És végül sikerült eljutni a tárgyalás időpontjáig. A tárgyalásról nagyon sok hivatalos (és számomra nem hozzáférhető) dokumentum készült, de szerencsére elég sok helyen írnak róla és össze lehet ollózni, hogy mi és hogyan történhetett az öt hónapos tárgyalás alatt. Szerintem mostantól elég jó esély van arra, hogy olykor olyan információkat hozok elő, amelyek korábban a kronologikus bemutatásnál már voltak, ezért elnézést kérek, de amennyiben azok szükségesek az okok megértéséhez leírom itt is.
Mivel a vádlott a figyelem középpontjában álló ember volt, ezért nagy felhajtás övezte a tárgyalás egészét. Kikérték az ügyészek és a védőügyvédek véleményét is arról, hogy mit várnak az elkövetkező hónapoktól. Az ügyészek igyekeztek lefutottnak láttatni az ügyet, miszerint nincsen semmi különleges mondanivalójuk, a tárgyalás csak formaság, hiszen a napnál is világosabb, hogy Delorean bűnös. Mindenki láthatta a tévében is. A védőügyvédek emiatt sokkal nehezebb helyzetben voltak. Ők arra helyezték a hangsúlyt, hogy John Delorean nem is követett el bűnt, habár úgy tűnik. Szerintük az egész csak egy szofisztikált csapdába csalási kísérlet volt és az FBI hathatós segítsége nélkül nem is történt volna semmi olyan, amiről most tárgyalni kéne. (Zárójelben megjegyzem, hogy eddig az ilyen csapdába csalásra alapozott védelmek nagyon ritkán jártak a védenc felmentésével) Weitzman kitért továbbá arra is, hogy a nagy sajtófigyelem rontja Delorean esélyét a fair tárgyalásra és hogy az FBI még a DMC legális megmentését is ellehetetlenítette, csak hogy a trófeát magáénak tudhassa. Kiemelte továbbá azt is, hogy habár morálisan esetleg elítélhető Delorean tette, de itt most konkrétan kábítószer kereskedelemmel vádolják és ők erre fognak koncentrálni, nem pedig a morális problémákra.
Ha már úgyis mindenkit érdekelt a téma, Weitzman az egész ügyet nagy elánnal vitte a nyilvánosság elé. Minden tárgyalási nap végén beszámolót tartott a sajtónak az aznapi eseményekről, mutatva, hogy Deloreannek semmi félnivalója nincs. Ezzel elég népszerűvé tette magát a médiában és ezt a népszerűséget a ügyben is tudta kamatoztatni, mert így folyamatosan a saját igazát tudta a nézők felé közvetíteni. Ilyen volt pl. amikor arról a felvételről volt szó, amikor Delorean megmondta Tisának, hogy nincs pénze az üzlet lebonyolítására, akkor Weitzman az egész országgal közölhette, hogy Delorean így mondta meg Tisának, hogy kopjon le. Habár a bíróságon ebből vita volt, de a tévénézők arról nem tudtak. Egyoldalúan hallgatták Weitzman magyarázatait és a közvélemény szépen lassan Delorean mellé állt.
Delorean ellen nyolc vádpontot fogalmaztak meg és ezeket sehogyan sem tudtam megtalálni, hogy mik voltak (Ha valaki megtalálja az kap valami ajándékot. Komolyan!). Egy véletlen kép alapján megvan az első négy:
Ezek igazából egy vádnak a kifejtései voltak, mindenki egy vádpontként kezelte őket.
Delorean tárgyalása előzőleg már említett okokból fél évet csúszott, de ez a társaira nem vonatkozott. Mire Delorean tárgyalása elkezdődött, Arringtont és Hetricket is elítélték és öt illetve tíz évet kaptak.