hogy végül egy másik hivatalban egy másik Nusika kiadja a rendszámot és a forgalmi engedélyt. Én ebből már kimaradtam, mert szerettem volna az agysejtjeim számát magasan, a vérnyomásomat pedig alacsonyan tartani, az Ügyintéző viszont mindent profin lerendezett egy hét alatt. Ebben már az is benne volt, hogy legyártatott egy egyedileg választott rendszámot a kocsihoz. Ezen sokat törtem a fejem, mert ha már álomautó, akkor ne az akkoriban új, MP...-vel kezdődő rendszám legyen, hanem valami Deloreanes vagy Vissza a jövőbés dolog. A 4 vagy 5 betűs rendszámok szóba sem jöhettek a közel fél milliós áruk miatt, maradt a hagyományos, de szabadon választott verzió. Ebből ugye MP...-ig már mindet kiadtak, esetleg még megszerezhető lett volna az MPH-088 (filmrajongók érteni fogják), vagy a monogramommal valami, de nem volt igazán jó ötletem. Az MPH-ról az Ügyintéző lebeszélt, a tapasztalatai szerint a ilyen közeljövőben sorra kerülő rendszámokkal csak a baj van, hónapokig is eltarthat, mire előkeríti nekem, de talán már ki is adták.  (Akkoriban utánanéztem a DMC-012-nek is: emlékeim szerint valami öreg Daewoo-n vagy Opelen volt, ma viszont már nincs forgalomban. Mindegy, mert bevont rendszámot nem adnak ki újra, szóval az már örökre elveszett).

Viszont szólt a srác, hogy azokból a rendszámokból is lehet választani, ahol a harmadik betű O, mert ezeket korábban visszatartották. Királyság! Ha Delóról van szó, akkor a DLO eléggé adja magát, és már csak hozzácsaptam a kocsi gyártási évének utolsó három számjegyét. Egy szép november végi estén pedig beugrott hozzám az Ügyintéző egy nagy borítékkal, amiből két vadiúj rendszám kandikált ki, és lehetett is pezsgőt bontani a harmadik magyar rendszámos Delorean megünneplésére.

500DSC04175.JPG

Hát így lett magyar az “olasz Deló”, végülis elég könnyedén. Bár azóta is gyakran emlegetem, hogy milyen gyógyszerre költsék az illetékesek azt az irreálisan sok pénzt, amivel regadó és egyéb címeken büntetik az öreg hobbiautók behozatalát. És hogy miért nem OT-s lett? Erről valamennyit már írtam korábban itt, de a jövő héten megpróbálom majd részletesebben is összehasonlítani az OT-s és a sima forgalombahelyezés előnyeit és hátrányait.

Szólj hozzá!

Címkék: forgalombahelyezés Szabi

A bejegyzés trackback címe:

https://delorean.blog.hu/api/trackback/id/tr956905455

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása