1) Delorean konspiráció?
Mint a konteo.blog.hu lelkes rajongója, gondoltam én is megírom a saját konspirációs teóriámat a számomra legkedvesebb témáról, a Deloreanról. A gyár tönkremenetele nagyon sok ember fantáziáját megmozgatta és sokan konspirációra gyanakodtak. Ezeket az elméleteket szeretném most itt összefoglalni a következő megaposztban.
2) Mit tudunk?
A Delorean Motor Company rövid története 1973-ban kezdődött, amikor John Delorean kilépett a General Motorstól. Mint az elnöki szék nagy esélyese, a döntés mindenkit meglepett. Az igazi okokat még most is csak találgatják, de vannak akik kirúgást emlegetnek, vannak akik szerint az ízig-vérig mérnök John Delorean nem bírta a bürokrácia tetején álló papírtologatást és valami kreatív munkára vágyott.
A lényeg, hogy John kilépett, két év múlva pedig megalapította a Delorean Motor Companyt, ami egy forradalmian új autó tervezetével kívánt támogatókat szerezni a gyártás beindításához. John minden régi GM-es kapcsolatát kihasználva támogatókat szerzett, eladóhálózatot épített, tapasztalt mérnököket toborzott és egy kis Puerto Ricoi vargabetű után még az angol kormány támogatását is megnyerte 135 millió dollárnyi font erejéig, ami után munkahelyteremtés címén a Belfast melletti Dunmurryben megindult a gyárépítés.
Közben a prototípus elkészült, a Lotus segítségével felkészítették sorozatgyártásra, majd 1981-ben legördült az első Delorean DMC-12 a gyártósorról. Egy évig folyamatosan fejlődött a gyár, de 1982 Februárjában csődvédelem alá került, majd 1982 Októberben végleg bezárt. Közvetlenül a gyár bezárása előtt Deloreant elkapták kábítószer csempészésért, majd gondatlan kezelésért és egyéb gazdasági bűncselekményekért beperelték, de ezek alól 1984-ben tisztázta magát. Addigra viszont gyára már a múlté lett, és ezzel a Delorean Motor Company lett az autóstörténelem második legnagyobb bukása a Ford Edsel után.
3) Most akkor miért is lett a csőd?
Mi volt a gond? Hogy történhetett, hogy a jól induló gyár pár hónap alatt a csőd szélére került, majd tönkrement? Több lehetőség is van, jönnek is szépen sorban:
3.1) Rossz autó volt rossz időben.
Az autó minőségi gondokkal küzdött, főleg az első pár száz darab. Ez lerontotta az induló márka imidzsét és ez után már senki nem akarta megvenni. Ráadásul egy kisebb recesszió is sújtotta ’81 végén a világ (és főleg az USA) luxusautó piacát, ahova a Deloreannek be kellett volna törnie. Hogy minden még rosszabb legyen, a ’81-es-’82-es tél szokatlanul kemény volt az Egyesült Államokban, ami szintén visszavetette az egyébként sem erős téli sportautó-eladásokat.
Ebben az esetben nincsen konspiráció, kapitalizmus van. Rossz volt az autó, a vevők nem szerették, ráadásul szerencsétlen volt az időzítés is. Ha kicsit később próbálkoztak volna egy kiforrottabb verzióval, akkor talán sikerült volna. Ki tudja?
3.3) Elsikkasztották a pénzt.
Az angol és az amerikai kormány vádjai nem voltak alaptalanok. Különben miért volt szükség egy ilyen aránylag kis cég esetében 8-10 leányvállalatra, köztük egy panamai székhelyűre? 1982-ben a cég tönkremenetele után ellenőrzést indított az angol kormány, ahol a Lotus és a DMC közötti, több mint furcsa pénzmozgások hátterét vizsgálták. John Delorean, a DMC elnöke a kihallgatásokon nem jelent meg, majd többet nem ment Anglia közelébe sem. Colin Chapman, a Lotus vezetője pedig szívrohamban meghalt, így a teljes igazság sosem derült ki. Ennek ellenére súlyos szabálysértéseket találtak, amiért Fred Bushellt a Lotus igazgatóját 3 év börtönre ítélték. Mindezt úgy, hogy habár bizonyítékok alapján tudta a pénz útját, semmit sem mondott róla. Szabadulása után egy érdekes egybeesés folytán a Chapman család egy szervezetének (Classic Team Lotus) az igazgatója lett. A bíró szerint John Delorean és Colin Chapman 10 évre került volna börtönbe.
3.2) A General Motors volt.
