Myron Stylianidesről nem túl sokat tudni. Görög családban született, Londonban szerezte diplomáját, az ipari kapcsolatok és a HR volt a szakterülete. Sokakhoz hasonlóan ő is a Chryslertől ment át a DMC-hez, ahol személyzeti adminisztrációval foglalkozott. Elég korán, 1977-ben vette fel John Delorean és itt is ugyanaz volt a munkája. Ő vette fel Mike Loasby-t és Charles Benningtont, valamint több vezetőt is.
Bruce McWilliams volt egy egyik legtapasztaltabb a vezetők közül. Az '50-es években a Saab elindításánál segédkezett, majd később a Mercedesnél dolgozott, végül pedig a Rover amerikai igazgatója lett. Egészen 1980-ig ő volt a marketingfőnök, amikor is felmondott és marketingért felelős alelnökként csatlakozott a DMC-hez. Később, ahogy a cég változott és Dick Brown felmondott, John Delorean őt nevezte ki a DMCA elnökének. Többször kritizálta az autót, de nem sokat ért el vele. Mikor a cég már nagy bajban volt, akkor a megmentés lett a fő feladata a marketinggel szemben.
Több lehetőséget is felvázoltak neki, ezekből az egyik az lett volna, hogy 1000 autót adjanak oda bérautós cégeknek és majd később értékesítik őket az eladóhálózaton keresztül. Ezt Bruce elutasította, mert habár sok autónak meglett volna a helye, de a cégnek nem hiányzott a használt autók újraértékesítéséből származó presztízsveszteség.
Amikor a cég már a végét járta, mindenfélével próbálkozott, hogy pénzt szerezzen, kezdve speciális értékesítési csomagoktól új befektetők szerzéséig. Még egy iráni milliárdos is feltűnt, aki megvette volna a céget, de cserébe a saját nevét is az autóra rakatta volna. Végül semmi sem működött és a gyár bezárt. Bruce ekkor felmondott. A maradék kis időre Don Lander vette át a helyét.
