Itt az augusztus, közeledik a Pebble Beach-i bemutató, és már gyülekeznek is a viharfelhők. És itt most nem csak egy enyhe kis záporra gondolok, hanem egy elég komoly tornádóra, ami könnyedén elsöpörheti az egész új Delorean projectet. Gigabejegyzés érkezik, öveket becsatolni!
1.
Először is itt van ez a februári, tehát elég régi cikk. Egy riporter San Antonioból kicsit utánanézett az új Delorean dolgainak és meglepő dolgokat talált. Mármint meglepően kevés valódi dolgot. Az új cég (és itt bevezetek egy új rövidítést, a DMCSA-t, mint DMC San Antonio, habár a cég teljes neve: DeLorean Motors Reimagined LLC) megfűzte ugye San Antonio vezetését, hogy adjanak nekik 562 500 dollár készpénzt, valamint további 513 000 dollár támogatást különféle adókedvezmények formájában, hogy be tudják indítani a gyártást. A tervek szerint 450 magas fizetésű állást fognak mindezért visszaadni San Antonionak és egy rettentő fejlett gyártással rendelkező üzemet. Na most azt még innen a vadkeletről is látni, hogy ez az 1 millió dollár még egy kis autógyár indításához is rettentően kevés (Az eredeti DMC 100 millióból is nagyon alulfinanszírozott volt 1981-ben, meg is lett az eredménye.), és a riporter utána is kérdezett ezeknek a dolgoknak. Pontosabban ezeket a - teljesen jogos - kérdéseket tette fel:
- Hány dolgozója volt a DMCSA-nak 2021 végén?
- Mennyi a cég bevétele?
- Mikorra tervezik legyártani az első autót?
- Honnan tervezik beszerezni a gyártás indításának a teljes költségvetését és az mennyi lesz?
Egyik kérdésére sem kapott rendes választ, csak tipikus marketingbullshitet, illetve arra hivatkoztak, hogy ezek az adatok titkosak, de amint a cég nyilvánossá válik, ezek az információk is nyilvánosak lesznek. De Vries ezen felül egyébként azt ígérte, hogy pár héten belül válaszol a riporter emailjére, de egyelőre a nemzetközi megkeresések tengeréből nem tud megszabadulni. Ez azóta sem történt meg. Azonban San Antonio városának a vezetősége sem volt sokkal közlékenyebb, így velük sem jutott sokra. Megnézte hát a cég kommunikációját, és csak eladandó pólókat és NFT-ket látott, semmi olyat, ami egy induló autógyár esetében elvárható lenne.
A teljesség kedvéért tegyük hozzá, hogy azóta azért megjelent már pár dolog. Júliusban bemutattak három képet az épülő Alpha 5-ről, valamint kreáltak egy fejlődéstörténetet is, ami azt a képzetet kelti, mintha az Alpha 5 egy 40 éves evolúció eredménye lenne. Az egyetlen gond ezzel az, hogy itt félkész vázlatokat és ábrándokat használtak fel úgy, mintha azok valódi koncepciók lettek volna, pedig erről szó sincs. Talán a DMC-24, elnézést, Alpha 1 volt a legközelebb az elkészüléshez 1982-ben, mert abból valószínűleg készült egy famakett még az eredeti gyár ideje alatt. Nagyon megéri ide kattintani ezért a kitalált történelemért annak tudatában, hogy idén júliusig egyik autó sem létezett még említés szintjén sem. Itt pedig egy kép az elképzelt Alpha 2-ről 1996-ból az Alpha 3-ról 2006-ból, illetve az Alpha 4-ről 2013-ból.
Szóval összegzésként azt mondhatom, hogy egyelőre úgy tűnik, hogy inkább a marketingen van a hangsúly, mint a valódi autóépítésen.
2.
Másodszor úgy tűnik, hogy a DMCH név és logókezelésével is vannak problémák. Akkor előbb egy kis visszatekintés, hogy hogyan is volt a DMC logó és név története. Az eredeti logót és nevet 1978-ban védette le az eredeti Delorean Motor Company. A cég tönkremenetele után a Consolidated / KAPAC szerezte meg a régi raktárkészletet, de nem tudni, hogy a nevekkel, logókkal mi történt, de valószínűleg azokról nem volt szó az adásvételben. Ezt támasztja alá, hogy az eredeti bejegyzést 1985 augusztus 23-án visszavonták és azóta is Visszavont a státusza.
