Élet egy Deloreannel

Eszembe jutott egy jó ötlet. Legalábbis nekem tetszik. :) Indítok egy sorozatot "Élet a gyárban" címmel és egy fiktív szereplő szemein keresztül mutatom majd be a gyár felfutását és bukását. Még nem tudom hogyan fog sikerülni, de remélem tetszeni fog.

Aztán elég szar idő lesz a héten azt mondják. Remélhetőleg azért annyira nem lesz katasztrófa a szombati találkozóra. Ráadásul szerdán akarok elmenni mp3 lejátszót szereltetni a Deloreanbe. Mert hát habár csodás a motor hangja, azért egy Vissza a Jövőbe zene sokat tud dobni a hangulaton.

Múlt pénteken nagy erővel megcsináltam az ERM-es cikket, pedig még a Carfaxos írásnak is lesz második része. Aztán jön majd a történetem, amit mondtam és még vannak más ötletek is. Még mindig van pár hónapra való anyagom, de továbbra is igaz, hogy ha valakinek kérése van, meg lehet írni és felveszem a listára.

Ma egy elég fontos témát veszek elő. Ez az ERM gyártástechnológiát jelenti, amely a Delorean építésének egy fontos sarokköve volt. Sajnos ez sem éppen a szakterületem, szóval, ha valaki jobban ért hozzá, kommentben szívesen veszem a kiegészítéseket, javításokat. Hasonlóan, mint ahogy hobbikohász barátunk tette az Acélról szóló cikkemben.

ERM, azaz Elastic Reservoir Molding. Először iderakok egy képet, mert az alapján könnyebb magyarázni:

Az ERM a hagyományos acélszerkezetekhez képest nagyobb teherbírású, ugyanakkor elég könnyű szerkezet. Ezek mellé még olcsóbb is. Ezt a technológiát John Delorean ha jól tudom egy holland cégtől licenszelte és úgy tervezte, hogy az autó nagy részét ezzel fogja elkészíteni.

Ahogy a képen is látszik, a műanyag részek két ERMmel készült részből lettek volna, de még az acéllemezek is meg lettek volna erősítve vele.

Maga az ERM úgy készül, hogy két üvegszálas műanyaglap közé habot nyomnak, majd azt összepréselik a tizedrészére. Ezáltal az így készített anyagnak megnő a teherbírása és ütközéskor nagyobb lesz az energiaelnyelő képessége.

Ez volt az egyik legfontosabb részlet, mert mint említettem egy korábbi bejegyzésben, a biztonság fontos tervezési szempont volt a Delorean tervezésében.

Szóval ez volt a terv, de végül nem így sikerült. Később kiderült, hogy közel sem lenne olyan olcsó, mint számítottak rá és a használhatósággal is gondok akadtak. Végül az autó nagyrésze egyszerű üvegszálas műanyagból készült és csak néhány helyen használtak ERM-et. Nem 100%, hogy pont ezeken a részeken, de elég valószínű. Hát elég durva visszaesés. 

Ez volt az egyik oka, hogy az autó végül kicsit túlsúlyos lett. Számoltak ugye az ERM miatti súlycsökkenéssel és ez elmaradt, viszont a motor már megvolt. Az egyéb okokról már régebben beszéltem, így azokat most nem mondom el megint.

Találtam viszont az olvasás közben néhány érdekes információt. Igaz, nincs sok köze  az ERMhez, de azért érdekes.

- Az acéllemezek drágaságáról már írtam régebben, most találtam pontos számokat. Egy normál lemez 10 centbe, míg egy rozsdamentes lemez 80 centbe került. Ezt a festés megspórolásával kívánták kompenzálni.

- A rozsdamentes acéllemezek egy ideig függőben voltak, mert felmerült, hogy az ERMmel készült elemek lennének az autó külső borítása. Ezt az ERM festés meg nem oldottsága miatt dobták, valamint még azért mert azért a rozsdamentes acél jobban néz ki. :)

- 1981 szeptemberére tervezték egy 280 lóerős turbós Delorean piacra dobását. Kár, hogy elmaradt.

