Szóval ott hagytam abba, hogy pendülés, és a csomagtartó nem nyílt ki. Igazából már vártam, hogy mikor szakad el a csomagtartó bovdenje, mert nem egy ritka hiba ennyi idő után, de egy hetet még várhatott volna, mert a Balaton Classic az bizony indul május 31-én, és addigra mindennek működnie kell. Emiatt is volt nagyon fontos a kilométeróra megszerelése is.
A fő gond ugye nem is a csomagtartó maga, hanem az, hogy a 3200-as VINtől a tankoláshoz is fel kell nyitni a csomagtartót. A Delorean 300 kilométeres hatótávja pedig egyáltalán nem elég egy oda-vissza útra, és a 300 kilométeres versenyre. Szóval a pendülés után kicsit félve néztem meg a nyitó kallantyút, hogy hol a bovden vége, és szerencsére még kilógott 1-1,5 centi. Fogó elő, meghúztam, és nyílt a csomagtartó. Akkor oké, mondom, nagy dráma nincs. Viszont ez így baromi kényelmetlen, valami megoldást ki kell találni, mert az új bovden nem ér ide Hollandiából úgy, hogy még be is lehessen szerelni.
Felhívtam McFlyt, és mondta, hogy szerezzek egy sorkapcsot, aztán abba fűzzem bele. Nagy ötlet, csak honnan szerzek én ilyet. Hát a szomszédtól! Szerencsére volt is neki egy négy soros, én meg a kettesbe alig egy óra alatt beleszenvedtem a jól kirojtosodott bovdenmaradékot. Belehúztam rendesen és működött is a dolog, igaz, még mindig elég kényelmetlen volt. És itt jött a nagy ötlet, hogy akkor az egyes és hármas sorba meg egy hurokként bele lehet rakni a leszakadt bovdendarabot. Ez már sokkal hamarabb ment, mert ez nem volt kirojtosodva, és így lett egy szép nyitóm.
Persze végleges megoldásnak ez közel sem jó, de a hétvégét valószínűleg kihúzza. Utána meg meg lehet csinálni rendesen.
