Ez a mai bejegyzés inkább egy összefoglalás lesz, mint új információk gyűjtőhelye. Sokszor beszéltem már a Quality Assurance Centerekről (minőségbiztosítási központokról), de külön bejegyzésük még nem volt, pedig nagyon nagy szerep jutott nekik abban, hogy az eladott autók minősége nagyságrendekkel javult '81 végére. Régebben nem lehetett túl sok mindent találni róluk a neten, ami volt az meg szét volt szórva mindenfelé, de szerencsére azóta indult egy új oldal, ahol elég jól összeszedtek róluk sok mindent. Nagyon ajánlom a megnézését!
A létezésük egyértelműen Dick Brownhoz köthető, ahogy erről az ő bejegyzésében írtam is. A nagyon kezdő ír munkások még nem tudták tökéletesen összerakni eleinte az autót, ezért volt szükség a QAC-k létrehozására. Három QAC volt a fontosabb amerikai eladási csomópontok közelében.
Egy volt Kaliforniában, Santa Anában (3500 W. MacArthur Blvd. Santa Ana, California 92705), Los Angelestől nem messze. Úgy vettem észre - de egyértelmű bizonyítékaim erre nincsenek - hogy ez volt a legnagyobb QAC, ami végülis logikus lenne, mert Kalifornia volt a legnagyobb felvevőpiaca a Deloreaneknek. Valamint itt volt Hollywood, aminél jobb prezentációs lehetőséget el sem lehetett képzelni. A DMC-nek itt két létesítménye is volt. Egy iroda Irvineban az ipari parkban és a QAC Santa Anában. Itt volt továbbá az autók országos garanciaközpontja és raktára.
Ezen felül még John Deloreannek is volt egy kisebb háza a környéken, a Kaliforniai Egyetemtől (UCLA) nem messze az Aspen Tree Lanen.
Mellesleg ez a QAC egy ideig még kiképzőbázisként is funkcionált és egyszer még bő ötven ír munkást is hoztak ide továbbképzésre. Akik aztán pillanatokon belül rommá égették a nagy meleghez nem szokott bőrüket a tűző kaliforniai napon. Ezért aztán céges pénzből felszerelték őket kalapokkal és napszemüvegekkel, hogy esélyük legyen a túlélésre.
A második QAC a keleti parton volt (685 Highway 202-206 N. Bridgewater, NJ 08807). Ez is két részből állt, az egyik fele New Jerseyben, Somerville Bridgewater részében volt, a másik pedig Wilmingtonban (Ferry Road, Port of Wilmington, Delaware 19801), Delawareben éppen félúton New York és Washington között. Habár erre vonatkozóan nem találtam pontos információt, úgy tűnik, hogy a wilmingtoni telephely volt a QAC, ahová az autók megérkeztek, a somervillei létesítmény pedig a logisztikai, disztribúciós feladatokat végezte.
Végül pedig volt egy Michiganben, (2237 Elliott Avenue, Troy, Michigan 48084) Detroitban. Erről sehol sem írnak túl sokat, ráadásul néhány helyen csak két QAC-ról írnak. Igazából azt is kutatni kellett egy darabig, hogy egyáltalán Detroitban volt ez a központ. Itt megint csak feltételezésekre kell hagyatkoznom, de szerintem ez inkább csak egy disztribúciós központ volt, valódi minőség-ellenőrzési munka itt nem történt, ahogy az a georgiai központ esetében sem. (8601 Dunwoody Place, Suite 330 Atlanta, Georgia 19801). Bár annyira nem is lett volna értelme. Elvégre Írországból az autók vagy a keleti parton Wilmingtonnál vagy a nyugati parton Los Angelesben kötnek ki. Mindegyik mellett van egy QAC, logikus, hogy itt javítják ki őket és nem hurcolják el őket egy harmadik helyre.
A javítások elég sokrétűek voltak ezekben a központokban. Egyszerűbb esetben csak a szállítás során keletkezett kisebb hibákat javították, de volt példa komolyabb munkákra is. Egy egyszerű finomhangolás, az acélpanelek és lökhárítók párhuzamba állítása, ajtók beállítása mindennapos volt, de végeztek itt környezetvédelmi méréseket, és sok fejlesztést vagy visszahívási problémát is itt oldottak meg. Ilyen volt pl. a generátor nagyobbra cserélése vagy például a Front End Recall Kit felszerelése (a visszahívásokról még fogok írni). Volt néhány egyéb javítás is, amit csak itt végeztek el, a gyárban nem foglalkoztak ilyenekkel. Egy ilyenről már írtam itt.
Eleinte a beérkező autók darabjára átlagosan 140 órát fordítottak, hogy az megfeleljen a minőségi követelményeknek, ami óriási szám. Habár ez később 68-ra mérséklődött, de ez az autónkénti 600$-os extra kiadás sem volt megengedhető a cég számára.
Végül pedig egy kép a kaliforniai QACból. A fotó 1981 májusának a végén vagy júniusának az elején készült, amikor végeztek az első csoport autóval és azok innen éppen indultak a viszonteladókhoz. Az itt dolgozok egyébként magukat sokszor csak POG-oknak hívták a jelmondatuk miatt, miszerint: "Look like pigs, Work like dogs!", tehát: "Úgy néz ki mint a disznó, úgy dolgozik mint a kutya!"
A kép itt megvan egy kicsit nagyobb felbontásban is
