Hát nehéz szülés volt. Ami azt illeti baromi nehéz. Skynet OT vizsgájához képest pedig tökéletesen más jellegű problémákkal szembesültem, mint ő. Na de kezdem az elejéről.
Reggel 6:30-kor indultunk Győrből Veszprém felé. Azért ilyen korán, mert itt érkezési sorrendben mennek be az autók, nem pedig bejelentés alapján. Elől a trailer, mögötte pedig Balázs (a Vurdonos) és én. Már odafelé úton előjöttek az első problémák, aminek a vége az lett, hogy reggel hét után egy kicsivel már telefonálgattam is skynetnek és Dubniczkia-nak. Ugyanis próbálták előző nap este a Vurdonnál megtalálni a motorszámot, de annak hülye helye miatt semmi sikerrel nem jártak. Ezért álltam neki telefonálni, hogy legalább egy motorkódot találjunk, mert azzal azért átmegy a gép. Végül aztán mindketten tudtak egy egybehangzó motorkódot mondani, ami első nekifutásra elégnek tűnt. Ezért utólag is kösz!
Aztán mikor odaértünk szomorúan vettük észre, hogy már négy autó van előttünk. Két Merci, egy Ford Cortina (részemről a nap kedvence) és még valami amire nem emlékszem. Ezután nekiálltunk lendületesen várakozni, reggeliztünk, ismerkedtünk, megbeszéltük egymás autóját és úgy általában jól éreztük magunkat. Szépen lassan haladt a sor és nem biztattak sok jóval a történések. Az egyik Mercedes csúnyán elvérzett. Mi kívülről nagyon szépnek láttuk, de azt mondták, hogy az alja nagyon ramaty volt. A másik Mercedes szépen átment gond nélkül (ami mellesleg Csikós Zsolt Mercedese volt és ő is ott volt egész nap, ami alatt sikerült is vele egy kicsit beszélgetnem. Még a végén a Totalcaron is lesz bejegyzés erről az OT vizsgáról. :) ), a Cortinát pedig elküldték mosatni, mert néhány helyen koszos volt az alváz. Itt most nem rettentő sárdarabokra kell gondolni, hanem tényleg csak minimális koszra. Ő miután visszaért szépen átment, de ez azért elég durva volt szerintem.
Szóval nagyjából ilyen előzmények után után jöttem én úgy, hogy egyáltalán nem voltam biztos a felkészítés sikerében. Most kicsit visszakanyarodok az előző hetekre. Itt megírtam, hogy milyen hibákat kellett javítani az autón. Pontosabban kellett volna javítani, mert sajnos a Vurdonnak nem volt rá ideje és ez látszódott is, igaz ezt ők többször mondták, hogy idővel nagyon necces lesz a dolog, de én ragaszkodtam ehhez a dátumhoz. A fékcsövek cserélve lettek, a motortér kapott egy mosást, de az ülés javítása, az alváz nagytakarítása és szükség esetén festése, az ajtógumik cserélése, az angle drive fixálása, a kipufogó festése sajnos elmaradt.
Tehát felálltam az autóval az aknára és elkezdődött a nézelődés, Alvázszám oké mindkét helyen, származási igazolás, vámpapírok, forgalmi minden rendben. Nézzük akkor a motorszámot. Na ezzel minimum fél órát küzdöttünk, de nem lehetett leolvasni. Még én is kerestem a neten doksikat, de az igazi áttörés az volt, mikor a vizsgáztató az ujjával ki tudta tapintani a szegecselt táblát csak leolvasni nem tudta. Erre beírták a motorkódot és azt, hogy a katalizátor miatt nem látható a motorszám. Tényleg mindent megtettek, de nagyobb bontás nélkül a motorszámot egy Deloreanen lehetetlen megközelíteni. Skynet autója persze kivétel. :)
A beltér meg az autó általános állapota és eredetisége rendben volt, de aztán eljött a tüzetes alánézés ideje is és itt izzadtam kegyetlenül. Őszinte és rövid leszek. Jöttek a hibapontok keményen, de végül aztán átment az autó egy kettessel. :) Azt azért hozzá kell tennem, hogy az előbb linkelt bejegyzés felújításai nem maradnak el, mert ezeket attól még meg kell csinálni.
Ez után már csak a papírok átvétele volt hátra és persze még egy vagon beszélgetés az újonnan érkezettekkel, mert közben jött pár motoros, egy wankeles Mazda és egy nagyon szép Trabant is. Mikor ezekkel is megvoltunk elindultunk hazafelé, ami már eseménytelenül és az elkövetkező hetek megtervezésével telt. A legvégén pedig felhívtam még Dubnickia-t, mert kettő körül ígértem neki egy visszahívást és még megtárgyaltuk a napot. Volt is egy nagyon érdekes kérdése, ami azonnal jobbá tette a kedvemet, miszerint:
"Akkor tulajdonképpen minimális felkészítéssel átment az autód az OT vizsgán?"
Hát, végülis igen.