Élet egy Deloreannel

Folytatom a múlt heti cikket a szerintem érdekesebb részekkel.

Azonban az autó nem az a világmegváltó volt, amit Delorean elképzelt. Végül egy sor rossz üzleti döntés, gyártási késés, valamint a '70-es évek olajválsága eltorzította Delorean vízióját. A DMC-12 végül egy alulméretezett motorral jelent meg, jóval a tervezett 200 lóerő alatt, ami a 0-100-at 10 másodperc alatt futotta. (Ez kb. hasonló, mint a mostani Nissan Versa) Végül kevesebb, mint 10000 Delorean DMC-12 készült., és a céget a brit kormány kaparintotta meg, miután Deloreant 1982-ben letartóztatták kábítószer kereskedés vádjával.

1985-re, mire a Vissza a Jövőbe megjelent, Delorean már csak álmodozhatott azon, hogy a saját időgépébe ülhessen. Habár megúszta a börtönéveket, mert felmentették a vádak alól, soha többé nem jutott vissza az üzleti életbe. 1994-ben beadott egy szabadalmat egy monoraillel kapcsolatban, de soha nem tudta megépíteni. Órákat is adott el, hogy összegyűjtse a pénzt a DMC második eljövetelére, sikertelenül. 2005-ben halt meg.

Mindig is érdekelt, hogy vajon milyen autót csinálna Delorean a jelenben. Most pedig egy beismerés: Delorean egy távoli rokonom. Soha nem találkoztam vele. de ugyanaz a nagybácsi, aki beprotezsálta Deloreant a Chryslerhez, elintézett apámnak is ugyanott egy mérnöki állást. A legfontosabb, amit Deloreanről tudok, az az, hogy főleg önerejéből lett az, aki. Egyszer a testvére, Chuck azt mondta, hogy: "Szegények voltunk. Annyira szegények, hogy még egy vödrünk sem volt, amibe belehugyozhattunk. Amikor én három, ő meg négy és fél éves volt, anyánk baboszsákból készített nekünk ruhát. Delorean mégis üstökösként emelkedett a detroiti autós világban, mint egy olyan bomlasztó erő, ami egyszerre tudott elbűvölő és egyben szemtelen is lenni. Amikor először kitört, hogy a saját feje után menjen, mondhatni, ő volt korának az Elon Muskja.

Azonban nem tudhatjuk hogy Delorean mit gondolna a Tesláról vagy a Google autójáról. Ami ránk maradt, az csak a saját autója, aminek a kinézete még mindig visszavisz minket a jövőbe.

Jelenleg, a Delorean Motor Company egy újabb verziója még most is üzemel Houston egyik külvárosában, és DMC-12-esek felújítását, javítását és alkatrészellátását végzi. Egy ritka, tökéletes állapotú Delorean akár a 100 000 dollárt is megéri (én ezt kétlem), míg egy elhanyagolt darab, ami fél lábbal már a sírban van, akár 5000 dollárért is megkapható (ezt is kétlem). Természetesen egy Delorean, köszönhetően az elválaszthatatlan filmnek, szinte soha nem szállhat a sírba, akármilyen állapotban is van. Még olyanok is vannak, akik ezeket a guruló ereklyéket elektromos meghajtással modernizálják.

Ahogy pedig az elvárható volt, a Delorean iránti rajongás a Vissza a Jövőbe napon új szintet ért el, amikor a Stanford egyetem egy driftautót készített belőle. A belfasti Királyi egyetem - a város, ahol az autót gyártották - máshogy állt a dologhoz, ők a saját elektromos megoldásukkal építettek Deloreant. Viszont más cégek is meglovagolják ezt a Vissza a Jövőbe napot. A Toyota például egy módosított Toyota Tacoma pickuppal jelentkezett, ami McFly pickupján alapul. A 3M egy speciális aranyszínű fóliát készített, amivel a gyári aranyborításos Deloreaneket imitálja, a Verizon és a Lyft pedig Deloreanekkel fuvarozza az embereket New Yorkban.

Szóval John Delorean békében nyugodhat, a DMC-12 úgy tűnik megtalálta a helyét. Mert van valami ebben a bukott autóban, ami végül megmenti a jövőt, ahol minden a fluxuskondenzátor töltöttségén múlik.

