Találtam pár marketinggel kapcsolatos dolgot az elmúlt hetekben, ezekből írok meg most két oldalnyit. Nem fordítom le őket teljesen, csak a lényeget szedem ki belőle. Mindegyik dokumentum 1982 nyarán készült, tehát már bőven a gyár csődeljárása alatt. Az aláíró pedig mindkétszer David R. T. Wood. Az első 1982 júliusából való.
Ebben egy júliusi kampányról van szó, a kihangsúlyozandó részek pedig az autó fantasztikussága, az elérhetősége és az óriási kedvezmény, amivel most hozzá lehet jutni. Egyperces hirdetésekről van szó, és a fő hirdetési felület a rádió, mert azzal aránylag olcsón lehet sok embert elérni.
A következő dokumentum alig egy hónappal az előző levél után íródott, és egy számomra kicsit unszimpatikus hiszti az alapja, miszerint a Car and Driver írt egy lehúzó cikket a cégről, és ez mennyire nem korrekt az elég gyengén álló céggel szemben. Megír sok szimpatikus dolgot is, a gyár felépítését, azt, hogy egyáltalán eljutottak az autógyártásig, az emberek kiképzését, stb. valamint óriási optimizmusról is tanúbizonyságot is tesz.
Egyébként erről a cikkről van szó. Elolvastam, sok különlegesség nincsen benne, és szerintem nem annyira negatív, mint amennyire a fenti dokumentum írója látja. Kétségtelen, hogy kiemeli, hogy a bukás fő oka a realitások nem figyelembevétele volt, miszerint évi 20000 autó legyártására fejlesztették fel a gyárat 1981 végére, miközben egyetlen európai prémiummárka sem tudott ennyi autót eladni egy évben, mindössze a Porsche tudta megközelíteni.
Az meg már csak a bónusz, hogy két hónappal a levél megírása után vége volt a cégnek, és John Deloreannek is hirtelen sok más dolga akadt.
