Élet egy Deloreannel

Az egyik kedvenc blogom a Ritkán Látható Történelem. Napi frissítéssel jelennek meg rajta nagyon jó régi képek, ajánlom mindenkinek. Van egy jó sorozatuk, a Kihalt autómárkák. Ahogy olvastam a blogot, biztos voltam benne, hogy előbb-utóbb a Delorean is sorra fog kerülni és megelőzendő a sok hibás információt, megkérdeztem, hogy megírhatom-e én azt a bejegyzést. Szerencsére beleegyeztek, ezért megírtam szerintem az egyik legjobb összefoglalót amit eddig sikerült, hozzádobtam egy jó nagy kupac régi képet és vártam. Most pénteken jelenik meg a Deloreanes bejegyzés, nézzétek!

Hát ez a durva, nem a medve. Akárhogyan nézem, eddig még soha nem írtam a blogon arról, hogy akkor végül is hány Deloreant is gyártottak. Sőt, a delorean.hu-n sem végeztem összegzést, azon kívül más információkat is találtam, szóval itt az ideje, hogy végre egy kicsit kibontsam a témát.

Először is egy kis bevezető, hogy miért is nem tudni hány Delorean készült? Hát mert az egész cég egy olykor közepesen jól funkcionálni látszó őskáosz volt, olykor leégtek kisebb részei, aztán pedig a felszámolás után a dolgozók hazavitték a kedvenc irataikat. Szóval az adatok nagy része valószínűleg megvan valahol, de senki nem tudja pontosan hogy hol. Addig maradnak a találgatások.

A legnépszerűbb gyártási szám a 8583, ami még valamikor régen a Delorean World-ben jelent meg és azóta ez terjedt el mindenfelé. Annak ellenére, hogy a cikk egy hivatkozást vagy számolást sem jelöl meg, hogy mi alapján jutott erre a következtetésre. Habár maga a szám elég hihetőnek tűnik, egy kis számolás után már látszik, hogy nem lehet valós.

A legbiztosabb az 1981-es évjáratú autók darabszáma. Ebben az évben az 500-as VIN volt az első és a 7199-es az utolsó, tehát 6700 Delorean készült 1981-ben. Elméletileg. Gyakorlatilag az 585 és 607 közötti autók hiányoznak, ami 23 darab elveszett autót jelent. Sem papírokon, sem VIN táblákon, sem tulajdonosok között nem találni őket. Később még találkozunk velük, egyelőre ezt vonjuk le, tehát legyen az 1981-es végeredmény 6677.

1982 már sokkal trükkösebb. Ezeket az autókat 1981 decembere és 1982 januárja között gyártották, esetleg egy párat februárban a csődbiztosok megjelenése előtt, de a VIN táblákon sehol sem jelenik meg az 1982 februári gyártás. A számozás 10001-től kezdődött és valószínűen 12170-ig tartott. Ez 2169 autót jelent. Itt van már keverés, mert ezeknek az autóknak a számozásában 11789-nél van egy törés. Az ez utáni autók mind át lettek számozva 5000-rel többre és ezek lettek a '83-as modellév nagy része. Tehát a 11790-es VIN nem létezik, helyette 16790 van. A 11789-et megelőzően még rendes a VIN szám, bár sok esetben itt is történt átszámozás, bár az inkább véletlenszerűen történt, bár minél nagyobb a VIN, annál többször fordul elő. Ez a darabszámot nem érinti.

Aztán jönnek a 12171-től 12199-ig terjedő rész, ami valószínűleg a korábban már említett 585 és 607 közötti autókat jelenti. Mivel több tulajdonságuk alapján is nagyon korainak tűnnek, ezért több mint valószínű a feltételezés. Mondjuk itt a számok nem teljesen stimmelnek, mert a papírok alapján csak 12171-től 12181-ig vannak a jobb kormányos autók, plusz valami okból egy ugrás, majd a 12199. Ez így 12 autót jelent egy 28 autót felölelő tartományon belül. Mivel a Wooler Hodec több autót is kapott, de ebből néhány megsemmisült és párat a gyáron belül is összeraktak, ezért szerintem számolhatunk az eredeti 23-as számmal ebben az esetben. Ezek az autók legyártásra kerültek, csak a vevőkhöz nem jutottak el sok esetben vagy nem élték túl az átalakítást.

Végül pedig jönnek a szerelősoron hagyott autók, amiket a KAPAC rakott össze a gyár és a készlet megvétele után. Ezek a 20001-20105 közötti autók, ami 105 autót jelent. Ezek a valódi 1983-asok. Tehát akkor az összeg:

1981 teljes év - 6677 db

1982 és 1983-ra átszámozott - 2170 db

Jobb kormányos 1981-esek 1982-esre átszámozva - 23 db

Valódi 1983-asok - 105

Ez összesen 8975 db autót jelent.