10 éve ilyenkor benne voltam nyakig a Deloreanvásárlásban. Egy hete nyertem a licitet, a tegnapi napon elutaltam a pénzt, egy-két napra voltunk attól, hogy az egész üzlet lemenjen. Kemény hét volt, de megérte, lett eredménye. Pl. ez a blogmonstrum, amit azóta összehoztam.

Félreraktam ezt a cikket még valamikor régen, ideje volt már, hogy sorra kerüljön. Vannak benne bőven ismétlések, de elég sok új információ is. Az eredeti itt van, én két részben fogom lefordítani.

Miért szeretjük a Deloreant?

John Delorean bukott álma visszahozza nekünk a jövőt.

Akkor is felismernéd a Deloreant, ha nem lett volna a Vissza a Jövőbe? Az első filmben az a pillanat jelzi azt, hogy minden megváltozik, amikor a Delorean eléri a varázslatos 88 mérföld/órás sebességet. Marty McFly és Doc Brown elhagyja 1985-öt és 2015 október 21-ére érkezik, hogy a folytatás nyitójelenetére ugorjon, oda, ahol most is vagyunk.

A saját idejében a Delorean Motor Company egy óriási bukás volt, de az egyetlen termékük akkora popkulturális hatással bírt a 20. századra, mint egyetlen másik autós kudarc sem. Az olyan bezárt autógyártók, mint a Packard a Tucker, a Studebaker márkaneve sehol sincs a Deloreanéhez képest. A történelmet pedig ezek a tökéletes időzítésű esetek írják, és talán a Deloreannek is van keresnivalója a jelenben, habár a saját korában eléggé kilógott a sorból.

Amikor a Vissza a Jövőbe kijött 1985-ben, Amerika éppen egy kulturális váltás közepén volt. A reagani reformok miatt a fogyasztás az egekben volt. A számítógépes világ éppen ekkor kezdődött. Az Apple bemutatta a személyi számítógépekkel végzett munka koncepcióját. A Nintendonak kijött az első konzolja, Michael Dell kimaradt az iskolából, hogy elindítsa a virágzó cégét, valamint az MIT megnyitotta a médialaborját. A Delorean messziről látható sirályszárnyai és rozsdamentes acél karosszériája pedig egyáltalán nem hasonlított az akkori Chevy Cavalierekre és Ford Escortokra, amik az akkori országutakat dominálták. De még a yuppiek hármas BMW-jétől is különbözött. Christopher Lloyd, aki a fura Brown Dokit játszotta, azt mutatta, hogy a különc, agyas, ideológus feltaláló teljesen rendben van, ami pedig óriási kontrasztban állt Michael J. Fox Family Tiesban játszott szerepével. És ez a Doki átalakította  a csodabogár és lassú rozsdamentes Deloreant egy ikonikus időgéppé, és megadta Martynak az önbizalmat ahhoz, hogy merjen "más lenni".

Amikor John Delorean megalapította a Delorean Motor Companyt 1973-ban, (igazából 1975-ben) már rég egy befutott és sikeres autóipari vezető volt. Az első autó, ami híressé tette, a Pontiac GTO volt, ami megnyitotta Detroitban az izomautók piacát. 44 éves korára pedig már a GM terjeszkedő Chevroletjét irányította. Megvolt benne az észnek, a fellépésnek és az egónak az a keveréke, ami sikeressé tehette, ez pedig nem sokban különbözik a jelenlegi techcégek vezetőitől. Ahogy 1974-ben nyilatkozta a People Magazinnak: "Az az álmom, hogy egyszer majd megépíthetem azt az autót, ami nem avul el, olyat, mint egy amerikai Rolls vagy Mercedes."  Azt is mondta, hogy szeretne egy nagyon olcsó, 2000$ körüli bejáróautót is építeni. (A DMC 25000$-os áron jelent meg.) Ezek miatt pedig a DMC elég nagy hype mellet indult, olyan prominens befektetőkkel, mint Johnny Carson, Sammy Davis Jr., Roger Penske valamint a brit kormány. Delorean a híres olasz tervezőt, Giugiarot bérelte fel, hogy megrajzolja a cég első és egyetlen autóját, akinek a referenciái között olyan autók szerepeltek, mint a Maserati Ghibli, a BMW M1 és a Ferrari 250 GT SWB Berlinetta Speciale.

