Mostanában nem szoktam már hosszabb bejegyzéseket írni a Delorean takarításáról két okból. Az egyik, hogy nem koszolódik el annyira, (bár lehet hogy csak az ingerküszöböm nőtt meg ) a másik pedig, hogy az első évekhez képest igencsak megritkult a takarítások száma. Amit 2008-ban írtam, most is megállja a helyét, de a jelenlegi helyzet brutálisabb volt mindennél, mint amit eddig tapasztaltam koszügyben.
Az idei NAAF por szempontjából is felülmúlta az eddigieket és a Delorean egy gyártási hibából adódóan sokkal jobban ki van téve az elkoszolódásnak. Ugyanis ezt az autót nyitott ajtóval kell mutogatni, emiatt pedig nem csak a külsejét, hanem a belsejét is belepi a por. :) Ennyire:
Amikor hazaértem, éreztem, hogy ez a takarítás más lesz, mint a többi, ezért gondolkodtam azon, hogy elviszem rendes kézi mosásra, de aztán arra jutottam, hogy én jobban meg fogom csinálni. Ezért aztán egy szép péntek délutánon kiálltam az udvarra és nekiestem.
Először kapott egy slagos leveretést, majd utána ugyanezt közelről úgy, hogy ronggyal is átmentem rajta. Így kívülről már kezdett autóformát ölteni, már csak egy újabb rongycsere utáni mosás és egy szárazra törlés volt hátra.
Eddigre messziről már jól nézett ki az autó, jött a beltér, ahol szintén atomcsapás utáni állapotok uralkodtak. Itt először egy kipakolás, porszívózás, minden letörölgetése, majd a cuccok válogatása, visszapakolás, kábé két marék szemét kidobása, majd minden újbóli letörlése volt hátra.
Végül újabb rongycsere, nagy levegő, hátsó légterelő felnyitása, a két motorháztető közötti rész, majd a motortér takarítása következett. A motortér csak óvatos és nagyjábóli takarítást kapott a beázást elkerülendő, de a többi rész az rendes, alapos tisztítást kapott.
Ez után még egy kis papírrendezés, néhány dolog beírása, matricák fel és átragasztása, aztán a munka nyugtázása következett és az óra megnézése. Két és fél óráig tartott. Kidöglöttem rendesen.
