(Újabb részletek a most megjelent Vissza a jövőbe-könyvből, az első rész ide kattintva olvasható).
Miután eldőlt, hogy az időgépet egy Deloreanbe kell beépíteni, a kocsi filmbeli megjelenésének megtervezése elsődleges fontosságúvá vált. A forgatókönyv negyedik változatában csak annyi szerepelt erről, hogy az autót mindenféle “furcsa kinézetű szerkezetekkel” szerelték fel, amitől a kocsi “veszélyes külsőt öltött”. A leírás szerint az elejére és végére szerelt elektromos tekercseknek kell közrefogniuk a Deloreant, de több konkrétumot nem tartalmazott a forgatókönyv.
A kocsi végleges kinézete a művészeti osztály és a speciális effekt-csapat közös munkájának eredménye volt. A grafikai tervezés vezetésére Ron Cobb illusztrátort kérték fel, aki korábban festőként és politikai karikatúrák készítőjeként volt ismert, majd olyan filmek látványtervein dolgozott, mint a Csillagok háborúja, Az elveszett frigyláda fosztogatói és A nyolcadik utas: a halál.
Cobb irodája Bob Zemeckis és Bob Gale irodája mellett volt, így már korábban tudott a tervezett filmről, és érdekesnek tartotta az alapötletét. Ezt megerősítette benne Steven Spielberg, aki néhány hónappal a forgatás kezdete előtt kereste meg:
“Lenne kedved dolgozni ezen az időutazós filmen, és terveket csinálni egy időgéppé alakított Deloreanről?”
“Delorean? – Cobb megdöbbent ezen a különleges ötleten – Jól hangzik, de miért pont egy Delorean?”
Erre Spielberg sem igazán tudta a választ, csak annyit mondott, a két Bob szerint érdekesen nézne ki a filmvásznon. A választól függetlenül Cobb természetesen be akart szállni a film előkészületeibe.
Nem kapott túl sok iránymutatást a tervek elkészítéséhez: a kocsinak egyrészt úgy kell kinéznie, mint ami valóban tud az időben utazni, másrészt hihető legyen, hogy egy feltaláló rakta össze a saját garázsában. További követelmény volt, hogy legyen egy nukleáris reaktora, közúti közlekedésre alkalmas legyen, és természetesen kellett bele egy fluxuskondenzátor is, ami ugye lehetővé teszi az időutazást.
“Egy filmszereplő autónak olyannak kell lennie, hogy már első pillantásra megértsd, hogyan működik – mondja erről Cobb – Olyan ez, mint egy iratkapocs: nem kell elmagyarázni, hogyan használd, és ugyanezt szerettem volna elérni a Delorean esetében is. Itt van például a kocsit körbeölelő vezetékek hálózata: már ránézésre is elhiszed róla, hogy pont ez szükséges ahhoz, hogy az időben utazgass”. Cobb végül három egymástól különböző koncepciót nyújtott be a díszlettervezőkhöz, akik abban a tudatban nézték át a terveket, hogy másfél hónapon belül kész autót kell átadniuk a kezdődő filmforgatásra. Cobb terveiből az alábbi képekre kattintva lehet szemezgetni:
Az idő szorítása miatt jelentősebb változtatásokra már nem volt lehetőség, ezért az időközben más filmhez szerződő Cobb után Andrew Probert (Start Trek, Indiana Jones és a végzett temploma) dolgozott tovább a tervek finomításán. A Delorean Design 2.0 néhány napon belül el is készült, íme ezekből egy válogatás:
Cobb és Probert terveiből Michael Scheffe (K.I.T.T. megalkotója a Knight Rider-ből) gyúrta össze azt a dizájnt, ami már szinte teljesen megegyezett a filmben is látható időgéppel. Ez nem kis részben annak is volt köszönhető, hogy Scheffe a vizuális effektes Mike Fink-kel előzőleg két délutánt töltött el raktáráruházakban, ahol felmérték, milyen alkatrészeket lehetne felhasználni az építéshez, miből mennyire lesz szükség, és mennyibe kerülnek. Scheffe korábban repülőgép-építést is tanult, ezért mindenki szerint ő volt a tökéletes illusztrátor a Delorean végleges terveinek elkészítésére.
“Néhány dolgot alaposabban át kellett gondolni – meséli Scheffe – például ha egyszerre több színészt mutatunk az autóban, belóg-e a képbe valami kütyü, ami kitakarhatja őket. Ezért elkezdtem játszani a műszerekkel és alkatrészekkel, fotókat és rajzokat készítettem, hogy hogyan nézne ki, ha ezt vagy azt beraknánk az utastérbe.”
A következő részben az első mozifilmhez használt három Delorean megvásárlásáról és átépítéséről lehet majd részleteket olvasni.
