Élet egy Deloreannel

Az esetek nagy részében a Deloreanes dolgok egy naposak. Ez alól csak a NAAF, Agárd és a külföldi találkozók képeznek kivételt. Olykor azonban előfordul, hogy összejön egy hétvégére több dolog is, aztán ilyenkor jön az, amikor a Delorean szinte napiautóvá válik. Ez is egy ilyen hétvége volt.

Sokfelé szoktam járni, sok embernek megmutatom a Deloreant, de nagyon kevés van, akinek a kedvéért hosszabb útra is hajlandó vagyok. Most viszont ilyen történt, mert volt egy ballagás, ahová muszáj volt elmennem. Az egész még 2010-ben kezdődött, amikor az azévi NAAFon lett két napra egy kölcsöngyerekünk. Erről írtam is annak idején itt. Hát ez a kölcsöngyerek azóta elvégezte az iskolát és az apukája, akivel azóta is tartjuk a kapcsolatot, elhívott, hogy legyen az egyik ballagási ajándék a Delorean. Ennek a kérésnek pedig nem lehetett ellenállni.

Mondjuk felszisszentem, amikor kiderült, hogy reggel nyolcra kell Gyömrőn lenni, de sajnos nem hozzám időzítik a ballagást, menni (és kelni) kellett. Az odaút, meg igazából az egész hétvége összes útja eseménytelen volt, időben odaértem, majd próbáltam az instrukcióknak megfelelni, miszerint álljak be valahova a közelbe, ahol nem fognak észrevenni. Aha, persze. Lopakodni Deloreannel egy ballagásra készülő iskola előtt, mi? Természetesen lebuktam, a meglepetés ugrott, de ennek ellenére is jó ajándék volt a Delorean. Végigvártam a rettentő unalmas ballagást, aztán átmentünk az ünnepelttel az ebéd helyszínére, ahonnan valamikor két óra körül távoztam a következő úticélomhoz, dubniczkia-hoz.

Itt igazából nem volt kimondott program, csak mivel úgyis a Dunakanyar volt a következő célpont, ezért pont útba esett. Ide egy kis késéssel megérkeztek Duduék is, majd egy pár óráig ettünk, kutyáztunk és csodálkoztunk az autón, hogy "Fúmilyenállatlett!" és "Ezmégazéletbennemvoltilyentiszta!" Hat óra körül aztán indultunk tovább.

Innentől már belassultak a dolgok, ha jól emlékszem aznap már nem autóztam, de másnap még elmentünk étterembe, meg volt egy kis egyéb bóklászás is, majd másnap hajnalban ismét Deloreannel mentem munkába. 

Eddigre viszont kiderült, hogy egy hibája mégiscsak van az autónak. Eddig működött az indexkapcsolók automatikus leállása visszakanyarodás esetén, de ez valami okból most már nem megy. Gondolom a kormánymű cseréjekor valamit elfelejtettek visszadugni. Ezzel majd meg kell látogatni valamikor a szerelőt, habár nem egy túl fontos dolog.

Ma már vagyok, szerdai blog is lesz. Még bőven van mit írni, pedig már jó pár hete nem is mentem az autóval. Na de majd a NAAF-on megkapja a magáét úgyis.

A hétfői blog kimaradt, mert nem vagyok az országban és nem volt rá időm. Viszont ugyanezért a szerdai is ki fog maradni és majd jövő héten jövök.

Miután meglett a műszaki és végre nem folyt semmi a Deloreanből, már csak a helyzet kiélvezése volt hátra. Ezt pedig kapásból egy szokásos szülinapossal kezdtem, akinek ugyan nem volt szülinapja, de még mindig így hivatkozok azokra, akik képesek eljönni az ország másik feléből Deloreannézőbe.

Ez a csapat Pécsről jött, valamint bizonyos szempontból Németországból, mert a fő tag ott dolgozik. Szerveztük már egy ideje a találkozót, de miután ő ritkán jár haza, nekem meg elég sűrű volt az év eleje, eltelt pár hónap, mire összejött. 

Persze itt is a szokásos dolgok történtek, mint Tesco parkoló, általános dumálás, mások megállnak, azokkal is beszélgettünk, meg azt hiszem ezúttal még tankoltam is egyet és boltoltunk is. Igazából semmi olyan különleges, amit megéri külön kiemelni. Jó fej emberek, jó beszélgetés, értelmes kérdések és kész.

