Élet egy Deloreannel

A szerdai bejegyzésben írtam, hogy még az idei évben is van remény. Hát íme! Sziasztok kedves DeLoreanesek, itt Attila! Anyukám a hibás! Megnézette a (konok és önfejű) 8 éves kisfiával azt az ominózus filmet, aminek hatására 18 év elteltével a kisnagy gyerek összeszedte magát, és nekiállt komoly…

Pár infó kimaradt az előző posztból. Dátum 2010.5.24 "Nagyon sokan hívtatok, kérdeztétek, hogy hol van az autóm. Sajnos előre nem látott komplikációk léptek fel a szállítónál, amit igyekszik megoldani, de sajnos nagyon elhúzodott minden. Az autó még mindig Rotterdamban van, a kikötőben a…

Vásárlás után hamar sikerült elindítani az autót, de aztán mégis nagyon elhúzódott. A konténer útvonala. Ez volt az első képem az autóról, a szállító cég küldte nekem 2010-ben. Ez meg az érkezés pillanata , Budapest 2010, valamikor nyáron. A szállítás amúgy elég hosszú volt, majdnem 3…

2010-ben, egy hűvös, hideg délután ütöttem le az autót az ebayen, akkor még azt remélve, hogy 1-2 év és autó lesz belőle. Mekkorát tévedtem. Ezek a képek az ebay aukcióban voltak, ezek alapján vettem meg az autót. Te megvetted volna?

Deloreant venni nem egyszerű. Normál autót sem, de Deloreant a ritkasága miatt még nagyobb tortúra. Ráadásul mivel az ember nem azért veszi mert szüksége van rá, hanem azért mert éppen megcsípte a Deloreanbogár és leszállt a rózsaszín köd a szemére, különösen veszélyes. Erre pedig szép számmal…

A címbeli kifejezést angolul beírva a képkeresőbe a találatok között ott sorakoznak az arany Delók, a Monster Truck, Sammy Davis Junior és autója (itt valószínűleg inkább a tulajra értendő a fenti jelző :)), néhány időgépesített suttyó rozsdakupac, és természetesen a Will.i.am nevű nemtomkinek a…

Érdekes levelezést folytattam az „olasz Delót” pár éve eladó, old timerekre szakosodott amerikai kereskedővel. A sok emailt összevonva és rövidítve jöjjenek a legjobb részek, melyekből fény derül az autó tengerentúli éveinek nagy részére. Dőlt betűvel én (Szabi), normál betűvel a…

(Előzmények itt: 1., 2., 3.). Miután Genovában a bankban és az autóklubban is végeztünk a papírmunkával, elindultunk, hogy levarázsoljuk a Deloreant a hegyről a tengerpartra. Ott várt minket türelmesen a mélygarázsban, a szokásos nagymamás terítők alatt. Mintha csak megérezte volna, hogy valami…

Legutóbb odáig jutottam a történetben, hogy kiderült, a genovai Deloreant nem igazán érdemes veteránként behozni. Sok időbe és sok pénzbe kerülhet, pedig ha nem kiállítási tárgynak veszi meg az ember, akkor nem lenne éppen rossz kocsi. Tudtam egy másik lehetőségről is, mióta végigkövettem a…

Az előző rész tartalmából: elhatározásra jutottam, hogy veszek egy Deloreant, felültem hát a repülőre, hogy megnézzek egy ígéretesnek tűnő példányt Genovában. Előre szólok, ez is hosszú bejegyzés lesz, mert aznap hajnali fél 4-kor keltem, és meglehetősen hosszúra sikeredett a nap. Legutóbb ott…