Ez nagyjából azt jelenti, hogy a cég bukása után bárki szabadon használhatta a DMC logót és különféle védjegyeket. Ez változott meg aztán 1995 után. Ugyanis ekkor jegyeztette be Stephen Wynne újra a Delorean Motor Company cégnevet a saját, illetve a DMCH részére.
Pár évre rá pedig, 1999-ben bejegyeztette a kicsit módosított DMC logót is. viszont ezzel van egy kis gond. Igaz, ez a bejegyzett logó kicsit más, mint az eredeti bejegyzés volt, mert ennek van egy kis kerete, azonban ez a logó is használatban volt annak idején az eredeti DMCben. Szerintem itt a lényeg pont ez volt, hogy hasonló legyen, eredeti legyen, de mégse ugyanaz. Ami pedig a legfontosabb: Összetéveszthető.
Ez a bejegyzés 2001 végére ment végig, aminek az lett az eredménye, hogy 2002 elejétől kezdve sok cég és magánszemély kapott felszólítóleveleket, hogy hagyják abba a DMC logó használatát, mert az ezentúl a DMCH tulajdonában van. Mindenki visszakozott és elfogadta az új helyzetet, egy kivétellel. Ez pedig PjGrady volt Long Islanden, az utolsó eredeti Delorean kereskedés, ami még az eredeti cégtől kapta meg a logó és mindenféle védjegy használati jogokat, így velük szemben a DMCH biztosan vesztett volna. Ez pedig egyértelműen mutatja, hogy a DMCH eredeti logó iránti igénye nem teljesen megalapozott, bár kétségtelen, hogy mások igényével szemben azért jóval stabilabb.
Persze van még csavar a történetben. A Universal Studios és John Delorean között 1989-ben köttetett egy szerződés, miszerint minden eladott Deloreannel kapcsolatos merchandise cucc után 5% John Deloreant illeti meg. A szerződésben pedig azt is meghagyták, hogy ez az 5% John Delorean halála után az örököseit illeti meg. Amikor John Delorean meghalt 2005-ben, onnantól a DMCH többször kinyilvánította, hogy John Delorean jóváhagyta működésüket annak idején, sőt, írtak egy levelet a Universalnak, hogy ezentúl ők a Deloreanekkel kapcsolatos jogok kizárólagos tulajdonosai. A Universal jogászai pedig nem keresték elő a régi szerződést, hanem csak simán utalták a pénzt az új helyre.
2014-ben Sally Delorean azonban beperelte a DMCH-t jogosulatlan névhasználatért, amiről én is írtam annak idején, az előző linkeken utána lehet olvasni részletesen a dolognak. A lényeg, hogy a per megegyezéssel zárult, tehát a DMCH fizetett valamennyit Sally Deloreannek, aki elismerte, hogy a DMCH jogosan használja a különféle védjegyeket és logókat, valamint megígérte, hogy nem perli be többet a DMCH-t. Sally balszerencséjére számára csak ezután derült ki, hogy John Delorean és a Universal között volt egy megegyezés, ami egyértelműen bizonyította, hogy John Delorean birtokolta az eredeti DMC bukása után az összes jogot, ami most az örökösökre szállt, ezért a DMCH 1999-es bejegyzése és a Universalos kifizetés minimum problémás. Emiatt 2018-ban ismét perelt, azonban az előző per miatti "többet nem perelek" záradék miatt vesztett. Erről itt van a nem éppen elfogulatlan bejegyzésem.
Kis bónuszként pedig Mayer Morganroth, John Delorean ügyvédje, aki az Universalos szerződést is összehozta, nyilatkozott, hogy a dokumentumok szerint az örökösök a szerződésben meghatározott jogok jogos tulajdonosai, nem pedig a DMCH, és ezt a kijelentést büntetőjogi felelősségének a tudatában teszi.
