HTML

Élet egy Deloreannel

Ez a blog a Delorean Klub Magyarország blogja. Terveink között szerepel a tulajdonunkban levő autók minél több kalandját megörökíteni, a Delorean Motor Company és John Delorean életét minél részletesebben dokumentálni.

Friss topikok

  • gigabursch: Az utolsó bekezdésben a lényeg!!! :-))) (2023.10.18. 12:45) Klubtalálkozó 2023
  • gigabursch: Sok csodát nem várok... Majd ha lesz, akkor tíz év múlva egy tízéveset. (2023.10.06. 11:46) Új Deloreanek - Frissítés 8.
  • Sidaries: @Tomchy: Valóban. Bár azért tegyük hozzá, hogy a vadnyugaton sem voltak éppen pontosak a vonatok a... (2023.09.26. 09:32) Levél érkezik - 42 év késéssel
  • bopat: Azért mentem lassan, mert nem bírtátok az iramot :) Vissza kellett fognom magam. (2023.07.13. 14:49) Ausztriai kirándulás
  • a8zoli: meg sokszor 15 evet kivänok ;) (2023.06.30. 18:33) 15 év

Barrie Wills - Visszaemlékezések II.

2012.02.24. 10:00 :: Sidaries

Sajnos mégsem fért bele egy részbe a maradék, így jövő héten is Barrie Wills jön még és csak utána Sir Kenneth Cork.

John határozottsága minden elkövetkező cselekedetében tipikusnak volt mondható. Ha valamit kitalált és jónak gondolt, akkor túl volt tárgyalva. A feladat pedig ránk hárult, hogy véghezvigyük, akármekkora őrültség is volt.

Az aranyautók volt az egyik ilyen. A '70-es években az American Express katalógusának a karácsonyi kiadása volt a legnagyobb példányszámú lap az USÁban a keleti parttól a nyugatiig. Ennek a címlapjára kerülni minden amerikai luxusgyártónak a leghőbb vágya volt.

Ebben az időben a Lotusszal dolgoztunk még az autón, még a teljes alkatrészlistánk sem volt meg, de John szerint már készen volt az autó. Tehát számára egyértelmű volt, hogy megegyezzen az American Expresszel, hogy egy átszínezett autót rakjanak a magazin címlapjára.

A legteljesebb rémületünkre a magazinban volt még egy ajánlat is, ami egy korlátozott példányszámú arany Deloreanról szólt, amihez 75000 dollárért lehetett hozzájutni a normál autó 18500 dolláros árához képest (ez a két ár aztán később 85000 és 25000 dollárra módosult), ráadásul a szállítási határidőt közvetlenül az első Amerikába érkező Deloreanek után pár hónappal későbbre tették, 1981 októberére. Imádkoztunk, hogy ne legyen senki akkora hülye, hogy ennyi pénzt adjon ki egy ilyen sportautóra, de John hírneve természetesen ismét győzedelmeskedett és két rendelés is érkezett.

Egy kisebb csoda és a Degussa nevű német vegyészcég (akiktől az arannyal teli medencéket béreltük) segítségével sikerült végrehajtanunk a munkát úgy, hogy ezzel elsősorban csak a szabadidőnkben tudtunk foglalkozni. Ezzel kapcsolatban a legnehezebb nem-technikai rész a pénz biztosítása volt. Előre meg kellett vennünk annyi aranyat 45000 dollárért, ami elég mélyen megtölti a medencét, hogy a legnagyobb rész - ami a DMC esetén az ajtó volt - kijöjjön belőle. Ez után külön szerszámok kellettek további 37000 dollárért, majd maga a munka is további 15000 dollárba került. A nem várt problémák elhárítása miatt a Degussa 131000 dollárt kért előre. Annyi engedményt sikerült elérni, hogy miután elkészülünk a három szettel - mert csinálunk egy plusz szettet tartaléknak - legalább visszakapjuk a medencében maradt arany árát.

