Miután kommentben jött egy kérés, hogy ne beszéljek már mellé, folytassam inkább Hollandiát, hát így teszek. Úgyis meg kell írni ezt is, aztán addig jó, amíg megvannak a részletek és nem felejtettem el mindent. Szerencsére minden este készítettem jegyzeteket az aktuális napról, ezért a fontosabb dolgok biztosan megmaradtak. Szóval akkor Hollandia.

Most a keddi napról lesz szó. Reggel Ednél kezdtünk és leadtuk Bopat autóját. Addig a csajok otthon maradtak, mi pedig Bopattal elmentünk autót bérelni. Előtte már kitaláltuk, hogy kábé milyet akarunk, meg is beszéltük a fickóval, aláírtuk, kifizettük, kimentünk, majd megkaptuk ezt:

Itt jöttünk rá, hogy talán kicsit konkrétabban kellett volna meghatározni az igényeket, nem csak egy autókategóriát mondani. Szóval sikerült egy rózsaszín Peugeot 207-est kibérelni. Oké, elméletileg ez nem rózsaszín, hanem pezsgőszínű, de attól még elég hülyén néztünk ki benne. Főleg a Bopat. Mondjuk a csajok örültek neki. :)

Mindegy is, ha ez van, hát ez van. Beültünk nagyon kemény fejjel és végig feszítve és morcosan nézve próbáltuk megőrizni méltóságunk darabkáit, miközben elértünk Hágáig. (Ez igazából most nem volt igaz, de jól hangzott. Mármint Hága igaz volt.) Mikor odaértünk Hágába, egy fontos célunk volt. A Louwman autós múzeum. Erről egy igazi benzinvérű órákat tudna beszélni, de még én is csak tátott szájjal lestem olykor. Megéri a fenti linkre kattintani, de most tényleg.

Én most nem írom le azokat az autócsodákat, amiket ott láttunk, úgysem tudnám, de a lényeget azért belinkelem. A kiállított Deloreant.

15852-es a VIN-je, természetesen bemásztam, hogy megnézzem. Ahogy a képen is látszik, egy szép állapotú 83-asról van szó, örülök, hogy láthattam.

Végszóként a múzeumról annyit, hogy mindenképpen megéri megnézni, mert olyan autók vannak, amiket ha eladnának, a befolyó pénzből észrevehetően csökkenhetne az államadósság. Komolyan.

Innen Amszterdamba mentünk tovább, ahol az egész Hollandiát belepő tehénszagot felváltotta a fűszag. Amint kiszálltunk az autóból, ez csapot meg minket először, nem kis mosolygásra késztetve minket, pedig még igazán nagyon nem is szippantottunk belőle.

Túl sokat nem akarok Amszterdamról írni, elvégre ez nem egy utazós blog, ezért autós szempontból emlékezek csak meg róla. Ne menjetek Amszterdamba autóval! Ilyen kis gyösszel, mint mi, esetleg még lehet, de ennél nagyobbal ne! Még mindig élénken él bennem a 2009-es utam, amikor Deloreannel kóvályogtam itt a belvárosban és kevés rettenetesebb élményem volt, mint az. A mindenhonnan előbukkanó biciklisek, az egyirányú szűk utcák nem autóknak valók.

Csónakkal, hajóval jól lehet közlekedni, biciklivel és gyalog szintén, valamint taxival. Sőt, a taxit külön ajánlom, mert Amszterdam taxijainak jelentős rész Tesla. Az én agyam ezen teljesen ledobta a láncot. Gondolkodtunk rajta, hogy csak azért fogunk taxizni, hogy ülhessünk Teslában, de ez aztán elmaradt. Ha legközelebb arra járok, biztosan nem hagyom ki. Csodaszép járművek és nagyon-nagyon kéne egy. Nem szeretem az új autókat, de egy Teslát azért elfogadnék a garázsomba. 30M Ft körüli áron van egy új. Azt hiszem még gondolkodok rajta.

Ezután már csak az este volt hátra és egy vacsora egy jó kis döneresnél. Szinte már hazai ízeknek minősült a dolog. Jól elvoltunk, elbeszélgettünk, majd hullafáradtan estünk bele az ágyba.