Így február elejére elértem odáig, hogy végre megírom a tavalyi év utolsó eseményét is. Ez amolyan igazi jutalomjáték volt, mert nem tartott sokáig, közelre mentem csak és úgy általában is egy kellemes élmény volt. Az egész még valamikor szeptember-október környékén kezdődött amikor az egyik gumis ismerős megkérdezte, hogy elmennék-e a fia szülinapjára a Deloreannel a szomszéd faluba. Mondom miért ne? Ha jó idő lesz, akkor számíthat rám.
El is jött az időpont, eső sem esett, szóval minden ideális volt a megbeszélt napon, így nem volt akadálya a találkozónak. Mint írtam korábban is, elég közelre mentem, talán 10 km volt a táv, rendesen fel sem melegedett a motor, ezért miután beálltam az udvarra, még örültem is, hogy mentünk egy kört az autóval. Aztán még egyet az ismerősöm lányával is, majd meghívást kaptam egy nagyon finom ebédre, ahol minden szokásos dologról beszéltünk, az időjárástól, az autón át, a családig, munkáig.
Ezután jött is az észrevétel, hogy a jobb első gumim lapos. Ami igaz is volt, mert itt képek hiányában kicsit megborult a blogon a kronológiai sorrend, és ennek a találkozónak lett az eredménye a múlt heti bejegyzés, amiben a gumi javításáról írtam. Fújtunk bele, mert egyértelmű, hogy volt ott minden, amire ilyen esetben szükség lehet, így nem volt gond a hazaút.
Nem maradtam túl sokáig, talán 1-2 órát, majd tipikus környékbeli szokás szerint egy üveg pálinkával és egy tálca sütivel távoztam. A süti tányérját azóta sem vittem vissza, amiért elnézést kérek, majd valamikor arra járok és beadom. :) Egészében véve jó nap volt, kedves emberekkel és szép lezárása volt a rendkívüli évnek.