Igazából azért szeretem az ilyeneket, mert szemben a véletlenszerű találkozásokkal, itt nagyon ritka az "alumínium" és a "ugye, marha nehéz" kérdés, ezért ezeket az idegesítő köröket ki lehet hagyni és egyből ugorhatunk a "mekkora a motor és mennyit eszik" részekhez. Ami persze még mindig nem az igazi, de akkor is sokkal jobb.

A képeket nézve egy érdekesség azért volt. Ott volt mellettünk egy cirkusz és volt elefánt is. Aztán megnézhettük, hogy ha rájön a szükség, akkor egy elefánt aztán énekelheti a zúg a Volgát. Na de azt hiszem elkalandoztam. :)

Megvolt ez is, hazamentünk, majd kicsit később szervizes lett a Passatom. Mármint nagyszervizes, vezérműszíjcserével, olajcserével, műszakival, kisebb javításokkal. Emiatt meg nem volt autóm majdnem egy hétig, kénytelen voltam otthon dekkolni és feltalálni magam. Ami egyértelműen azzal jár, hogy mászkáltam körbe néha a Deloreannel. Így aztán egyszer a Dév haveromat is összeszedtem, aztán autózgattunk egy kicsit. Ezen kívül volt még pár kisebb út is, de csak annyit lehet mondani róla, hogy az autó nagyon faszán összeállt, lehet kenni neki. 

Ennek mondjuk meg is van az eredménye, mert mostanában nem nagyon tudom 10 alá vinni az átlagfogyasztást, inkább 11 körül van vagy felette. Viszont elég jól megy, ezért ki kell használni. Egy hibája van, ez a hülye félmelegen nem akarok beindulni hiba, de egyelőre még ötletem sincs mi lehet. Lehet, hogy megírom a dmctalkra. Nekik mindenre van ötletük.

Holnap ismét jön haza a Delorean Szegedről, most lesz egy kis szünet. A következő nagy esemény a legfontosabb az évben, a NAAF! A legjobb, ha már most elkezd készülni mindenki augusztus 10-re. Oké, tudom, hogy az olvasók közül kevesen jönnek el, de mindig van pár ember aki mégis veszi a fáradtságot és eddig még egyik sem bánta meg. Csak mondom.

A felkészítés után már nyugodtan jelentkeztem be a vizsgára. Elég hamar kellett, mert ez speciális műszaki, nem csak olyan általános, amire az ember odamegy, aztán kész. Bő egy hét volt a várakozási idő, de ez bele volt számolva.

A műszaki napján összeszedtem Dudut, aztán már mentünk is Győrbe az állomásra. Beálltunk az orbitális nagy sorba, de nem féltem, mert volt időpontom, reggel kilenc, szóval vártam, hogy majd hívnak. A pénz befizetése után kiderült, hogy a reggel kilenc, az inkább csak olyan tájékoztató jelegű időpont, ami reggel kilenc és délután kettő között tetszőlegesen lehet bármi. Csodás, pont itt akartam a sorban eltölteni a napot.

Viszont szerencsére az unokatesóm itt dolgozik és egy haverja nagyon meg akarta nézni a Deloreant, ezért elintézték, hogy ne délután kerüljek sorra, hanem csak úgy fél órával a kért időpont után. Az még bőven jó volt, örültem, mint állat.

Közben volt egy vicces történet, amikor odajött egy csávó, hogy a haverja éppen most vett Deloreant, látta a facebookon. Ezekkel az infókkal kapcsolatban már kicsit szkeptikus vagyok, mert eddig mindig kiderült valami zavar a történettel kapcsolatban, ezúttal is így történt. Előkereste a havert a telefonján, a képpel együtt, majd megnéztem a képet és megmondtam, hogy oké, ez az én autóm, itt Győrben látta a haverja, mikor itt állt pár napig. Ez a rejtély is megoldva.

Ez után nem sokkal már állhattam is be a vizsgasorra. Ezúttal sokkal jobban rákészültem a vizsgára, nem bíztam a lengéscsillapítók mérését a véletlenre. Teletankoltam az autót közvetlenül a vizsga előtt, valamint megpakoltam az elejét kockakővel. Nem is volt gond ezen a teszten, lehetett tovább menni.

Jött a fékpad és ki is jött, hogy alkalmatlan a Delorean. Hogymi??? Nem rég lett az egész megcsinálva, kitisztítva. Alánéztek gyorsan és előjött az autóból az a ribanc, amit mindig is utáltam. Eddig ilyen baja még soha nem volt, de most, pont ebben az órában, úgy gondolta, hogy itt az idő, hogy elkezdje folyatni a fékolajat bal hátul. De nem csak úgy csöpögősen, hanem annyira, hogy lehetőleg még a kerék és az egész környék olajos legyen. Óbaszódjmegteszemét!