További probléma volt, hogy a Degussa eddig 0,1 és 0,2 mikron vastagságban végzett csak aranyozást, a mi igényünk pedig 2,5 mikron volt, amit először nem tudtak garantálni. Miután ezt sikerült megoldani, maga az aranyozás sem ment könnyen. A Degussa az aranyozást Dunmurryben szerette volna végrehajtani, hogy elkerüljék a szállítás során esetlegesen szerzett sérüléseket, de erre Dunmurryben nem volt hely, ezért a DMCL dolgozói mentek el 1981 szeptember 15-én a helyszínre, a Holderhez, ami a Degussa egyik beszállítója volt, és az érkezésükkor éppen szabadságon volt az egész gyár. Ezért egymaguknak kellett mindent megoldani.

Először az autó tetején levő T-paneleket készítették el, majd jöttek az oldalsó acélelemek, majd végül az ajtók. És itt derült ki, hogy az egyik ajtó megsérült a szállítás során. A pótlására, a határidő szűkössége miatt nem volt lehetőség, a helyszíni javítás nem sikerült, ezért légi szállítással rendeltek egyet Dunmurryből, az azonban csak szombatra ért volna oda, arra a napra, amikor már csomagolni kellett volna. Végül aztán péntek este 6-ra már megérkezett az ajtó a repülőtérre, hogy  kiderüljön, hogy hétvégén nem dolgoznak a vámosok és várni kell szombatig. Stuart Craven, (az egész aranyozási munka megbízott vezetője) tudta, hogy ez a késés nem elfogadható, ezért mivel a gondosan becsomagolt ajtó a vámiroda falának támasztva várta a hétfőt, egyszerűen besétált, felvette és elhozta. Közben elkészültek a csomagtartók, neki lehetett állni az utolsó ajtónak is. Végül minden sikerült, gondosan becsomagolták a paneleket, azonban már jött is a következő probléma. Szombat késő délután volt, vasárnap pedig Németországban kamionstop van. Azonban erre is gondoltak, ugyanis van egy felmentés ez alól a szabály alól. A fagyasztott árut szállító kamionok közlekedhetnek. Így aztán a paneleket berakták egy hűtőautóba és kedd reggelre már Dunmurryben is voltak. Erre a sietségre azért volt szükség, mert John Delorean júniusra ígérte az autókat és eddigre már nagyon durván el voltak csúszva a határidővel.

A panelek felszerelése egy elkerített helyen történt, valamint a munkásoknak minden fémet le kellett venni magukról a gyűrűktől az órákig. Ezen felül mindenki védőkesztyűt is viselt. A legkisebb karc sem volt megengedhető, mert ezek eltávolítása lehetetlen lett volna. Így aztán további két hétig tartott az összeszerelés. A gondos előkészületek és a németországi elképesztő munka ellenére az összeszerelés során az egyik ajtó megsérült, ezért az elkészült tartalékkal kellett helyettesíteni. Ezért van, hogy a harmadik aranyból készült Delorean jobb oldali ajtaja kicsit másmilyen színű.

Végül aztán az autó legyártása után, mikor felkerültek az aranyelemek, a hozzá passzoló első és hátsó színűre festett műanyag elemekkel, felnikkel, ülésekkel, az autó valóban lélegzetelállító lett, főleg a szabadban, a tiszta ég alatt. JZD újra győzedelmeskedett, pedig ő csak a parancsot adta ki. A lehetetlent mi, a "katonák" vittük véghez.

golddeloreaninmuseum_1.jpg 

5 komment

Címkék: történelem dtl

A bejegyzés trackback címe:

https://delorean.blog.hu/api/trackback/id/tr524084336

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

hdnctrl 2012.02.24. 11:25:14

Manapság is van olyan, hogy Valakinek elmebeteg ötletei vannak, és körömszakadtáig ragaszkodik a megvalósításhoz.

Deloreannek is nagyrészt elmebeteg ötletei voltak, az eredmény viszont marha szép lett.

dubniczki 2012.02.24. 14:30:16

Ez milyen autó a képen? Az arany Delorean-ek kárpitszíne a barna. Vagy rosszul tudom?

Rocko- 2012.02.24. 16:58:03

hű, jó ez a kép.
süti beállítások módosítása