Félreraktam ezt a cikket még valamikor régen, ideje volt már, hogy sorra kerüljön. Vannak benne bőven ismétlések, de elég sok új információ is. Az eredeti itt van, én két részben fogom lefordítani.
Miért szeretjük a Deloreant?
John Delorean bukott álma visszahozza nekünk a jövőt.
Akkor is felismernéd a Deloreant, ha nem lett volna a Vissza a Jövőbe? Az első filmben az a pillanat jelzi azt, hogy minden megváltozik, amikor a Delorean eléri a varázslatos 88 mérföld/órás sebességet. Marty McFly és Doc Brown elhagyja 1985-öt és 2015 október 21-ére érkezik, hogy a folytatás nyitójelenetére ugorjon, oda, ahol most is vagyunk.
A saját idejében a Delorean Motor Company egy óriási bukás volt, de az egyetlen termékük akkora popkulturális hatással bírt a 20. századra, mint egyetlen másik autós kudarc sem. Az olyan bezárt autógyártók, mint a Packard a Tucker, a Studebaker márkaneve sehol sincs a Deloreanéhez képest. A történelmet pedig ezek a tökéletes időzítésű esetek írják, és talán a Deloreannek is van keresnivalója a jelenben, habár a saját korában eléggé kilógott a sorból.
Amikor a Vissza a Jövőbe kijött 1985-ben, Amerika éppen egy kulturális váltás közepén volt. A reagani reformok miatt a fogyasztás az egekben volt. A számítógépes világ éppen ekkor kezdődött. Az Apple bemutatta a személyi számítógépekkel végzett munka koncepcióját. A Nintendonak kijött az első konzolja, Michael Dell kimaradt az iskolából, hogy elindítsa a virágzó cégét, valamint az MIT megnyitotta a médialaborját. A Delorean messziről látható sirályszárnyai és rozsdamentes acél karosszériája pedig egyáltalán nem hasonlított az akkori Chevy Cavalierekre és Ford Escortokra, amik az akkori országutakat dominálták. De még a yuppiek hármas BMW-jétől is különbözött. Christopher Lloyd, aki a fura Brown Dokit játszotta, azt mutatta, hogy a különc, agyas, ideológus feltaláló teljesen rendben van, ami pedig óriási kontrasztban állt Michael J. Fox Family Tiesban játszott szerepével. És ez a Doki átalakította a csodabogár és lassú rozsdamentes Deloreant egy ikonikus időgéppé, és megadta Martynak az önbizalmat ahhoz, hogy merjen "más lenni".
Amikor John Delorean megalapította a Delorean Motor Companyt 1973-ban, (igazából 1975-ben) már rég egy befutott és sikeres autóipari vezető volt. Az első autó, ami híressé tette, a Pontiac GTO volt, ami megnyitotta Detroitban az izomautók piacát. 44 éves korára pedig már a GM terjeszkedő Chevroletjét irányította. Megvolt benne az észnek, a fellépésnek és az egónak az a keveréke, ami sikeressé tehette, ez pedig nem sokban különbözik a jelenlegi techcégek vezetőitől. Ahogy 1974-ben nyilatkozta a People Magazinnak: "Az az álmom, hogy egyszer majd megépíthetem azt az autót, ami nem avul el, olyat, mint egy amerikai Rolls vagy Mercedes." Azt is mondta, hogy szeretne egy nagyon olcsó, 2000$ körüli bejáróautót is építeni. (A DMC 25000$-os áron jelent meg.) Ezek miatt pedig a DMC elég nagy hype mellet indult, olyan prominens befektetőkkel, mint Johnny Carson, Sammy Davis Jr., Roger Penske valamint a brit kormány. Delorean a híres olasz tervezőt, Giugiarot bérelte fel, hogy megrajzolja a cég első és egyetlen autóját, akinek a referenciái között olyan autók szerepeltek, mint a Maserati Ghibli, a BMW M1 és a Ferrari 250 GT SWB Berlinetta Speciale.
Innen folytatom...
