HTML

Élet egy Deloreannel

Ez a blog a Delorean Klub Magyarország blogja. Terveink között szerepel a tulajdonunkban levő autók minél több kalandját megörökíteni, a Delorean Motor Company és John Delorean életét minél részletesebben dokumentálni.

Friss topikok

  • gigabursch: Az utolsó bekezdésben a lényeg!!! :-))) (2023.10.18. 12:45) Klubtalálkozó 2023
  • gigabursch: Sok csodát nem várok... Majd ha lesz, akkor tíz év múlva egy tízéveset. (2023.10.06. 11:46) Új Deloreanek - Frissítés 8.
  • Sidaries: @Tomchy: Valóban. Bár azért tegyük hozzá, hogy a vadnyugaton sem voltak éppen pontosak a vonatok a... (2023.09.26. 09:32) Levél érkezik - 42 év késéssel
  • bopat: Azért mentem lassan, mert nem bírtátok az iramot :) Vissza kellett fognom magam. (2023.07.13. 14:49) Ausztriai kirándulás
  • a8zoli: meg sokszor 15 evet kivänok ;) (2023.06.30. 18:33) 15 év

A gyár kezdetei V.

2013.06.07. 10:00 :: Sidaries

Előző rész itt.

... na de vissza Deloreanre.

Colin Spooner (Akinek nagy szerepe volt a prototípus sorozatgyártásra felkészítésében) nem rég segített felidézni egy 1979 eleji Lotusos esemény emlékét. Colin kitöltötte az emlékezetemben tátongó lyukakat és most már pontosan emlékszem arra a napra. Egyszer a Lotusnál találkoztam John Deloreannel, bár jobb szó lenne, hogy belebotlottam, miközben Colin Chapmannel, Mike Kimberleyvel és Colin Spoonerrel volt ott egy találkozó miatt. Ugyanerre a napra hívták meg a Grumman Aerospacet is, hogy bemutassák a tervüket a DMC12 tetőszerkezetére. Mindez nem véletlen volt, John Delorean napi tervében ők is benne voltak.

- John Delorean - mutatkozott be, mikor találkoztunk és kezét kézfogásra nyújtotta. Talán nem emlékezett rám Belfastból? - gondoltam. Hát nem. Bezzeg, ha pár héttel korábban rajtakapott volna ahogy a műanyag autót szerelem ragacsos kézzel, akkor biztosan emlékezett volna.

A Grumman embereinél aznap Art August volt a rangidős. Nem csak egyszerűen lenyűgöző volt, de ő és kollégái úgy öltöztek, amit mi, "a vidékiek" csak úgy tudtunk leírni, mint a gengszterek öltözékét a "Van aki forrón szereti"-ből. Hátraolajazott csillogós haj, moher kabát, csak hegedűtokjuk nem volt. Nem mondhatnám, hogy ne lettek volna profik, mert éppen ellenkező volt a helyzet, a prezentációjuk is abszolút jó és korszerű volt. Csak mi nem voltunk hozzászokva az ennyire lehengerlő stílushoz. Végül aztán az egyetlen dolog amit megvettünk a terveikből, a torziós rugós rész volt. Amit végül aztán Coventryben gyártottak le, Angliában. Az SPS Industries gyártotta le ezt az alkatrészt abban az üzemében, ami a DMC Coventry (Greyfriars Lane, Spires House) irodájától csak pár mérföldnyire volt.

És habár a Grumman megtartotta az előadását Colin Spoonernek és a többieknek is, látszott, hogy igazából azért vannak ott, hogy John Deloreannel találkozzanak. Miután pár percig beszéltek John Deloreannel, már el is hagyták a Lotus épületét és utaztak vissza New Yorkba. A feljegyzéseim szerint aztán 178000 dollárért megvettük tőlük a csavarógépet és további 18000 fontot költöttünk egyéb szerszámokra. Lehet, hogy ezek az árak a csalódási felárat is tartalmazták.

viszikoket.jpgCsúcsidőben a Coventry iroda 18 embert foglalkoztatott. A nagyon motivált és a tehetséges jelző alábecslés lenne a jellemzésükre. Az iroda helyét úgy határozták meg, hogy minél könnyebben elérhető legyen onnan minél több angliai és külföldi beszállító. Az angol beszállítók 80 százaléka ezért elérhető volt egy órányi vezetéssel. Például:

GKN (Alváz) 45 perc

Hills Precision (Műszeregység) 10 perc

SPS (Torziós rugó) 15 perc

Chamberlain and Phipps 30 perc

Birmingham Nemzetközi Reptér 30 perc

vagy a Lotus Cars két és fél óra

Az iroda egész héten nyitva volt és napi szinten érkeztek a Lotustól új rajzok. Három éven keresztül minden nap volt a Lotusnál egy DMC képviselő, aki tartotta a kapcsolatot a Lotusszal és az egyéb beszállítókkal és aki folyamatosan rajzokat és üzeneteket hozott Coventrybe. A DMC12 minden rajzának volt egy másolata a Coventry irodában is és ebből az irodából több mint 13 millió fontnyi szerszám és egyéb megrendelést intéztünk el.

Az iroda három éves fennállása alatt három bombariadónk volt, amikor mindahányszor ki kellett üríteni az épületet. A rendőrség elmondása szerint mindhárom fenyegetés a szomszédok tanácsépületbe érkezett, de ennél több részletet soha nem voltak hajlandóak elárulni. Még valamikor a korai időkben meglátogatott a rendőrség egy speciális egységének az őrmestere (aki az anti-terrorizmussal foglalkozott) és megkérdezte, hogy nem tudnék-e esetleg segíteni neki abban, hogy láttam-e szokatlan anyag vagy személymozgást Nyugat Belfast és Anglia között. Annak ellenére, hogy megmondtam neki, hogy sajnos nem tudok neki ilyen információkat szolgáltatni, egészen 1980 elejéig rendszeresen hívogatott, majd végül feladta.

1982 októberében John Deloreant letartóztatták és bezárták a gyárat, november 5-én pedig bezárták a mi irodánkat is Coventryben. Az utoljára ott maradtak az utolsó napjukon egy helyi kocsmában tartottak egy viszlát bulit, majd következő hétfőn átköltöztem Belfastba három hónapra, hogy segítsem a gyár bezárását Dunmurryben. Viszont mielőtt ezt megtettem volna, másnap még visszamentem az irodába és magamhoz vettem 2323 rajzot a Delorean DMC12-ről, hogy aztán éveken keresztül a garázsomban tároljam őket. Mert kitudhatja mikor lesznek jók valamire?

2 komment

Címkék: élet a gyárban dtl

A bejegyzés trackback címe:

https://delorean.blog.hu/api/trackback/id/tr645333483

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

dubniczki 2013.06.07. 14:01:23

Mi lett azzal a 2323 rajzzal?

Sidaries · http://delorean.blog.hu 2013.06.07. 14:35:38

@dubniczki: Fogalmam sincs, de engem is érdekelne. Szerintem a fickó leírta a könyvében. Meg kéne venni.
süti beállítások módosítása