A legnagyobb tüske a GM oldalában nem John lelépése volt, hanem egy általa írt könyv a cégről, amiben finoman szólva is elég keményen beszólt a korábbi főnököknek és magának a szervezetnek, ezzel elég rossz reklámot teremtve nekik. Utána ráadásul a GM-es kapcsolatait és tudását kihasználva konkurenciát állított nekik, majd pofátlanul a GM-es eladóhálózaton keresztül terjesztette a saját autóját. Ez nem maradhatott büntetlenül. A ’70-es évek végén, ’80-as évek elején a GM a fénykorát élte, a fél amerikai kormányzat a zsebükben volt, nem volt nehéz egy kis FBI-os segítséget szerezni. Az FBI pedig kitalálta a kokainos ügyet, arra úgyis mindig harap a közvélemény.
A kokainügy nem volt annyira egyértelmű, mint amilyennek elsőre látszott. Habár a videó felvétel, amelyen John Delorean átadja a kokaint elég meggyőzőnek tűnik, de a háttere már nem ilyen tiszta. Több bizonyíték is előkerült, miszerint az FBI erősen motivált volt valami okból John Delorean besározására. Álcázott ügynökök készítették elő az akciót és ők győzték meg Johnt, hogy részt kell vennie a csempészetben és így előteremtheti a cége számára a szükséges pénzt, amivel az túlélheti ezt a kritikus időszakot. Amikor John húzódozott, megemlítették, hogy ebben az esetben kénytelenek lesznek a lányát egy szatyorban elküldeni neki. Ezután érthető módon beleegyezett a csempészetbe és az FBI-nak sikerült is elkapnia és tökéletesnek vélt bizonyítékkal beperelni.
Mikor az FBI szerepe kiderült, John Deloreant felmentették minden vádpont alól, de az FBI igazi motivációjáról soha senki nem ejtett szót. John örülhetett, mert nem került börtönbe, a GM örült, mert örökre megszabadultak egy kellemetlen problémától. Delorean hírneve viszont romokban hevert.
3.4) Az amerikai autógyárak voltak.
Hasonlóan a 3.3)-hoz annyi különbséggel, hogy nem a GM, hanem egy autógyárakból álló kartell tett meg mindent a DMC tönkretételére. Az okuk pedig az volt, hogy a Delorean a rozsdamentes karosszériájával, műanyag alkatrészeivel és az általános 25 éves átrozsdásodás elleni garanciájával felborította volna az évtizedek alatt kialakult tervezett elavulási rendszerüket. Egy ilyen hosszú távra tervezett autó nagyon sok pénzt vett volna ki a zsebükből, ezért még csírájában el kellett fojtani az ilyen kezdeményezést.
3.5) Politikai machinációk áldozata lett.
Jim Callaghan Munkáspárti miniszterelnök kormánya a DMC lelkes támogatója volt. Ők intézték el a rekordösszegű támogatást az Észak Ír Fejlesztési Ügynökségen (NIDA) keresztül. Amikor 1979-ben a vaslady Margaret Thatcher lett a miniszterelnök, akkor mindenképpen meg akarták szilárdítani a hatalmukat. Elvégre az elmúlt két ciklus Munkáspárti kormányzása kinek hiányzik?
Először megemelték a DMC-re kirótt autónkénti hiteltörlesztő részletet, majd amikor végül a DMC zátonyra futott, akkor nem segítettek nekik, hanem hagyták kimúlni. Inkább vesszen el közvetlenül 2000, közvetve 5000 ember munkahelye, és vesszen el az adófizetők sok millió fontja, mint hogy hozzáértőnek tűnjön az előző kormány. Biztos ami biztos alapon pedig még az öntőformákat is leselejtezzük. Igaz, ezt tiltják nemzetközi egyezmények, de csak elsikáljuk majd valahogy ezt is. Végül csinálunk egy kis botrányt a pénzügyeknél, lecsukunk pár embert és kész.
Ha ez volt a terv, akkor szépen bejött, mert a következő négy ciklus is konzervatív kormányzás alatt telt.
Ezt az alkonteót erősíti pár érdekes összefüggés, mint például, hogy június elején Thatcher és Reagan tartott egy találkozót Londonban, majd pár héttel később érkezett az első hívás John Deloreanhez kokainügyben. Amikor pedig már ment Delorean ügye, október másodikán Reagan meghirdette a War on Drugs (Drogháború) kampányát és pár héttel később már el is kaptak egy nagyhalat, Deloreant. Szóval valószínű, hogy ez az egész nem csak az FBI elszigetelt akciója volt.
3.6) Ezek valamilyen kombinációja.
A felsorolt konteók nem zárják ki egymást. Lehet, hogy mindez együtt történt? Lehet, hogy egy itt fel nem sorolt hatodik verzió a megoldás? Ha te is dolgoztál a gyárban, esetleg nálad van Colin Chapman titkos végrendelete vagy haverjaid a Brit parlamentben ajándékozzák a Nokiás dobozokat akkor kommentekben írhatjátok a frankót!
Nekem főleg az a szép rozsdakupac volt a meglepő. Gondoltam, hogy nem lesz szép, amit látok, de ez durvább volt, mint amire számítottam.
