A dailymail szerint 100.000 hörcsög 2.5 kW, azaz kb 50.000 1.25, legyen 49.000 az 1.21 kW. Tehát 49 milliárd kell az 1.21 GW.

@scuynat: jó, de nem mindegy, hogy európai vagy afrikai töketlen hörcsögökről van szó :)
Pont ezért írtam, hogy ne tessenek kötözködni a számokkal, én csak lefordítottam a cikket. Van itt egy videó, ami szerint 1,2 millió hörcsög 450 kw-ot termelne, az 0,375w/hörcsög, tehát csak 3,2 milliárd kellene belőlük.
www.youtube.com/watch?v=vpGNMP2LBCQ

És mi a kedvenc színed? A barna... Nem, a kék!

"!!Pontban!! 10 óra 4 perckor", nincs ott semmilyen több másodperc :)

Hemzseg a film a hibáktól, de nem ezért szeretjük. Amúgy, már akkor sem értettem, hogy miért nem raktak alá 8 téglát, nyomták tövig a gázt és várták a villámot, de ez legyen az én gondom. :) Az autó (és a film) azóta is nagy kedvencem és ha találok egy jó minőségű képet róla, már megy is háttérnek!

Amúgy lehet, megnézte Doki az óra mechanikáját, hány másodpercnél csapott bele a villám, nem? Nem persze, de rendezőibe belefért volna...

Na igen, de egy másodperc is rohadt hosszú idő, a 88 mph-val száguldó autó 40 métert tesz meg másodpercenként, azaz ezredmásodpercenként 4 centit. És kb. ennyi tűrése van a dolognak, szóval ezredmásodpercre pontosan kellett volna tudniuk, de ők bekockáztattak :D

@leeroy869: @Nick-Name: egy magyarázat lehetne, hogy a percmutató éppen a 3-asról ugrott 4-esre, amikor a villám miatt félúton megállt. Azt már meg sem említem, hogy a Delorean nem indult, amikor csörgött a vekker, mégis másodpercpontosan ért az óratoronyhoz.

@scuynat: nem, mert húzta volna maga után a kábelt a Deló, míg bele nem csap a villám :) Lásd a repülőgéphordozós landolásokat: www.youtube.com/watch?v=STVAM85y3i0

Most senki se akadjon ki, de komolyan válaszolok a viccesnek szánt kérdésre:

1. A villámok valójában lentről, a villámhárítóból indulnak el, annak potenciálja miatt, hiszen a Föld negatív töltésű, így egy villámhárító valójában elektronokat emittál az elektronhiányos (ion-) felhők irányába. Ezen elektronok nagy feszültség esetén olyan nagy sebességre képesek, hogy ütközési ionizáció útján ionizálják a légkört, és így újabb töltéshordozó elektronok (és ionok) keletkeznek. Ezt lavinahatásnak hívják, ez működik pl. a fényképészek Xenon vakujában vagy a Geiger-Müller számlálóban. Tehát minden különösebb trükk nélkül megoldható lenne ma is, hogy ha tudom, hogy valahol 1 perc pontossággal kialakul egy rettenetes nagy potenciál, akkor ha a DeLorean kiad egy több tíz-száz megavoltos negatív feszültséget, akkor az a kifeszített villámhárítóhoz történő érintkezés pillanatában a villámhárító környezetében lavinahatással töltéshordozókat generálna, amik aztán már le tudják vezetni a felhőkben felgyülemlett töltést. A feltételek adottak: aszfalt út van és gumi kerék, tehát a DeLorean kb. el van szigetelve az úttól és a Földtől. Én a Földre is raktam volna egy leföldelt fémcsíkot, így a kocsi aljáról lelógó föld-elektróda és a kocsi tetején lévő kampós elektróda bekapcsolt volna egy több megavoltos tápegységet az elszigetelten kialakított villámhárítóba, és az eredmény máris egy majdnem azonnali villámcsapás, amely nem csak kisüti a több megavoltos nagyfesz. generátorom töltését, hanem rögtön nagyáramú, több GW-os energialökést is okozna. Kvázi egy több MV-os, kis energiabefektetéssel előállítható statikus feszültséget alakítok át több GW-os nagyáramú (több ezer-tízezer amperes) energiává, kihasználva a fejem felett tornyosuló fellegekben összegyűlt töltést.

