November közepére tehát nyélbe ütötték az üzletet és a megállapodás szerint 1,2 millió dollár értékű alkatrészt, az amerikai eladási jogokat és 17,5 millió dollár értékű eladatlan autót kapott. Az amerikai csődbiztosok szerint ez az ár olyan alacsony volt, hogy a Consolidated még egy pert is kapott a nyakába, aminek nem tudom mi lett a vége, de úgy tűnik, hogy a Consolidated jött ki győztesen belőle. Az, hogy a vétel mennyi autót jelentett, kérdéses. Itt most egy kis matekozás és elmélkedés jön, mert pontos számok nincsenek.

A Consolidated ezzel az üzlettel megszerezte a DMC teljes raktárkészletét, 649 még el nem adott autót Amerikában, valamint néhány félkész darabot, amiket aztán valódi '83-asként fognak majd eladni (VIN 20000+). Ezen felül a Consolidated nyilatkozott, hogy korábban a brit felszámolóktól is megvettek további 1090 autót (Valószínűleg ezek az autók voltak a dokkokon vagy a gyár területén, és ezeket számozták át a 16-17000-es számú '83-asokra.). Ez összesen körülbelül 1800 autót jelent. A legvalószínűbb számok szerint tehát 1041 kész és 53 félkész autó került a tulajdonába, ami nagyjából reális szám lehet, mert ezek a félkész autók lettek aztán a valódi 20000-es VIN számú '83-asok. Itt viszont gond az, hogy elméletileg 104 darab '83-as van, ami kétszer annyi, mint az itteni félkész autók, szóval van itt is keverés bőven. Viszont a '83-as Deloreanek létezése és elnevezése hasonló a Bricklin '76-osaihoz, ugyanis az ottani félkész autók is így kapták meg az évjáratukat.

Van viszont egy elképzelésem, hogy hogyan is lehetett ez az egész. Shenk valóban 1041 kész és 53 félkész autót kapott, de ebből csak az 53 félkész és 51 kész volt a gyár területén, a többi 990 pedig a dokkokon volt. Emiatt a dokkokon levőket csak simán átszámozták a 16-17000es '83-asokra, és úgy mentek eladásra, a gyáriakból viszont volt lehetőség rendes 20000-es számú '83-ast csinálni. Ezt az 1100 körüli számot az is némileg alátámasztja, hogy 1983 szeptemberében Shenk azt nyilatkozta, hogy az autók kétharmadát már eladták és már csak pár száz van hátra. Márpedig az 1800 autó kétharmada kb. 1200, tehát ekkor 600 volt még eladatlan.

A helyzetet bonyolítja, hogy egyes források 2600, néha pedig 2800 autóról szólnak. Ezek a 2000 fölötti számok viszont szerintem irrreálisak, de az magyarázhatja, hogy egyszer Shenk azt nyilatkozta, hogy 1500 eladatlan Delorean van Amerikában és ezért nem lesz gyártás. Márpedig ha Írországban volt 1090 autója és 1500 Amerikában, akkor az körülbelül 2600 autót jelent. Viszont ebbe az 1500 autóba beleszámolta a már márkakereskedők tulajdonában levő autókat is a már ott levő saját 649 autóján túl. Valamint a '82-es Bank of America afférban is 1400 autó vett részt és egy cikk szerint ezek akkor az ő tulajdonába kerültek. Az ellentmondások pedig abból adódnak, hogy a kérdező nem tudott a két forrásból levő autókról és amikor az Írországban vett autókról kérdezett, akkor Shenk arra a kérdésre válaszolt, nem pedig az összesre vonatkozóra. Viszont ez már nagyon elmélet, maradjunk annyiban, hogy macerás ezt ennyi év után kiszámolni.

Folytassuk inkább onnan, Shenknek volt egy óriási raktárkészlete, ami az írországi gyár és a kaliforniai QAC raktárkészletéből állt össze, valamint egy kupac autója is. Ezeknek az autóknak a felét az eredeti viszonteladók a másik felét pedig a Consolidated adta el egyre alacsonyabb áron. A közvetlen eladásban a Consolidated a KAPAC-ot bízta meg, majd valamikor 1984 körül el is adta neki a teljes raktárkészletet a bérelt raktárral együtt és ezzel kivonult a Deloreanek világából. A KAPAC aztán egészen 1997-ig foglalkozott az eladásokkal. Ekkor azonban alig egy kőhajításnyira új NHL stadion épült a városban és a környező ingatlanok bérlete az egekbe szökött és a raktárnak mennie kellett. Ekkor jött egy Stephen Wynne nevű fickó és innentől már azt hiszem ismerős a történet.