Ez a klub továbbra is egy szedett-vedett kupleráj, ahol mindenki ráér, ráadásul senki nem akar elintézni semmit. Ezért aztán egy klubtalálkozó megszervezése jellemzően egy féléves procedúra, hogy aztán az adott időpont előtt két nappal visszamondja legalább két ember. Idén is volt pár próbálkozás, bár a konkrét időpontig már nem jutottunk el. Ezért nyár végén a csajok kitalálták, hogy márpedig lesz találkozó idén is, mégpedig fixen szeptember 17-én Visegrádon. Így kerültünk október 15-én Budaörsre.
Persze lehetne megint mentségeket keresni, hogy közbejött valami, meg rossz idő volt, de akkor is a klub eszenciáját alkotó inkompetencia volt a hibás. De persze ezt már mindenki megszokta, szóval egy pillanatig sem problémáztunk ezen. Annak örültünk, hogy ha egy kicsit csökkentett létszámmal is, de sikerült összehozni a találkozót.
Aztán elkezdett későn lenni, márpedig tervben volt egy bemelegedésszabályzó tesztjellegű kicserélése, hátha ez megjavítja Skynet autójának a nehézkes indulását. Őszintén szólva nem sok reményt láttunk a javulásra, de bemelegedésszabályzónk van pluszban, egy próbát meg megért. Szerencsére nem egy nagy dolog a csere normál esetben, de persze most Deloreanről van szó. Ami azt jelentette, hogy ebben az autóban egy harmadik fajta bemelegedésszabályzó van.
Nekem olyan van az autóban, aminek alul van egy vastagabb része, aminek mindkét oldalán jön ki egy vákuumcső, amik aztán egy T csatlakozóban találkoznak és mennek a motorba. Plusz fent van egy levegőzőrész is, a szokásos két benzincsatlakozó és áramcsatlakozón túl. A cseredarabon meg nincsen levegőző és nincsen alsó része sem.
A Skynetének az alsó része hiányzik, viszont a szellőző be van kötve a szívócsonkba, a Bopatéra már nem is emlékszem, de az még egy másik fajta, ha jól emlékszem az alja az övében sincsen meg. Remélem jól emlékszem, ha mégsem, javítsatok ki, de a lényeg, hogy mindenkié más. Szóval itt egy kicsit tanakodtunk, hogy akkor mi is legyen, mennyire lehet fontos ez a bekötés, de aztán eljutottunk arra, hogy akkor derül ki, ha kipróbáljuk, álljunk is neki! Kiszedtük a régit, egy kis benzin ment csak el, semmi vészes. Beraktuk az újat, ledugóztuk a szívócsonkból jövő csövet, aztán indítottunk. Egy kis szenvedéssel, de beindult. Igazából nem volt javulás. Leállítottuk az autót, lehúztuk az áramot a szabályzóról, indítottunk, és indult ugyanúgy. Faszaság, ez a jó a K-jetben, Leszeded róla a fele alkatrészt, aztán nem történik semmi.
Végül visszaraktuk a régit, megkerestünk egy leejtett tömítést az egyre kevesebb fényben, megtakarítottuk a szabályzó áramvezetékét, aztán jóváhagytuk a szerelésünket. A Delorean indult, tehát úgy tűnt, hogy ha nem is javítottunk, de nem is rontottunk a helyzeten, ennyit megért a dolog. Azóta Skynet megjáratta már a gépet, úgy tűnik valamennyit mégis javult a helyzet. Ennek lehet örülni, de szerintem a hiba gyökere azért még nincsen meg.
Eddigre már jól besötétedett, ezért a Wild Gunman kipróbálása a legközelebbi találkozóra maradt, de szerintem így is jól szórakoztunk. Innen már csak a könnyes búcsú volt hátra. Remélem jövőre sikerül nagyobb létszámmal összehozni a tagságot.