Innen folytatom...

... hogy 1987-ben egy őrült megpróbálta eljátszani a Vissza a Jövőbe óratornyos jelenetét? A Sand Springsben levő városháza oldalán volt egy óra, aminek a nyomai most is látszódnak a falon. Ebbe vezette bele az áramot egy közeli villanyoszlopról, majd innen a saját AMC Gremlinjébe, majd várta az időutazást. Az eredmény egy szétégett autó és egy bedöglött óra lett. Delorean kellett volna...

Korábban már volt egy felvételi papír, amiről itt írtam. Akkor Joe Murray felvételi papírját fordítottam le, nem rég pedig megtaláltam a neten Neil Barclay dokumentumát is. Ahogy néztem vannak közös részek, de azért látszik a két évnyi különbség, úgy tűnik, nem szabványból dolgoztak. Vagy legalábbis sokat változott a szabvány ezalatt.

Kedves Mr. Barclay

Korábbi interjúja alapján örömmel értesítjük, hogy pozíciót ajánlunk az ön számára, mint Árumozgató operátor, heti 40 órában, 80,88 font fizetésért. A bért csak a valóban ledolgozott órák után fizetjük.

A bérét heti rendszerességgel fizetjük a következő két metódus alapján. Vagy átutalással a számlaszámára vagy pedig postai kézbesítéssel. Ha nem rendelkezik számlaszámmal, akkor a Trustee Savings Bank egyik képviselője a rendelkezésére áll az első napjának reggelén, hogy ajánlatot és útmutatást adjon.

A Cég előfordulhat, hogy egyéb munkák elvégzését is el fogja várni Öntől a bérkategóriáján belül, amit Ön ennek a munkakörnek az elfogadásával jóváhagy. Az egyéb munkafeltételeit a Nemzeti Gépipari Megállapodásokkal összhangban állapítottuk meg.

A kezdeti munkaideje 8:00-16:30-ig tart, 30 perces ebédidővel. Azonban a Cég fenntartja a jogot arra, hogy más munkaidőt állapítson meg, ebbe beleértve a műszakos munkavégzést is. A Cég fejlődésével nagy a valószínűsége annak, hogy ez a munkaidő módosulni fog, és ezt az ajánlatot annak a feltételével adjuk, hogy ezt Ön tisztán megértette és elfogadta.

A Cég kötelező magánnyugdíjprogramot működtet, és a foglalkoztatás egyik feltétele az ebben való részvétel. Ennek a feltételeiről az interjú során már tájékoztatást kapott, a teljes részletekről pedig majd a belépését követően kap eligazítást.

Az ajánlatunk feltétele egy üzemorvosi vizsgálat, amit egyénileg kell elintéznie a következő két orvos egyikénél: (És ezt nem írom most le, mert minek.)

Lehet, hogy van második oldala is az ajánlatnak, de azt sajnos nem találtam meg. Azonban úgy tűnik így is minden fontos információt tartalmaz. Van azonban egy másik dokumentum is, ami kicsit későbbi, és habár sok újdonság nincs benne, ezért lefordítani is felesleges, de mégis idevaló.

És ha már Neal Barclay, akkor kicsit innen kilógva berakom az utolsó fizetésének a kifizetési papírját is.

Van egy ház, amelyiknek a tulajdonosának van egy Deloreanje. Ez eddig még nem nagy szám, ebbe a csoportba több ezren tartoznak. Azonban ebben az esetben a házról készült egy cikk is, amit most ide is linkelek. Gondoltam rá, hogy lefordítom a cikket és így egy szerdai bejegyzésnek is jó lesz, de rá kellett jönnöm, hogy ez az építészeti marketing nem az én szakterületem. Így csak linkben kapjátok meg, aztán aki akarja, elolvassa. Színválasztásában és futurisztikus kinézetében valóban van hasonlóság a két tárgy között.

Néhány évente előjön valaki a repülő Delorean ötletével, itt is volt már róla szó párszor. Ezek miatt én már egy kicsit szkeptikusan állok ezekhez a dolgokhoz, de tavaly nyáron találtam egy cikket, amit most dobott elő a gép, ezért megírom. Szóval repülő Delorean, ismét.