Nem rég írtam, hogy rendeltem egy európai rendszámtartót Angliából csillagászati árért. Múlt hét közepére ideért. Elég gyors, még a Magyar Postának is örülök, ha 4 nap alatt elhoz valamit. :) Hétvégén neki is estem a szerelésnek. Ez volt a csomagban:

Az előző postbeli képen nem látszott és ezen sem annyira, de ez nem műanyag, hanem acél! Elég nehéz, kemény, igazi acél. Nagyon masszív. Ez később még okozott gondot a szerelésnél.

Kicsomagolás után kiálltam az autóval és egy kisebb kör után a faluban el is kezdtem a felszerelést. Negyed óra múlva itt jártam:

A teljes hátsó részt szét kellett szedni, mert az eredeti amerikai rendszámtartóval szemben ennek rejtett, belső csavarjai vannak és csak a lámpákon keresztül lehet becsavarozni. Szenvedtem vele eleget több okból is.

Előszöt is McFly barátunkkal már régebben is konstatáltuk, hogy az első, de főleg a hátsó műanyag lökhárítóm (fascia) el van deformálódva. Valószínűleg újrafestéskor valami olyan oldóanyagot használtak, ami nem tett jót az alakjának. Emiatt van, hogy a hátsó lámpáim csavarjai sem passzolnak rendesen. Ilyenek:

Főleg a lámpa belső részénél csúnya, mert meg van ereszkedve a műanyag. Sajnos többé-kevésbé ez az egész hátsó részre igaz.

Az előző képen is lehet látni, hogy középen sem egyenletes a felület, hanem a csavarok helyén enyhén púpos. Ezek okozták a következő gondot. Mivel ez az új rendszámtartó teljesen merev és 100%-osan méretre van készítve, ezért az én enyhén hibás műanyagomra csak nagyjából illeszkedik. Persze beleerőltettem a helyére és majd idővel helyrejön, de így elsőre nagyon nehéz volt.

Lett azért néhány hiba is. Az eredeti rendszámtartó csavarjai ilyen nemtommikbe mentek, amiket itt ki kellett feszítenem, mert sajnos szerszámilag elég szarul állok. Ezt egy kicsit megsínylette a festés, de szerencsére csak lokálisan, tehát takarásban vannak a hibák. Azonkívül a rendszámvilágítás nem megy rendesen vissza a helyére, pontosabban csak nagyon nehezen. Az most nincsen még becsavarva, majd ha egy kicsit jobb idő lesz összerakom azt is.

Mellé még elég hideg is volt és a szél is nagyon fújt, úgyhogy mire végeztem, teljesen szét voltam fagyva. Aki volt a novemberi ajtószerelésen az el tudja képzelni. Azért a végeredmény nem lett rossz, leszámítva, hogy mennyire óriási és csúnya ez az egész rendszám.

Mostanában elég sok a dolgom, úgyhogy a blog lehet, hogy kicsit rapszodikusabb lesz. Igyekszem, hogy ne maradjon ki frissítés, de lehet, hogy néha csak estefelé lesz. Valamint emiatt a pénteki frissítések sem lesznek annyira informatívak és néhány sorozatot, amit kitaláltam, kicsit majd később indítok el.

Aztán elolvadt a hó. Ez azért jó, mert akkor most már tényleg megjön a jó idő, ami pedig két dolgot jelet. Az egyik, hogy lehet menni az autóval, a másik, hogy lehet szerelni az autót. :) Szóval hamarosan tarthatnánk egy szerelőnapot. Majd, ha tudok bővebbet, akkor itt megemlítem, a fórumon pedig indítok neki egy témát. A célpont a szokásos: az ajtók. Főleg a bal ajtó, de a jobbosról is lekapjuk a borítást, hogy megnézzük annak is az írásait és végre meglegyen az infóm egy bejegyzésre. Ezt még dubniczkia kérte valamikor régen, de a tél miatt nem nagyon volt kedvem ajtót szétszedni. 

Majd akkor még jelentkezek az időponttal, de április vége szerintem esélyes.

Ja és még a végére egy nem pont idetartozó dolog. Szerintem sokan tudjátok kiről van szó. Péntek reggelre elpusztult a Tóbi kutyám. Elég sokáig élt, kb. 13 éves volt. Végezetül egy kép róla:

Már terveztem megírni ezt a bejegyzést egy ideje, de még nem értem a végére a kutatásnak. Most már lassan igen, de eredmény sajnos nem nagyon van. Annyit szerintem sokan tudtok, hogy az autót tavaly hozattam be Amerikából, de ennél többet nem nagyon. Sajnos én sem, de azért leírom amit tudok.

Több lehetőség van az autó előtörténetének a kutatására. Az első a Carfax report. Ez egy amerikai központi nyilvántartás, ahol gyűjtik minden autónak a történéseit. Volt-e kivonva forgalomból, jelentették-e már totálkárosnak, szenvedett-e tűz vagy vízkárt, ilyesmi. Nagyon hasznos, egy ilyen nyilvántartás nálunk is jó lenne, mert ha jól tudom nincs.

Na ebből annyit tudtam meg, hogy nem volt semmi katasztrófa. Nem volt víz,tűzkár, nem vették vissza hitelből, nem volt totálkáros, nem lett újraépítve, nem volt balesete, nem tekerték vissza az óráját, szóval minden rendben volt vele. Persze itt azért pár dolgot meg kell említeni. Habár hasznos ez a Carfax, de nem 100%-os. Igaz, hogy nem tekerték vissza a kilométerórát, de bedöglött és nem javították meg. Ezért amikor licitáltam rá, már tudtam, hogy a kilométeróra nem a valós futásmennyiséget mutatja, hanem valamivel kevesebbet.

Ennek ellenére aki Deloreanvásárláson töri a fejét, annak azt ajánlom, hogy mindenképpen futtasson egy Carfaxot, mert lehet, hogy talál érdekes dolgokat. Sajnos fizetős, de nem annyira drága és a dmctalkon is lehet embereket találni, akik szívesen segítenek egy lekérdezéssel.

A következő részben még folytatom amit tudok, de még várok egy levelet, ami lehet, hogy extra infókat fog tartalmazni.

Ki vagyok akadva. Az autóval minden rendben van, szóval a problémák más jellegűek. A fórumon írtam, hogy legkésőbb a hét elején felrakom a videót amit csináltam a promóvideóhoz, de erről a *#)°^~ kameráról egyszerűen nem lehet leszedni. Szóval ha valakinek van JVC kamerája, akkor dobjon már egy levelet, mert az idegbaj kerülget. 

Hogy kicsit a blog témájával is foglalkozzak, eszembe jutott, hogy találtam pár érdekes mondást a Deloreanokkal kapcsolatban és azokon a Hétfőkön, amikor éppen nincs semmi bejelentenivaló, majd azokat irkálom ide egy kis magyarázószöveggel.

A mai írás az első felfüggesztésről fog szólni, mert még itt sem volt minden egyszerű. A Delorean esetében az időzítés tényleg nem volt tökéletes. A hivatalos 1981-es indulás miatt sok olyan törvény vonatkozott rá, ami nem vált az előnyére. Ilyen volt a katalizátoros módosítás, amiről már írtam és az autó bukásához nagyban hozzájárult, és ilyen volt az első felfüggesztés kényszerű módosítása is. Erről írok ma és egy érdekes extra csavarról a történetben.

Szóval volt a prototípus (nem linkelek be képet róla, mert van elég a blogon), amiben megvolt a normális felfüggesztés, de az amerikai kormány hozott egy döntést, hogy biztonsági okokból az összes jövendőbeli autó első hasmagasságának meg kell haladnia egy minimális értéket. Természetesen a Delorean hasmagassága nem felelt meg az új szabványnak, ezért módosítani kellett rajta. Ilyen lett:

Szép, de azért eredetileg jobban nézhetett ki. Sajnos eredeti képek nincsenek a még leeresztett, de már nem prototípus állapotú autóról - viszont mint oly sok esetben - készült utángyártott szett, hogy a megemelt orrú autókat vissza lehessen állítani olyanra, amilyennek szánták őket. Ezek így néznek ki:

Végül pedig egy összehasonlító kép a két féle felfüggesztésről. Elől a leeresztett, hátul az eredeti.

