HTML

Élet egy Deloreannel

Ez a blog a Delorean Klub Magyarország blogja. Terveink között szerepel a tulajdonunkban levő autók minél több kalandját megörökíteni, a Delorean Motor Company és John Delorean életét minél részletesebben dokumentálni.

Friss topikok

  • Sidaries: @Tzl: Igen. Ezért van, hogy habár az én autóm alváza elég jól néz ki, mégis látszik rajta pár repe... (2020.03.19. 09:28) Egy komolyabb áttekintés a gyár történetéből - képekben
  • Tzl: @Sidaries: Elég hiányos tudással rendelkezem a fémmegmunkálás területéről, ezért nem szeretnék az ... (2020.02.26. 16:25) Delorean gyártóformák I.
  • Sidaries: @numlockholmes: Kis késéssel, de válaszolok, aznap nem volt időm, aztán elfelejtődött. Igen, emlé... (2019.12.22. 09:08) Deloreantimeline.com
  • Burgermeister: várjuk az uj anyagokat (2019.11.28. 02:47) Haladok
  • matyi101: @leeroy869: lehet nemzetközi babérokra pályáznak. (2019.11.15. 13:44) Apsürde fotózás

Írország - 8. nap avagy Kettő oda, egy ide

2016.08.03. 10:00 :: Sidaries

A finom reggeli után az azonnali indulás helyett inkább tettünk egy bágyadt sétát a szomszédos kastély kertjében. Kastélykertnek szép, de igazából csak időkitöltésnek volt jó. (S: Főleg nekem, mert én minden egyes alkalommal megnézem, mikor arra járok. Tényleg szép, de lassan már olyan lesz, mintha ott laknék.)

20160531_083533.jpgVégre elindultunk, hogy letudjuk az utolsó 800 kilométerünket. Az autópályás utazásunk első tíz perce teljesen eseménytelen volt, de egyszer csak megláttuk, hogy az előttünk haladó Bopat kocsijából elkezdett ömleni a víz. Szóltunk neki, hogy álljunk meg megnézni, hogy mi történhetett. Bíztunk benne, hogy az előző napi hűtőjavítás fuccsolt be, de ott minden rendben volt. Bopatéknak választaniuk kellett, vagy vállalják a hazautat (nekik kicsikét hosszabb út mint nekünk) ki tudja honnan folyó vízzel és rossz kormányművel, vagy ha már itt vagyunk Németországban, akkor egy kis kerülővel beugrunk Augsburgba Delomanhez, hogy inkább egy valódi szakember mondjon verdiktet. A szervizre esett a döntés. (S: És ez a hálátlan dög meg sem említi, hogy eddigre végre hagytam, hogy ő vezesse le ezt az etapot. Tudod ám mikor vezeted legközelebb a Deloreant!)

Szerencsére azonnal fogadtak minket és ránéztek a kocsikra, hogy mi lehet a gond. Néhány perces vizsgálat után kiderült, hogy több kormánycsukló is cserére/javításra szorul, a vízpumpa szinte biztosan bevégezte és a váltóolaj is gondozást igényel. (S: Bopat autójának eddigre már tényleg sok nyűgje volt. A vízpumpa már tavaly óta döglődött, szóval nem volt különösebben meglepő, hogy feladta a harcot. Pontosabban nem adta fel, csak folyamatosan folyt belőle menet közben a víz, ezért szükség volt egy komolyabb felújításra. Deloman szerelője szerint folyamatos utántöltéssel valószínűleg hazament volna, de Bopat nem akart kockáztatni. Főleg mert ahogy az Ati is mondta, a kormány sem volt már gyári és a váltójából is folyt az olaj. Nem vészesen, de akkor sem volt biztató a dolog. Bónuszként az ablakmosótartály is kirepedt, de az előzőek tudatában ez egy 10 másodperces említésen túl már nem is érdemelt szót.)

20160531_114503.jpgAzonnali szervizre esély sem volt, hisz' itt bármilyen problémával hetekkel előre be kell jelentkezni. Bopaték úgy döntöttek, hogy a kocsi marad, ők pedig hazajutnak ahogy tudnak. Végül vonattal és busszal sikerült hazakeveredniük, amiben Bopat talált pozitívumot is, mert úgy tűnik, hogy megtetszett neki a korszerű buszozás intézménye. (S: Ha jól emlékszem elég sok pozitívumot talált és kimondottan élvezte. Ha akarja, leírja majd kommentben, de ha mégsem, akkor itt megéri nézelődni a lap alján.)

Innen nekünk már tényleg nem akadt más dolgunk mint hazagurulni Magyarországra. Persze az autópályán hazafelé többször is felmerült, hogy mi is ránézhetnénk a hűtőközegre, de inkább hagytuk az egészet a francba. Végül valamivel nyolc előtt érkeztünk Sidékhez. (S: Ez az út tényleg az eseménytelenség kivonata volt. Mentünk, tankoltunk, mentünk, tankoltunk, mentünk, hazaértünk. Ott megcsináltuk az ökörködős videónak az utolsó részét, aztán puszipá.)

20160531_171719.jpgKét hónap telt el azóta, hogy megérkeztünk az Eurofestről. Sokszor felteszem magamnak a kérdést, hogy megérte? Megérte ennyit utazni? Megérte vállalni a kényelmetlenségeket? Természetes nagyon megérte. Ez az egy hét valóban egy életre szóló élmény volt, amiért nagyon hálás vagyok. Köszönöm! Hatalmas buli volt. Barátokkal, új helyeket, változatos körülmények között, óriási röhögésekkel kísérve megismerni, őszintén szórakozni egy hétig, megfizethetetlen. Ez a 35 éves márka pedig úgy tűnik, hogy jobb kondícióban van, mint bármikor korábban. Még egyszer 35 évet Delorean! (S: Én erre most csak röviden válaszolok. Jövő szerdán én úgyis megírom a rendkívül fontos, ámde kicsit száraz tényeket az útról. Lehet, hogy inkább magamnak, de nekem jó ezeket sok év távlatából visszanézni. Szóval csak annyit, hogy én is köszönöm az Atinak a jó társaságot, azt hiszem felejthetetlen élmény volt mindkettőnknek, valamint azt is, hogy megírta ezt a nyolc részt. Ritka, hogy ennyit röhögtem volna ilyen rövid időn belül, vagy ennyire felszabadultan tudtam volna ilyen minősíthetetlenül viselkedni. Ennek az igazi lenyomata lesz a hamarosan elkészülő videó, amit terveim szerint kb. két hét múlva be is fejezek. Már most mondom, hogy a videó megtekintése előtt mindenki készüljön fel, hogy ebben az esetben zátonyra futott a politikai korrektség, az őszinteségünk általában bántó általánosításokkal teljesedik ki, valamint csúnya szavak hangzanak el, megtekintését semmilyen korosztálynak nem ajánljuk. :) )

Szólj hozzá!

Címkék: írország eurofest

A bejegyzés trackback címe:

https://delorean.blog.hu/api/trackback/id/tr128931152

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.