Összegzésként tehát az a helyzet, hogy a logóknak és különféle védjegyeknek a tulajdonosa az eredeti DMC bukása után John Delorean volt, aki annak idején megvette ezeket a felszámolásra váró cégtől. Az ő halála után ezek a jogok az örökösökre szálltak. Azonban a 2014-2015-ös per eredményeként a DMCH szabadon használhatja a DMC, a Delorean Motor Company és a Delorean logókat és védjegyeket a pereskedés veszélye nélkül. Oké, ez így szép, de vajon mi a helyzet ezeknek a jogoknak az eladásával / licenszelésével? Mert a DMCSA, avagy a DeLorean Motors Reimagined LLC az másik cég, ami 2015-ben még nem is létezett, tehát az akkori megegyezés egyértelműen nem vonatkozhat rá, így a DMCH nem adhat nekik jogot a Delorean név használatára. Az Universalos szerződés pedig szintén egy szép probléma lesz a jogászoknak. Kathryn Delorean már többször jelezte, hogy szerinte jogtalanul használják a Delorean nevet, igaz eddig még nem tett jogi lépéseket, de szerintem ez csak idő kérdése.
3.
Harmadjára pedig, ha ez még nem lenne elég, a múlt héten a Karma Automotive beperelte Joost de Vriest, a DMCSA elnökét, mert a vádak szerint de Vries ellopta a szellemi tulajdonukat, amikor átszerződött a Deloreanhez. Mint kiderült, a Karma és a DMCH között 2020 elejétől kezdve volt egy megállapodás, ami szerint a Karma segítségével megoldják a régi Deloreanek elektromosításának a problémáját. Ennek a Karma berkein belül csak Project 88 nevű titkos feladatnak volt az egyik vezetője de Vries, valamint három kollégája, Alan Yuan, Troy Beetz és Neilo Harris. Aztán ahogy telt az idő, a Karma vezetősége nem volt megelégedve a fejlesztés ütemével és ezt szóvá is tette, mire de Vries és társai hosszú halogatás után végül kiléptek.
Eddigre de Vries és Stephen Wynne, a DMCH főnöke titokban megegyeztek, hogy inkább egy új autót kéne gyártani, nem pedig a régit fejleszteni, és eddigre de Vries és szűk köre már megalapította először a Reimagined Automotive nevű céget, majd a DMCH közreműködésével a DeLorean Motors Reimaginedet is. Ameddig tudták, megtartották eredeti munkahelyüket, sőt a cég autóit, levelezését és számítógépeit használták a kapcsolattartásra, munkára, valamint információcserére. Ami meglehetősen rossz ötlet volt, mert a vád szerint a Karma bizonyítékot talált a levelezésükben az akkumulátorok, a töltés, különféle marketinginformációk, és tulajdonképpen az egész autó műszaki megoldásainak a cégen kívül küldésére, tehát adatlopásra, sőt arra, hogy direkt hátráltatták a Project 88 haladását. Emiatt a Karma vádjának a célja, hogy a Delorean Motors Reimagined hagyja abba a szellemi tulajdonának a jogtalan használat, valamint az ügy kivizsgálásáig függessze fel a működését.
Természetesen de Vries az összes vádat tagadja, és kijelenti, hogy a Karmabeli munka azért nem hozta a várt eredményeket, mert a fejlesztés rendkívül alulfinanszírozott volt. Ezen túl pedig az Alpha 5 egy teljesen saját fejlesztés, mind a kinézet, a mérnöki megoldások, a beszerzői hálózat és a gyártás szemszögéből is. San Antonio vezetősége mindössze annyit szólt hozzá az ügyhöz, hogy eddig semmit nem tudtak a helyzetről, és figyelik az eseményeket. Stephen Wynnet, aki ebben a helyzetben mindössze a DeLorean Motors Reimagined vezetőségének az egyik tagja, szintén nem tudták egyelőre elérni, bár ő ebben az esetben nem áll a per célpontjában.
Végső összegzésként azt hiszem egyre ingatagabb lábakon áll ez az új Delorean dolog. Őszintén szólva úgy vagyok vele, hogy nem is bánom. Sem a DMCH viselkedése nem tetszik, sem az általuk bemutatott autó, sem pedig az új cég simlis ügyei. Egy baj van csak ezzel az egésszel. Az, hogy a Delorean név megint egy jogi háborúhoz, botrányhoz és sikertelenséghez fog kötődni.
Holnap jön a Pebble Beach-i bemutató, úgy gondolom, hogy nagyot kell gurítania a DMCH-nak, hogy megváltozzon a véleményem. Biztosan fogok írni róla.