És a csavar: Végül a törvény nem lépett életbe, viszont mire ez kiderült a Delorean gyár már berendelte a 30 000 autóra való alkatrész. Pech.

Viszont hogyan is lett meg ez a módosított rugószett? Ennél a telexnél kezdődött:

Azaz: "A járműnek túl magas a hasmagassága, de főleg elől. Furán néz ki, ahogy kerekek közepe a kerékjárati ív alatt van. Ez minden eddig ideért autóra igaz."

Ezt a telexet az egyik viszonteladó küldte a DMC-nek, de többen is szóvá tették a dolgot. A DMC válasza az volt, hogy töltsék fel teljesen benzinnel az autót, rakják be a szerszámokat és a pótkereket (a pótkerekeket Amerikában rakták be az autókba, nem pedig Írországban) és ez majd megjavítja a problémát. A viszonteladók kipróbálták és természetesen semmi sem történt, kicsivel később pedig már inkább a fennmaradás volt a probléma, nem pedig néhány kicsit hosszabb rugó.

A gyár tönkremenetele után viszont újra előkerült a téma és az egyik - kicsit barbár, de kétségtelenül működő - megoldás az volt, hogy az első rugókat hátra tették, a hátsókból levágtak pár kört, majd berakták előre és már készen is voltak az ültetéssel. Ezt azért nem sokan vállalták be, kellett valami jobb megoldás.

A DMCH lett az, akik léptek ez ügyben és megkerestek egy angol céget, hogy fejlesszenek rendes rugót és lengéscsillapítót az autóhoz. Szerencsére a cég főnöke egykor a DMC-vel is foglalkozott a Lotusnál, ezért emlékezett a problémára. Valamint arra is, hogy a Delorean rugói nem voltak túl jó minőségűek, pontosabban pont olyanok voltak, mint az összes korabeli angol autóé.

Végül aztán ennek az együttműködésnek lett az eredménye a jelenleg Eibach néven kapható szett. A rugókat Amerikában, a lengéscsillapítókat pedig Angliában gyártják és a DMCH-nál beszerezhetők 1300 dolláros áron. Ed mást használ (~1000 euró), Deloman, elmondása alapján szintén másikat. Így próbáljon meg kiigazodni az ember.

Eredeti cikk itt.

Habár ez sem most történt már, de mindenképpen megéri megemlíteni. Arról már írtam, hogy a Delorean takarítása nem egy egyszerű dolog, de egy dolgot kihagytam. Az ablakokat. Most nem arról van szó, hogy nem vagyok képes egy üvegfelületet letakarítani, mert habár ez így van, - mert mindig cseppesre szárad - van itt egy nagyobb gebasz is. Nézte már valaki a Delorean első ablakának a szögét?

Nem tudom ez mennyi, de nekem úgy elsőre olyan 25 foknak tűnik. Viszonyításképpen kerestem egy Passatról is egy képet. Nem biztos, hogy a legideálisabb, de a lényeg látszik rajta:

Szerintem ez olyan 40 fok körül van. Ez akkor tud elég parás lenni, amikor a szélvédő belső részét kell takarítani. Még egy kép arról a helyről, ahova elméletileg be kell férni, hogy takarítani tudjon az ember:

Mivel a Delorean egy fekvős autó, ezért higgyétek el baromi nehéz előrehajolni és ablakot törölni. Szerencsére ritkán kell, de ez azért megért egy bejegyzést. :)

Valamint elnézést a Hétfői frissítés elmaradásáért, de Debrecenben dolgoztunk két napig és leülni is alig volt időm. 

Kiegészítésként még így egy jó adag használat után annyi, hogy jó ez a szélvédő, mert annyira lapos, hogy alig tud nekimenni bármilyen bogár. Szerintem az elmúlt három év alatt évente kábé egyszer kellett takarítanom és akkor is inkább csak azért, mert kiállításra mentem.

