A hivatalos 50000 mérföldes tesztet két Lotus prototípus tesztje előzte meg. Ezek voltak a D14 és D15. Az általuk felderített hibákról itt írtam, megéri elolvasni.
Az első száz legyártott autó, tehát az 500-as sorozatszámúak mind teszt és gyakorlóautók voltak valamilyen szinten. Elsősorban a DMC fontosabb alkalmazottai kapták őket cégautónak, de nem azért mert menő cégautóval furikázni, hanem mert így az esetleges hibákról nem az első vásárlók, hanem a cég szerez tudomást. Emiatt ez az első széria még jelentősen rosszabb minőséget képviselt, mint a későbbiek.
Ezek közül az autók közül is kiemelkedik az 514-es, amelyen a hosszútávú megbízhatósági tesztet végezték. Ez egy fekete belsős, manuális váltóval szerelt 1981 márciusi VINtáblájú Delorean. Az egész tesztvezetést Mike Loasby felügyelte és a kivitelezését 1980 április 15-én hagyta jóvá. Ezután indultak el a D14 és D15, a VIN 514, a hivatalos tesztautó pedig 1981 január 25-én rajtolt el és április 12-ig nyüstölték.
Az autót ezután körbevezették Európában és főleg Írországban használták. A német autópályákon magas sebességű vezetést teszteltek, de megjárták az autóval a földutakat is. Mint mondták a legnehezebb dolog a tankolás volt az ólommentes benzin hiánya miatt.
Az alábbi képen a három aláíró Chris Bradley, David Winnington és Dessie Murray. Chris Bradleyről, az Experimental Workshop főnökéről már írtam korábban, David Winnington az ő munkatársa volt, Dessie Murray pedig az egyik utolsó tesztvezető. Ők voltak a VIN 514 tesztvezetésének az ellenőrei.
Az út folyamán minden költséget részletesen vezettek a benzintől, a szállásokon át az esetleges szervizköltségekig. A végére a jelentés közel 100 oldalra rúgott! A vezetésben az ulsteri autósklub segédkezett. Napi 16 órában vezették az autót, szinte csak tankolni, szervizelni és sofőrt cserélni álltak meg. Sajnos nem találtam információt a teljes végösszegről, de 30000 mérföldes teszt esetére volt egy esettanulmány, ami 20000 font körüli költséget irányzott elő.
Az autót a gyár tönkremenetele után John Moore, a "Motor Makers in Ireland" szerzője vette meg eléggé nyomott áron, és tőle került az ulsteri közlekedési múzeumba. Kicsit kipofozták és kiállították.
Ezen kívül fontos megjegyezni, hogy nem csak ez az autó volt 50000 mérföldes teszten, hanem a D14-es és D15-ös Lotus prototípuson túl még egy autó. Erről csak pletykák vannak, de aszerint a VIN 535-ről van szó, és a VIN 514-gyel szemben automata váltós volt és a tesztek során balesetet szenvedett, felborult és emiatt megsemmisítették.A rendszáma pedig RIA 7122 volt. A potenciálisan elveszett D23-ról lehet szó? Könnyen elképzelhető.
További információk itt.