Már lebegett előttem az új vizsgára jelentkezés, mikor megpróbálták még egyszer a tesztet és ezúttal átment az autó, de ismét kellett a jóindulat, pont mint öt éve, hogy egy hülyeség miatt ki ne vágjanak. Nagyon mérges voltam, mert meg voltam győződve, hogy ezúttal teljesen patent gépet hozok, erre egy ilyennel éget be. 

Végül aztán más probléma nem volt, meglett a papír, aztán mentem is vissza a Tibi bához, hogy egy diszrét lebaszással legyen gazdagabb, mert azt mondták, hogy minden tökéletesen működik. Ott is hagytam az autót, hogy megcsinálják az olajfolyást, de egy óra múlva már hívtak is, hogy meghúztak egy hollandert, azóta nem csöpög. Nem lepődtem meg. A Delorean ilyen.

Nem tudom pontosan mennyibe került a vizsga, most nem emlékszem, de valahol 20e körül volt, nagyjából, mint egy átlagos autóé. Így aztán az OT és a műszaki megvolt 50e-ből, ami elég jó, figyelembe véve, hogy öt évente kell vizsgára járni.

Múlt hét csütörtökön visszaért a Delorean Szegedről, voltunk vele Agárdon, majd ma reggel megint visszament Szegedre. Szóval aki akar szépen letakarított Deloreant (és minden más filmes autót) látni, az menjen az ottani Árkádba! Jövő hétfőig megteheti.

Ott hagytam abba, hogy volt pár lámpagondom. Egyik sem egy nagy meló, de az elsőt meg kellet csinálni, a másodikat meg már illet.

Az első gond a hátsó rendszám világítása volt. Öt évvel ezelőtt, amikor még nem volt rendszámom, akkor fent volt az autón, de a rendszámkeret felrakása után valahogy nem akart visszamenni a helyére. Ezért az elmúlt öt évben csak ott állt a polcon félrerakva, hogy majd egyszer rászánom az időt és kitalálom, hogy mi a baja. Hát mostanra ez az idő is eljött.

Előszedtem és - egyelőre csak tesztjelleggel, bekötés nélkül - gond nélkül sikerült felrakni, nem is értettem, hogy mi volt vele a gond. Közben rájöttem, hogy valószínűleg ezúttal a karosszériásoknak sikerült kiegyengetni az összevissza felrakott hátsó lökhárítót és rendszámkeretet, aztán ennek köszönhető a javulás, de igazából a fene tudja. Mindenesetre örültem, aztán neki is álltam a bekötésnek. Hogy rájöjjek, hogy az egyik bal oldali csúszósaru le van törve. Hoppá, emlékszem, ezt még én törtem le legutóbb. Kerítettem egy másikat egy nap alatt, aztán sikerült is körülbelül tíz perc alatt felapplikálni a vezetékre és a tesztvilágítás már működött is. Felcsavaroztam, bekapcsoltam a lámpát, majd elmormoltam egy diszkrét bazmeget.

A bal oldalra beraktam a ledes lámpát, de a jobb oldalit elfelejtettem. Így meg nem maradhatott, előkerítettem a másik ledes lámpát, aztán szétszedtem a jobb lámpát is. Egyébként ezeket a ledeket még jó pár évvel ezelőtt vettem az Edtől, amikor az ajtóban is cseréltem az égőket, de ezeknek a beszerelése elmaradt. Szóval szétszedtem a jobb oldalt is, beraktam oda is a ledet és így már úgy nézett ki az autó hátulja, ahogyan kellett.

Ez után már csak a belső lámpával kellett kezdenem valamit, mert ott is voltak bajok. Az egyik az volt, hogy a lámpa műanyagkerete több helyen eltörött. Igazából nem nagyon emlékszem, hogy mikor és hogyan, mert szerintem nem így érkezett az autó, de attól még rosszul nézett ki. Persze ez csak akkor látszott, ha valaki kiszedte, ami meg azért nem gyakori, de foglalkozni kellett vele. Kiszedtem, lekötöttem, aztán megragasztottam több helyen is. Egy kis száradás után már stabilan állt és sokkal jobban kapcsolt fel-le, bár őszintén szólva valami kis kontakthiba még mindig van valahol a lámpatestben, de csak akkor csinálja, amikor a helyén van, olyankor meg nem látni a hibát. Ezért aztán nem is foglalkoztam vele ezen túl, most már jól lesz így. Mondjuk egy kicsit néha lóg, ami egyébként a második probléma, ennek a megoldásán még gondolkodok, bár egyelőre nem értem, hogy ez hogyan maradhatott egyáltalán a helyén, mert nem nagyon illik oda.

