Folytatom a szerelőnapos történetet, megéri olvasni. :)
Ott tartottam, hogy összeszereltük a jobb ajtót, miután megcsináltam a szükséges képeket egy elkövetkező blogbejegyzéshez. Persze ez sem ment egyszerűen, mert azok a pöckök amik felfogják a kárpitot, pár helyen kicsit el voltak görbülve és egy drótból készült célszerszámmal kellett őket helyrehúzni. Miután Mentossal tönkretettük komplett ujjszerkezetünket nyugodtan dőltünk hátra legalább egy percre, de már jött is a következő dolog.
A sofőr oldali ajtón van egy kis joystick, amivel a tükrök mozgathatók. Ennek a helyén a másik oldalon egy műanyag takarólemez van, ami ha nem vigyázunk bele tud esni az ajtóba. Mondta is azt hiszem a McFly, hogy vigyázzak vele, de addigra már koppant is az ajtó alján. :) Innen volt egy jó negyed órám, mire két csavarhúzóval kihalásztam. Mondjuk a hangulatot megalapozta a következő momentumhoz. Nekiestünk a jobb oldali ablakmotornak.
Ezen van egy csőszerű alkatrész amiben az ablakmotor tologatja az ablakmozgató baszt. Nálam ez meg sem moccant. Megpróbáltuk szétszedni elősször ésszel, majd erővel. Így:
Nem jött szét. Szétszedtük a motorrészt is és látszott, hogy eléggé be van állva, de talán széthúzható. Küzdöttünk ezerrel, kapartuk, húztuk, de semmi. Gyengék voltunk hozzá. Itt jutott eszembe a nap ötlete.
Van itt nekem 110 lovam, Passat a neve. Meg van itt egy szép fa is. McFlynak meg volt kötele, tehát nekiálltunk összeapplikálni a cuccokat.
Szépen lassan elindultam és a betokosodott motor nagyon sokáig állta a sarat, de aztán engedett. Sajnos a műanyagrész törött szét először, de utána legalább már meg tudtuk nézni, hogy tényleg be volt rohadva az egész, tehát 100% használhatatlan és javíthatatlan volt. Valószínűleg beázott egyszer valamikor régen.
A képen a bal oldal a normális, a jobb oldal pedig a már szétrohadt rész. Sajnálatos dolog, de legalább aznap is tanultunk valamit és nagyon élveztük. :)
Ezután összeraktuk a műszerfalat, amin most már minden világít.
Mint később kiderült, a reflektor lámpája viszont most már nem, de nem lehet semmi sem tökéletes. :)
Ezután már eléggé éhesek voltunk, ezért rendeltünk pizzát, amíg pedig ideért, nyomtunk egy gyors Quake 3 partyt, mert a kockaság az úgy tűnik a vérünkben van és a notebookot senki sem hagyta otthon. Az eredmény nem publikus, de az biztos, hogy wireless hálózaton azért nem a legjobb játszani. Elég sokat laggolt.
Következett a nap neheze, a bal ajtó újbóli beállítása. Sokat nem tudok róla írni, körülbelül ugyanaz a forgatókönyv ment le, mint Novemberben. Volt, amikor tökéletesen illeszkedett, de amikor beraktuk a teleszkópot, akkor az félreállította, próbálkoztunk az ajtó elején állítani, de nem nagyon ment. Talán a torziós rugón kéne egy kicsit tekerni, de ahhoz sem szerszámunk, sem bátorságom nem volt. McFlyt tényleg csak a szerszám hiánya tartotta vissza. A végeredmény az, hogy semmi sem történt, csak megint küzdöttünk vele pár órát.
Végül már csak a szokásos tesztkörök voltak hátra, Mentos és McFly ketten is elmentek egy negyed órás körre, mert mondtam nekik, hogy úgy szeretném kívülről is látni az autómat menet közben. Szerencsére beleegyeztek. :) Volt még némi dumálás, egy könnyes búcsú és az örökbecsű idézet, ami most nagyon szépen ideillett:
Jó mulatság, férfi munka volt.