Megint egy rövidebb bejegyzés, most két videóval. Mostanában nagy divat az autókat töréstesztek alapján is osztályozni. Ezek a dolgok '80-as évek elején még gyerekcipőben jártak. Amikor a Delorean elkészült, korának az egyik legbiztonságosabb autójának tartották. Volt rendes gyűrődőzónája és a gyártás során is nagy hangsúlyt fektettek a biztonságra. 

És most a videók: 

Ez a törésteszt 35 mp/h sebességgel készült, tehát körülbelül 56 km/h-val. Szépen összetörik az autó, de itt azért szerintem túlélhető az ütközés.

Itt pedig 40 mp/h, azaz 64 km/h sebességgel ütköztetik szegény autót. Ha jól tudom, akkor ez a mostani tesztebesség az Euroncap teszteken. Ahogy olvastam, ezeknek a törésteszteknek az adatait a George Washington egyetemen őrzik. A telemetria szerint az utasok kisebb sérülésekkel, horzsolásokkal megúszták volna az ütközést. Ez annak köszönhető, hogy habár az autó rommá törik, ezzel el is nyeli az ütközés energiáját. Itt viszont meg kell említenem, hogy ezt csak egy helyen olvastam, általánosságban senki nem tud biztosat mondani az elemzésekről. 

Az igazsághoz hozzátartozik, hogy oldal és hátsó ütközést itt még nem teszteltek és a szériaautók már nem kaptak légzsákot. Most pedig pár gyakorlati példa:

- A dmctalkon van egy csávó akibe hátulról belerohant egy részeg, valami böszme amerikai autóval, kb. 70 km/h-s sebességgel és sértetlenül kiszállt. Pontosabban kimászott miután kirúgta a szélvédőt. Az autó természetesen totálkáros lett. 

- Egy ismerősöm pedig (Welmoed, Hollandia) vagánykodott valami csajnak a vizes úton, megcsúszott és 70 km/h-val egy villanyoszlopnak csapódott. A villanyoszlop kitört, az autó bal ajtaja tropa lett és elég jól megtört a műanyag is alatta, Welmoednek pedig elszakadt a kabátja. Az autó egyébként javítható volt, azóta is megy.

- Egy újabb baleset egy kisebb erejű frontális ütközéssel.

Mivel a későbbiekben rendesen kielemeztem a törésteszteket a rendelkezésre álló dokumentumok alapján, ezért meg kell említeni, hogy az európai piacra szánt autót letesztelték Európában is. Sajnos erről semmi adatom nincsen, viszont a képdokumentáció sokkal jobb, mint az Amerikai. Ez volt az úgynevezett MIRA teszt.

Érdekes ezt tökig érő hóban írni, de lassan itt a tavasz és újra lesz történés Deloreanfronton. Hamarosan kezdődik a kiállítási szezon is. Emiatt kaptam már pár hívást még múlt évben, hogy idén lehetne menni pár helyre. Persze nem kell egyből mindent elhinni, mert volt aki azóta sem jelentkezett, pedig tévéműsorba szerette volna elkérni az autót.

Mindenesetre múlt héten felhívott egy fickó, akivel már tavaly beszéltem, de mivel éppen külföldön voltam, ezért nem tudtunk sokat beszélni. Átraktuk inkább erre a hétre, ha valami történik, majd itt updatelek. Biztos vagyok benne, hogy az idei nyár aktívabb lesz az elmúlthoz képest, pedig az sem volt rossz.

Hogy egy kicsit ontopikabb legyek, rendeltem az autóhoz egy hátsó rendszámtartót. Ilyet:

Így majd nem kell az ablakban tartani a rendszámot, hanem fel lehet rendesen szerelni. Ezzel ki lehet váltani az amerikai jellegű rendszámtartót.

Sajnos a hipergyenge forint miatt elég drága lesz. Valahol 30000-33000 Ft körül. Angliából jön.