A texasi klub számolása szerint 8987 autót gyártottak, egyes becslések akár 10000-re is teszik a legyártott Deloreanek számát. Nagy részben én is a texasiak számolását használtam, de szerintem ők kétszer számolják a jobb kormányosokat. Az igazság nem tudom ki fog-e derülni valaha, de a következő részben egy másik becslést is bemutatok.

Hát az úgy történt hogy múlt szerdán szép idő volt, de nem értem rá autózni. Aztán kitaláltam hogy akkor majd másnap megyek egy kört és milyen jó is lesz nekem. Aztán este esett az eső és másnap délelőtt sem volt éppen tökéletes az időjárás, de délutánra szépen kisütött a nap és úgy döntöttem menni kell.

Voltak pocsolyák az út mellett, de gondoltam nem lesz baj, mert az út száraz volt. mivel pedig úgyis fontos dolgom volt a szomszéd városban (gombelemet kellett vennem egy számítógépbe :) ), ezért a Passatot lecseréltem a Deloreanre és nekiindultam. Egyébként ez is egy érdekes téma lenne, hogy hogyan csinál az ember indokot arra hogy autózzon egy kicsit.

Alig mentem pár kilométert és mit látok? Hoppá, egy stoppos. Azokat bírom. Főleg Deloreannel, mert marha jó nézni ahogy szerencsétlenkednek az ajtónál pár másodpercig és nem tudják hogy mit is kéne csinálniuk. Hát ez a fickó is pont ilyen volt. Aztán bejutott, lecsukta az ajtót és megcsapott egy kis alkoholszag. Frankó. Szóval először mondtam magamban hogy na beválasztottam, de erre ő: "Fú, még soha nem ültem Delorenben" (direkt rontottam el és írtam úgy, ahogy mondta). Aztán kiderült hogy teljesen képben van az autóval. Mármint amennyire egy átlag ember tisztában van vele. Tudta a nevét, a Vissza a Jövőbét, azt hogy amerikai, hogy tönkrementek meg ilyenek. Igazából el lehetett vele beszélgetni addig míg megérkeztünk. Kiraktam, aztán mentem tovább az iszonyúan fontos elemért.

Persze azért tettem egy kis kitérőt hogy annyira hamar ne érjek oda, de hamarosan meglett az is. És itt történt egy érdekes dolog. Kb. 5 percet voltam a boltban, ahonnan távozva már láttam magam előtt a lassú indulás nyűgjeit, de az autó pöccre indult. Felháborító.

Innen aztán már csak a hazaút volt hátra, ami különösen jól sikerült. Ugyanis az út legszűkebb részénél beértem egy traktort. Előzni nem volt hely, a traktor meg a földekről jött, a végeredményt pedig szerintem nem kell magyaráznom. Baromi koszos lett az autó, de eszemben sem volt letakarítani. Valami perverzitás miatt szeretem ha látszik a Deloreanen hogy használva van.

Úgyhogy ahogy volt, ott hagytam a garázsban, majd valamikor rendbe rakom. Letakarni nem volt értelme.

Dobjuk fel egy kicsit ezt a szürke, borongós napot :)

Aki esetleg nem látta a Puerto Rico-i kiadást, itt megnézheti.

- For better or worse, I own a Delorean!

- Jó vagy sem, Deloreanem van.

Csak én gondolom azt, hogy a Proto-1-nél ezt a dolgot nem gondolták végig úgy rendesen?

Vártam ezzel a témával bő egy évet, addig csak fel volt írva, hogy majd foglalkozni kell vele. Ez azért volt, mert nem tudtam hogy mi lesz a vége. Még 2012 augusztusában írtam róla, hogy a DML-en mekkora változások voltak és hogy a dmctalkon is gond van pár emberrel. Bill Robertson és Steve Rice volt a két fő szakadár, akik - habár hozzáértésük vitathatatlan - nem voltak nagyon hajlandóak engedni a saját véleményükből. Emiatt nagyon sok emberel kerültek összetűzésbe mindenhol. Végül aztán a dmctalkról többször bannolva lettek a viselkedésük miatt, de mivel nem ismerték el a hibáikat, ezért aztán nagy megsértődések közepette elvonultak.

Ekkor úgy tűnt hogy egy darabig nyugi lesz, de mivel a felhasználójukat nem tiltották, ezért egy idő után visszajöttek hirdetni az újonnan kreált saját oldalukat, a dmctoday.com-ot. Ez az oldal kísértetiesen hasonlít az eredeti dmctalk.orgra, ami habár főleg az ingyenes felületnek köszönhető, a fórum alapvető struktúrájának a lemásolása már kevéssé magyarázható ezzel.

