Írtam múlt héten, hogy hétvégén Siófokon leszek és így is lett. Terv szerint kezdődött minden, féltem is, hogy még a végén nem lesz mit írnom, de a Deloreannel soha nem eseménytelen az élet. Maga az átpakolás, indulás gond nélkül zajlott, az autó nem rakoncátlankodott, viszont kb. 10 kilométert mentünk, mikor hopp, kiugrott egy őz.
Most pedig egy kis intermezzo, cliffhanger, ki mit akar. Szóval az a helyzet, hogy a Passat elé már kétszer ugrott ki őz és mindkétszer beletapostam a fékbe, minek köszönhetően elkerültem az elsőt és elütöttem a másodikat. Először az alja szakadt le az autónak, másodszor pedig a lámpámnak lett kampec. A második után megígértem magamnak, hogy ezúttal másképpen lesz. Ha lesz lélekjelenlétem és az őz messze van, akkor satufék, fél perc várakozás és utána lassú elindulás. Ha pedig közel van, akkor nincs fék, kikerülöm az elsőt, aztán nyomás a környékről is. Ezúttal a második eset volt.
Elrántottam tehát a kormányt, nem fékeztem és elkerültem az őzet. Aztán már ugrott is a második. Mögöttem. Fuhhh. Megúsztam. Azért hirtelen elmúlt minden álmosságom és beállt egy egészséges adrenalinszint is, biztos ami biztos.
Folytattuk hát utunkat és túl sok minden nem is történt Székesfehérvárig, ahol a légkondi hirtelen füstöt kezdett el benyomni az olyan sötét fajtából, hogy már látszott is. Nézelődtem, szagoltam, megállni nem tudtam, de nem jöttem rá egy pár másodpercig az okára. Aztán kiderült, hogy nem az én autómban van a hiba, hanem az előttem levő BMW-nél nem ideális az égés. Láttam én hogy füstöl, de ilyet még soha nem láttam, hogy egy autó légkondija egy az egyben benyomta volna a külső füstöt. Ezért aztán egy kicsit lemaradtam, a BMW a következő lehajtónál elment és a levegő is kitisztult. Megvolt a második adrenalinlöket.
Szerencsére ez után már nem történt semmi dráma a kissé kótyagos és szerencsétlen többi közlekedőt levéve, sikeresen beparkoltunk az udvarba, ahol aztán egy újabb NAAFra gyakorlásos hétvégét töltöttünk el. A két napos pihenőt letudva pedig elindultunk visszafelé, és eddigre már nyilvánvalóvá vált valami.
Abszolút hidegen elég kelletlen az autó. Nem kimondottan rossz és a gyorsulása sem katasztrófa, ha nyomom neki, akkor megy jól, de érződik rajta hogy nem akarja. Ez a beállítás óta van. Akkor mondták is hogy a bemelegedés-szabályzóm elég rossz már és majd figyeljem hogy milyen az autó, mert szegényebbre vették a keveréket. Azt hiszem egyszer majd visszamegyek valamikor egy gyorsjavításra. Ezt levéve a hazaút már elég jól és stresszmentesen zajlott. Székesfehérvárt elkerülve már a forgalom is felritkult, lehetett jönni rendesen.
Siófokon pedig tankoltam egyet és a Velodromos, végig légkondis, sok pöcsöléses út végül 12 literes átlagfogyasztást hozott. Nem a legjobb, de légkondi nélkül 11 körül szokott lenni mindig ilyen esetben, szóval ez normális. Jó kirándulás volt.