Ez is egy jó kis rendezvény volt, amit már hónapokkal előre elkezdtünk szervezni. Kicsit húzós volt az időpont, mert alighogy megjöttünk Hollandiából, pár napra rá már kezdődött is, de bíztam benne, hogy nem lesz vele gond. Amikor a Deloreannel bárhova megyek, szeretek egy kis biztonsági szervizidőt hagyni, mert elvégre lassan 40 éves az autó, bármi történhet vele, de szerencsére eddig még nem volt ilyen gond. Szerencsére ezúttal is minden jól alakult.
Szóval megjöttünk vasárnap, szerdán pedig már vittem is az autót Budapestre, az Autotech Future kiállításra, ahová a Bárdi autó hívott meg. Az odaút nagyjából eseménytelen volt, kétszer vagy háromszor csinálta ezt a lefulladós dolgot, de ennyi. Aztán kóvályogtam egy kicsit a Hungexpo környékén, mert nem volt egyértelmű, hogy hogyan jutok be, de aztán sikerült találkoznom a kontaktommal, onnan meg már egyenes volt a dolog.
Bementem a pavilonba, egy kicsit vártam, mire kitalálták, hogy hova menjek, közben beszélgettem pár érdeklődővel, majd beálltam a helyemre. Közben megjöttek a Duduék, körbenéztük az addig érkezett autókat, csináltunk pár fotót, aztán el is jöttünk. A kulcsot elhoztam, mert elméletileg ott semmi szükség nem lesz rá, bár az autót nyitva hagytam, mert a fotózás úgy fog történni, aztán bíztam benne, hogy minden oké lesz.
Mivel kellettek kellékek, ezért Zsoltnak is szóltam, mert ha már neki minden kütyüje megvan, akkor ezt nem szabad kihagyni. Ő másnap érkezett a bepakolásra, össze is rakták amit kellett, majd másnap kezdődhetett a bemutató. Ahova én nem tudtam menni, már nem is tudom miért, de nem is kellettem, mert szerencsére a Zsolt ott tudott lenni, és figyelte a hordát, hogy ne tegyenek kárt az autóban. Le is ment eseménytelenül minden, vasárnap mehettem a gépért.
Addigra a sebváltóból kicsöpögött pár csepp olaj, de pont az a mennyiség, ami egyáltalán nem érdekelt. Sokkal jobb volt az, hogy habár elméletileg vasárnap egész nap kipakolás volt, mégis ez a kép fogadott, amikor odaértem.
Úgy tűnik mindenki jobban sietett, mint én. Innen már csak egy kellemes végig zuhogó esőben megtett hazaút volt hátra, amit ráadásul nem az autópályán tettem meg. Ezután megint megfogadtam, hogy itt spórolásnak nincs helye, autópályázni kell, mert ha legközelebb agyvérzést kapok a sok üzemanyag fetisisztától, akkor az sokkal drágább lesz. Bár annyi jó volt benne, hogy Skynet észrevett, és le is cseszett, hogy nem ugrottam be hozzá, de hát így próbáljon az ember Deloreannel sunnyogni.
