A miskolci kiránduláskor már mondtam, hogy a kerékcsapágy elég durván morog. Miután hazaérkeztem nem is használtam az autót, mert az autóhipochondriám és paranoiám nem hagyott békén. Folyamatosan attól paráztam, hogy ha mennék vele, akkor pillanatokon belül teljesen tönkremenne, eltörne, felrobbanna, kigyulladna, fekete lyukat generálna ami aztán a fél világot, de minimum az autót és engem kiradírozna az élők sorából.
Emiatt, és pár szerencsétlen véletlen folytán aztán majdnem egy hónapig állni volt kénytelen a Delorean. Azért, mert mikor Miskolc után írtam az Ednek hétfőn, nem jött válasz. Aztán szerdán is írtam és ugyanez. Végül csütörtökön szólt, hogy bocs, de nyaralok két hétig, utána küldöm a cuccot. Végiggondolva ez egy teljesen normális dolog, de nekem mégis meglepő volt. Megszoktam, hogy Ed egész nap ott van és csak az én levelemet várja, hogy mit küldhet. :) Szóval így aztán egy kis kényszerű állásidő jött. Ed megérkezése utáni hétfőn el is indult a csomag, majd következő hét hétfőre meg is érkezett. Az volt az a hét, mikor végig esett az eső, emiatt továbbra sem tudtam/akartam mozogni, de aztán pénteken eljött a szerelés napja.
Hazamentem, beültem az autóba, a morgást hallgatva elmentem a szerelőhöz, majd nekilátott és pedig néztem. Maga a szerelés nem egy túl bonyolult valami. Kerék le, féknyereg le, angle drive kiköt, aztán a kerékagyból már ki is lehet ütni a csapágyat. Ami miatt mégis ilyen szép hosszan írok meg mindent az egy szokásosan hülye megoldás.
Az angle drive-hoz kapcsolódik az egész. Az van ugyanis, hogy a kilométerórának ez a spirálja átmegy a csapágyon és kerékagyon, majd a túloldalon egy kis pöcök kilóg. Erre a kilógó részre megy rá egy kupak, aminek a belső része ugyanolyan négyzet alakú, mint a spirál vége. Ahogy pedig ez a kupak pörög a kerékkel, ez hajtja meg a spirált is. Maga az elképzelés annyira még nem is gáz, nem tudom mennyire volt elterjedt megoldás annak idején, de amilyen gagyinak az a kupak kinéz... na az leírhatatlan, bár a kép talán visszaad belőle valamit.
Mindenesetre maga a munka sikeres lett, az új csapágy szép csöndesen teszi a dolgát és ma is tanultam valamit. Ráadásnak pedig a kipróbálásából adódó öröm egy kisebb környékbeli túrát eredményezett, ami aztán elvezetett a jövő heti bejegyzéshez. :)