Szent László 1077-ben került a trónra mégpedig I. Béla királyunk és a lengyel Richeza hercegnő fiaként. Uralkodása idején a Magyar Királyság számtalan gonddal küszködött: rossz volt a közbiztonság, rengeteg volt a lopás és a lakosság egy része még mindig kóborló életmódot folytatott. (Egyházi vagy idegen földeken legeltette jószágát, nem fizetett adót és ősei módjára vándorolt keresztbe - kasul az országban.) [tk.122]
Szent László a Képes Krónikában (Forrás: eletestudomany.hu)
A király a rend helyreállítása érdekében nagyon szigorú törvényeket hozott. Elrendelte például, hogy aki egy tyúk értékénél (vagy 10 dénárnál) többet lopott, azt akasszák fel. Büntették a kóborlást is és a pogány hit gyakorlását is. De a király jó példát is akart a magyarok elé állítani. Ezért azok közül, akik régebben sokat tettek a kereszténységért, többeket a szentek sorába emelt. Köztük volt 1083-ban István király, a fia, Imre herceg és Gellért püspök, akiket innentől szentekként emlegettek.
Amikor I. László I. (Szent) Istvánt szentté avatta (1083), új sírhelyet is keresett neki. A leírások szerint István koporsójának felnyitásakor az ott lévők csodálatos illatokat éreztek, és a szent király jobb kezét épségben lelték meg. A középkori ember számára ez csodának tűnt, és bizonyította, hogy István csakugyan szent. István jobb kézfejét ma Budapesten, a róla elnevezett templomban (a Szent István-bazilikában) őrzik díszes ereklyetartóban. (Forrás: Történelem tankönyv. 5. Bp, Oktatási Hivatal 2020)
László a külső ellenséggel szemben is megvédelmezte az országot. Nagy veszélyt a kelet felől támadó sztyeppei népek jelentettek. Ők úzok voltak, de a krónikák kunoknak nevezték őket. Ellenük királysága előtt is harcolt, s maga vezette a sereget. Mivel vitézségből sokszor adott példát katonáinak, később lovagkirálynak nevezték.
Szent László 1091-ben megszerezte a Magyar Királyság számára Horvátországot is, mivel lánytestvére, Ilona az 1089-ben elhunyt horvát király, Zvonimir özvegye volt. (Felkérte Lászlót (testvéreként) a Horvátország feletti uralkodásra.)
László jó viszonyra törekedett a német császárral és Bizánccal is, de ha kellett, fegyverrel védte királysága érdekeit. Magyarország tekintélyét jelzi, hogy leányát késôbb bizánci császár vette feleségül. Ô volt Piroska, akit az ortodox egyház szentté avatott (Szent Eiréné).
Egy megerősödött, keresztény vallású és Európában elismert országot hagyott unokaöccsére, az eredetileg papnak szánt Kálmán hercegre. Kálmán 1095-ben lépett a trónra, mint a korszak egyik legműveltebb uralkodója (ezért is kapta meg az utókortól a "könyves" jelzőt).
Ajánlott posztok: Széchenyi István gróf, Göring, Hitler után a második / Nagy Péter cár / Korhű film: Törvényen kívüli király / A legsötétebb évszázad és a pestis / Ki volt Rózsa Sándor? / Az államalapítás / Poroszország és a Német Birodalom / A hunok népe / Ki volt Aetius? /