2. A teljesítmény nagyon érdekes fogalom, kb. olyan, mint egy időben a PMPO hangszóró-teljesítmény. Valójában a teljesítménygörbe alatti terület, azaz a teljesítmény-idő integrálja adja a munkát, a tényleges munkavégző képességet. Innentől fogva lehet, hogy a DeLorean-nak 1,21 GW teljesítmény kell, de ha ezt csak 1 mikrosecundumig kéri, akkor az máris csak 1,21 kJ, azaz 289 kalória, ami egy pohár víz hőmérsékletét mindössze 1,5 °C-al emeli meg. Ebből adódik az is, hogy tulajdonképpen nem kizárt ekkora teljesítményt előállítani akár egy sima autóakkumulátorból sem ún. lökésgerjesztőkkel. Ha valaki gyártani akar egy ilyet, méretezek neki szívesen. :-) A fizikusok példái azért voltak rosszak, mert folyamatos teljesítményt leadó megoldásokat szedtek össze. Márpedig a videó lelassításával és kikockázásával pontosan le lehetne mérni, hány msec ideig érintkezett a DeLorean kampója a villámhárítóval, és ez összesen mennyi energiát jelent. Sőt, ki lehet számolni a sebességből is, mert teleszkóposan szétcsúszó volt a kampósbot. Mondjuk 2 méteres kampósbot és 88 mph sebesség esetén (ami ~40 méter/sec) 50 msec ideig érintkezhettek (ha az ívzárlat plusz idejével nem számolunk), azaz 62 MegaJoule energiát szerzett a DeLorean ezidő alatt, ami még mindig nem sok; kb. 15.000 kcal, azaz kb. 60 db McDonald-os hamburger teljes, emésztéssel kinyerhető energiatartalma, vagy mondjuk eldisszipálva az áramkörein az autó teljes hűtővizét képes lett volna alig 3-5 °C-al megemelni. Szóval amennyiben rájövök az időutazás - szerintem nem létező - megoldására, a többi nekem már rutindolog lesz. :-)

@Szabi DMC: mert belehúzott :)

Még annyit: Még az alsó fém-elekródát is ki lehetne spórolni, ha a Doki a villámcsapást megelőzően alaposan felsózta volna az utat, hogy a rajta kialakuló egybefüggő vízréteg jó vezetőképességűvé váljon. Ha a lámpaoszlop, amire a villámhárítót szerelte nem fém, hanem mondjuk faoszlop, akkor még az elszigetelés is megvan. Bár emlékeim szerint fémoszlopok vannak, de a Dokiból kinézem, hogy sutyiban lecserélte festett, faragott fára... ;-)

@Kutato: Mikor először megnéztem a filmet, nekem is az jutott eszembe, hogy csak teljesítményekről volt szó, energiáról nem. Sokan nem tudják, hogy ahhoz képest hogy a villám milyen látványos, nincs benne túl sok energia, mert igen rövid az impulzus.

@Kutato: Köszönet a részletes magyarázatért, ez láthatóan feleslegesség teszi az egész cécót a villámcsapásos időutazással kapcsolatban :) A két forgatókönyvíró egyébként eredetileg művészeti tanulmányokat folytatott, szóval nem csoda, ha itt-ott (mindenhol :)) sántít a sztori.

És ha Doki időben utánaolvasott volna, még az óratorony is megmarad... bár akkor honnan tudja... izé. Szóval az óratorony volt az ő jelölője? Mert lehet irányítani a villámot:

index.hu/tech/2015/06/25/lezerrel_kijelolheto_a_villamcsapas_helye/

Nem maradt meg az óratorony végül? Hiszen levezették a villámot bele a személygépkocsiba.

A torony megmaradt, de a benne lévő óra fogaskerekei kicsit összeolvadtak, mert onnantól fogva már csak egy időt mutatott, a villámcsapás percét. (Amúgy a filmben emlékeim szerint pont átlépett a mutató a következő percre, amikor megtörtént a villámcsapás.)

Igazabol a dokinak oriasi szerencseje volt, mert az atlag villam messze nem tud 1.21 GW teljesitmenyt letrehozni.
Az atlagos villam nehany KWh energiat sut ki atlagosan 0.2 masodperc alatt.
Igy egy mondjuk 3 kWh-s villam, 0.2 masodpercig 3600/0.2 * 3kWh =
54 MW teljesitmenyt allit elo, ami nagyon messze van az igenyelt 1210 MW-tol.
Persze nagy ritkan elofordul, milliobol egy, az atlagnal 10-15 szor nagyobb villam is, de meg annak a 600-800 MW-os teljesitmenye is csak kozeliti a gigawattos nagysagrendet. Szoval a dokinak valoszinuleg sikerult kifognia a bolygo tortenetenek egyik legnagyobb villamat, ami atlepte a gigawattos teljesitmenyt.

@Kutato: "A villámok valójában lentről, a villámhárítóból indulnak el, annak potenciálja miatt,"

A villamok fontrol es lentrol is indulhatnak, de a villamok nagyresze ket felho kozott alakul ki.