HTML

Élet egy Deloreannel

Ez a blog a Delorean Klub Magyarország blogja. Terveink között szerepel a tulajdonunkban levő autók minél több kalandját megörökíteni, a Delorean Motor Company és John Delorean életét minél részletesebben dokumentálni.

Friss topikok

  • gigabursch: Az utolsó bekezdésben a lényeg!!! :-))) (2023.10.18. 12:45) Klubtalálkozó 2023
  • gigabursch: Sok csodát nem várok... Majd ha lesz, akkor tíz év múlva egy tízéveset. (2023.10.06. 11:46) Új Deloreanek - Frissítés 8.
  • Sidaries: @Tomchy: Valóban. Bár azért tegyük hozzá, hogy a vadnyugaton sem voltak éppen pontosak a vonatok a... (2023.09.26. 09:32) Levél érkezik - 42 év késéssel
  • bopat: Azért mentem lassan, mert nem bírtátok az iramot :) Vissza kellett fognom magam. (2023.07.13. 14:49) Ausztriai kirándulás
  • a8zoli: meg sokszor 15 evet kivänok ;) (2023.06.30. 18:33) 15 év

Történetek II.

2011.01.05. 18:00 :: Sidaries

Velem továbbra sincs semmi, viszont másoknak nincs tél és használják az autóikat és történnek is velük dolgok. Szerintem az ilyen döglős időszakokban majd szemezgetek a történeteikből. Nem kimondottan izgalmas vagy éppen tévébe illő történetek, de nagyon jól mutatják, hogy milyen az Élet egy Deloreannel.

#1

Ez még valamikor tulajdonosságom első évében esett meg. Éppen egy öt sávos úton mentem, három sáv az én irányomban és kettő a szembeirányba. Pirosat kaptam, megálltam és akkor beállt mellém egy tipikus rizsrakéta és bőgeti a motort, miközben folyamatosan engem néz. Átnéztem azzal a nézéssel, amikor arra tartogatok, amikor éreztetni akarom, hogy az én gépem felnije többet ér, mint az ő egész autója és mosolyogtam.

Látszott rajta, hogy forr a vére, mire én hol rá, hol a lámpára néztem és látszott, hogy érzi, hogy arra gondolok, hogy "Haver, már alig várom, hogy vessz!". Közben pedig mindketten bőgettük a motort és ugrattuk az autót. A lámpa zöldre váltott mindketten elindultunk előbb lassan, majd úgy tettem, mintha most aztán kilőnék, mire ő tényleg gyorsult egy durvát. Én pedig 35 mérföldes sebességgel szépen elmentem a következő lámpáig. A fickó már rég messze járt, de akkor beért mellém a mögötte levő autós és hihetetlen módon vigyorgott és nevetett. Igazán jó érzés volt átverni a csávót.

 

#2

Egy másik eset ami eszembe jut egy szeptemberi autós fesztiválon esett meg. Pár helyi tulajjal elintéztük, hogy hárman is legyünk és ráadásul egyszerre érkeztünk meg és egymás mellett parkoljunk. Egy elég kicsi városban lakok, így az emberek teljesen meg voltak rökönyödve, hogy egyből három Deloreant láthatnak. Egyszer csak egy kb. 15 éves fiú jött oda és elmondta, hogy egész életében imádta a Deloreaneket és látszott rajta, hogy ezzel igazán jó napot csináltunk neki. Bő 40 percet beszélgettem vele és az apjával és az elkövetkező három órában még többször láttam, hogy a távolból vissza-visszanéz és csak bámulja az autót. Jó érzés volt ilyen örömet okozni neki.
 

Szólj hozzá!

Címkék: történetek

A bejegyzés trackback címe:

https://delorean.blog.hu/api/trackback/id/tr982562624

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása