„Nincs szükség utakra: a Vissza a jövőbe-trilógia készítése” címmel jelent meg egy új könyv az első film bemutatásának 30. évfordulójára. Színészek és stábtagok emlékeznek vissza a filmforgatás(ok)on történtekre, igaz, pont a Deloreanekről viszonylag kevés szó esik. Van azért néhány érdekesebb részlet, ezek s.k. fordításából jön majd néhány bejegyzés most és a közeljövőben. (Szabitól)
A Delorean első jelenetére valószínűleg mindenki emlékezik, aki látta a mozifilmet. Az előzetes tesztvetítéseken a nézők eddig a pontig meglehetősen unalmasnak találták a film lassan csordogáló eseményeit, de a teherautóból kigördülő – az amerikai átlagember számára már akkor is jól ismert – DMC-12-es kocsi látványos megjelenése a visszajelzések szerint azonnal felrázta a nézőket:
„Az időgép bemutatása egy klasszikus filmes fogás volt – mondja Kevin Pikes, a speciális effektekért felelős csapat vezetője – Egy csomóféleképpen megmutathattuk volna a kocsit a nézőknek, pontosabban Doki mutathatta volna meg sokféleképpen Martynak. Igazából sosem volt rá semmiféle háttérmagyarázat, hogy miért így történt, vagy hogy például miért volt tele füsttel a kamion belseje. Ezt Bob Zemeckis – a film rendezője és társ-forgatókönyvírója – egyszerűen így álmodta meg. Ő rengeteg ilyen apró részletet talált ki a filmhez, mi pedig megvalósítottuk. Ez bizony színtiszta művészet volt.”
Sok filmrajongó tud róla, hogy a Marty McFly-t játszó színészt többhetes forgatás után cserélték le Michael J. Fox-ra, az viszont már kevésbé ismert, hogy az egyik legjelentősebb változtatás az időgépre vonatkozott. A forgatókönyvben eredetileg egy kisteherautó platójára épített kamra vagy fülke játszotta az időgép szerepét (más források szerint ez inkább egy hűtőgép lett volna). A filmnek ebben a változatában nem villám csapott az időgépbe, hogy főhősünket visszarepítse 1985-be, hanem egy nukleáris kísérleti robbantás adta volna az energiát az időutazáshoz. Érdekes ötlet volt, de a forgatókönyvírók végül úgy gondolták, annál azért látványosabb végkifejletre lesz szükség, mint hogy egy teherautó zötyög a sivatagban arra várva, hogy felrobbantsanak mellette egy atombombát. A két Bob (Gale és Zemeckis) arra gondolt, mi lenne, ha az időgép nem csak kerekeken gurulna, de ráadásul még egy kicsit veszélyes is lenne? (A könyv későbbi fejezetei alapján szerintem a „veszélyes”-t itt inkább „dögös”-ként kell értelmezni). S egyetlen autótípust tudtak elképzelni erre a célra: egy Delorean DMC-12-esbe tervezték beépíteni az időgépet.
Bár a típus megalkotójának nevéhez hangos botrányok fűződtek, 1984 közepére már elcsitultak a hullámok, és a két Bob úgy gondolta, a rozsdamentes acél karosszériájú kocsi lesz a tökéletes alap Doki találmánya számára. Egyedi formatervezése mellett a John Z. Delorean személyét körbelengő misztikum is a DMC-12 javára szólt. Ugyan Steven Spielberg (a film producere) már rábólintott az eredeti forgatókönyvre, a két Bob annyira lelkesedett a Delorean-ötletért, hogy a változtatást is simán jóváhagyta.
Bob Zemeckis, Michael J. Fox és Steven Spielberg
Sokak szerint a Delorean egyszerre kulcsszereplője és primadonnája a filmnek, mindenesetre az autó a stáb részéről is kiemelt figyelmet kapott. Egyrészt a forgatókönyvnek köszönhetően sokszor szerepelt a filmben, másrészt voltak bizonyos korlátai, melyekhez forgatás közben alkalmazkodni kellett. „Meglehetősen szűk volt és kényelmetlen – idézi fel Christopher Lloyd (azaz Doki) – Általában felhúzott ablakokkal forgattuk a jeleneteket, és egyszer Einstein, a kutya is bent ült velünk a kocsiban. Hogy finoman fogalmazzak, nem volt valami jó illata. Ott szorongtunk a zárt utastérben, és hát nem éreztük magunkat valami fényesen.” A kényelmetlenségek ellenére Lloyd mindig pozitívan nyilatkozott a Deloreanről: „Elképesztően jól nézett ki. Letisztult és futurisztikus formája volt, a Doki kocsija nem is lehetett volna másmilyen. Ez volt az ideális jármű a küldetéshez”.
A következő részben az a grafikus emlékezik majd vissza a forgatási előkészületekre, aki az első mozifilmhez használt három Delorean látványterveit készítette.