Végül, mikor már úgy tűnt, hogy minden működik, még gyorsan kicseréltem itt is ledre a régi égőt, amivel egy kicsit jobb lett a fényerő. Habár ez utóbbi nem volt fontos hozzá, de most már jöhetett a műszaki vizsga.

Nagyon jó a szegedi kiállítás, akit érdekelnek a filmes autók, megéri megnézni. Van Herbie, Kitt, General Lee, Fantomasos Citroen, meg még pár dolog. Aki ráér és nincsen messze neki, az menjen oda! Akinek messze van, annak meg Agárd van közel, az meg ide jöjjön hétvégén. A Debrecen környékiek felmentést kapnak a hétvégi kirándulás alól. Agárd miatt csütörtöktől nem lesz Delorean Szegeden, de azt úgyis látott már mindenki ezerszer, szóval az nem gond. :)

Már említettem korábban, hogy volt egy nyűgöm a kormányommal. Pontosabban nekem az égvilágon semmi nyűgöm nem volt, de a szerelőm mondta, hogy nyűgöm van vele. Itt írtam már róla korábban. Röviden a lényeg, hogy mivel kikoptak az axiálcsuklók a kormányműben, ezért pár millimétert lötyögnek a kerekek oldalirányba, ami jó eséllyel buktához vezet a műszaki vizsgán. Amikor a probléma felmerült, nekiálltam a keresésnek, de nem jutottam semmire, inkább nekiálltam az OT-val foglalkozni. Miután viszont meglett az OT, ez a probléma került előtérbe és mentem pár kört, mire meglett a megoldás.

Két megoldás lett volna. Az egyik, hogy okosan oldjuk meg a problémát. Kiszedjük a kormányművet és felújíttatjuk valahol, aztán vissza. Ez elméletileg nem lett volna túl drága, ellenben elég sok utánajárással és főleg rettentően sok idővel járt volna. A másik az erőből megoldás volt, azaz vegyünk új kormányművet. Inkább az első megoldást támogattam, mert úgy érzésre a felújítás 40-50e Ft-ból meglett volna maximum, a teljes kormánymű a ki és beszereléssel viszont 150 körül jött volna ki.

A probléma a fenti képen látható. A nyíllal jelölt rész lötyögött kicsit befelé, mindkét oldalon, összesen összehozva azt a pár millimétert. Ez azért van, mert ennek a csuklónak a belső részén van egy kupak és egy rugó, ami ellentart a csuklórésznek, de valami közepesen okos tervező úgy gondolta, hogy oda a műanyagkupak is pont elég lesz. Ez a műanyagkupak aztán az évek során eltörik, szétveri a rugót, aztán lötyögni kezd az egész. 

Emiatt aztán leveleztem az Eddel egy sort, megkérdeztem a helyi szerelőket, írtam a dmctalk-ra, majd mivel mindenki csak a fejét csóválta vagy mindenféle nagyon drága felújító kiteket ajánlgatott, ezért vettem egy nagy levegőt és megvettem Ed kormányműjét. Ezek rendesen összerakott, a belső problémás részen megerősített alkatrészek, remélem, hogy nem lesz vele gond, mert őszintén szólva ez egy nagyon fájdalmas vásárlás volt. főleg azért, mert én még a másikat sem éreztem rossznak és őszintén szólva most sem érzek változást a kormányzással kapcsolatban. Mindegy, túl vagyok rajta, ez volt a kilenc év alatt az első olyan alkatrész, amit nagyon nehezemre esett megjavíttatni / kicseréltetni.

Ezen kívül a szerelőnél már csak egy javítani való dolog volt, az a szemét zörgés, amivel OT vizsgán az agyamra ment az autó. Ez még a régi karambolnak az utóhatása, valahogy azóta nem sikerült ezt a hővédőlemezt rendesen beállítani és néha eszébe jut, hogy a hőtől elhajoljon, aztán ezután nekiáll alapjáraton nekiütődni a generátor csavarjának. 

Amikor megmondtam a szerelőnek, hogy megint ez a bajom, csak röhögött, majd mondta, hogy most már csinál vele valamit, ami végleges lesz. Ezért aztán berakott egy távtartót a motor és a lemez közé, aztán most így jónak tűnik. Remélem jövőre nem áll neki megint, mert akkor mérges leszek.

Ezután el lehetett hozni az autót, már csak pár kisebb lámpakérdés várt megoldásra, de azokat már otthon megoldottam. Jövő héten kiejtem bővebben.