Vannak persze változtatások, például Bill Robertson külön alfórumot kapott magától, ahol bemutathatja a módosításait és pár kisebb dolog, de alapvetően mint funkciójában, mint kinézetében az eredeti másolata. Számomra nem túl szimpatikus módon folyamatosan kritizálják és ekézik a dmctalkot. Hirdetik, hogy náluk sokkal lazább a moderáció, aztán többször láttam már hogy előhozták a dmctalk 2011-es összeomlását mint problémát, külön kiemelve hogy náluk mennyire jó a biztonsági mentés. Mondjuk ez a kritika jogos, mert a régi dmctalkkal nagyon sok információ elveszett.

Azóta már kialakítottak maguknak egy külön részt a Deloreannel kapcsolatos neten és úgy tűnik jól meg is vannak ott a követőikkel. Amennyire néztem a dmctalkot nem nagyon látogatják és a saját oldaluk is kezd elég sok információt tárolni. Lassan lehet hogy oda is megéri ellátogatni hamarosan. A történelmi részeik még nem túl erősek, de a szereléshez továbbra is értenek.

Kicsit más, de ha már itt vagyunk, akkor azt is megemlítem, hogy az elmúlt pár év alatt a DML térvesztése tovább folytatódott. Nagyon kevés levél megy már rajta és ami van, azok sem túl érdekesek. Mindenki megtalálta a saját helyét, ahol megbeszélheti a Deloreannel kapcsolatos problémáit.

És még egy bónusz a végére. Egy rövid ideig volt még a dmchelp.com is, amit ha jól tudom a DMCH üzemeltetett. Habár az oldal még megvan, de a fórumok már eltűntek, esetleg nem láthatóak regisztráció nélkül. Pedig pár mentésem volt onnan, mert a DMCH-sok nagyon jók Deloreantörténelemből.

Régen volt már videóválogatás a blogon, nézzük, milyen Delorean-témájú videók kerültek fel a youtube-ra mostanában.

1. Deló lángszóró-üzemmódban

2. K.I.T.T. találkozása egy Deloreannel.

3. Aki minden nap Monte Carlo-ban cirkálhat a Delójával, annak bejött az élet.

4. Annak is, aki időgéppel ugorhat le a boltba egy kis plutóniumért kenyérért.

5. Turbós Delorean-motor a próbapadon. Simán elmenne űrhajó-alkatrésznek valami sci-fi-ben :)

6. Vajon mire gondolt a művész, amikor kisfilmjében egy második világháborús Stuka zuhanóbombázót küldött egy Delorean ellen?

A múlt heti bejegyzés elmaradt egyéb elfoglaltságok miatt, de cserébe most hétfőre több olvasnivalót is adok nektek. Mert hát itt van az ősz, és ismét itt van a Goldenblog is, amire neveztem is két kategóriában. Az első kategória nem meglepő, a Tech-Tud kategóriában ez a blog versenyez. Szóval aki eddig még nem szavazott és van Facebookja az nyugodtan nyomhat egy Szavazást rám. :) Nagyon félni nem kell, az első nem én leszek, de azért mégis szeretem megméretni a támogatottságot évente egyszer.

A második blog már kicsit más, mert itt a Közéletben versenyzek. Itt a blogon jobb oldalt van egy link A Falu című blogra. Nem nagyon kattint rá senki, pedig szerintem megérné. Az a lényeg, hogy idén a munkám miatt többé-kevésbé ismét falusi lettem és áprilisban rájöttem, hogy azt az elképesztő mennyiségű poént, történetet, szépséget és szociológiai érdekességet nem szabad veszni hagyni, mint amivel itt napi szinten találkozok. Ezért aztán egy régi elhalt 2009-es blogomat feltámasztva újraindítottam azt. Az a blog napi frissítésű, viszont általában csak egy-két soros, vagy néhány bekezdéses bejegyzések születnek rajta, olykor képek jelennek meg. Nem egy túl megterhelő olvasmány, de akit érdekel hogy milyen is falun élni, annak ajánlom, mert én magam néha visítva röhögök egyes helyzeteken. Szóval kattintsatok, ha pedig tetszik, akkor szavazzatok! Itt:

Goldenblog szavazás.

Elképesztő hogy az emberek mindenből pénzt akarnak csinálni. A következő linken levő eladó most éppen azzal promózza a fűnyíróját, hogy az egykoron John Delorean tulajdonában volt. A fűnyíró New Jerseyben van, szóval akár igaz is lehet az állítás. Ha esetleg leszedné a hirdetést, kirakom kép formájában is.