Ezúttal az a különleges dolog benne, hogy ez legalább már valameddig eljutott, valamint az, hogy nem csak véletlenül Delorean a neve, hanem mert a fő tervezője Paul Delorean, John Delorean unokaöccse. Kezdésnek nem is rossz, ami azt illeti.

Paul Delorean a 2012-ben alapított Delorean Aerospace igazgatója és főmérnöke, a célja pedig nem más, mint egy működő repülő autó, a DR-7 megépítése. Számomra örömteli, hogy nem egy meglevő Deloreant alakít át valami szörnyszülötté, hanem nulláról építi a repülőjét, ami a jelenlegi állapotában nekem egész pofásnak tűnik.

A terv egy kétüléses helyből felszálló repülőgépet (Szép angol rövidítéssel VTOL) takar, ami nem is egy valóságtól elrugaszkodott ötlet, mert elég sok nagy név is foglalkozik vele az Ubertől kezdve az Airbuson és Darpán át Larry Pageig. Sok szakértő szerint a fejlődés, ami egyre könnyebb anyagokat, jobb akkumulátorokat és jobb számítógépes vezérlést jelent, egyre valóságosabbá teszi ezeknek a repülő autóknak a megjelenését. Az Uber 2020-ra tervezi az első repülő autó flottájának az üzembe helyezését Dubaiban.

A jármű hat méter hosszú és közel ugyanilyen széles. Két nagy elforgatható turbinája és két pár szárnya van. A turbinák vízszintesen állnak felszálláskor, majd elfordulnak és menet közben már függőleges helyzetben vannak. A meghajtás teljesen elektromos, valamint önvezető, tehát nem kell pilótavizsga a kezeléséhez. 

A gép még mindig fejlesztés alatt áll, de a cég már épített két prototípust. Az első csak 76 centis volt és a repülőképességet tesztelték vele, a második pedig egy 1:3 arányú modell, amin különféle gépészeti megoldásokat teszteltek. Folyamatban van az első teljes méretű prototípus elkészítése, ami még egy pilótával és egy utassal fog repülni, a tervek szerint 120 mérföldes távolságra.

Ez elég optimista becslés, mert a konkurencia inkább 25-50 mérföldes távon gondolkodik. Azonban Paul Delorean ennél többet akar, aki szerint azért van esélyük rá, mert magasabban repülnének, mint a konkurencia, ahol nem olyan nagy a légellenállás, valamint a szárnyak is a segítségükre lesznek, ami egyes konkurens gépekről hiányzik. Vészhelyzet esetén pedig ezek a szárnyak siklórepülésre is alkalmasak.

Pontos megjelenési dátum természetesen még nincsen, de ha minden jól megy, akkor 5 év múlva már utak nélkül közlekedhetünk.

Egy videó, ami a London Motor Shown készült (Earl’s Court), 1981 október 22-én. Legalábbis elég jó eséllyel.

Ez a videózás, amiről most szó lesz, már elég régen szóba került. Ha jól emlékszem, akkor kb. még a tavaly novemberi egyetemistákkal egy időben volt szó róla először. De aztán nem is volt annyira sürgős, nem is volt jó idő, meg úgy egyáltalán valahogy elmaradt. Viszont idén megint előkerült a téma és mondtam, ha jó idő lesz, tőlem mehet a dolog. Főleg azért, mert a télen nagyon elhanyagoltam a Deloreant, november óta egyszer indítottam be, de egy kilométert sem mentem vele, meg kellett már járatni.

Aznap, amikor a találkozó volt, szerencsére nem volt nyálka, hideg volt, igazából ideális autózós időnek érződött az egész nap. Bár mint egy kicsivel később rájöttem, túl ideális lett. Mármint túl hideg. Amikor elindultam, még nem érződött annyira annak, de amikor odaértem a megbeszélt helyre és negyed óra járatás után sem volt hajlandó a motorhőfok a közelébe sem érni az első vonalnak, ami fölött bekapcsol a ventilátor, éreztem, hogy ez azért nem egy kellemes tavaszi nap. Volt időm ezt megtapasztalni, mert kicsit eltévedtek a fiúk, bár szerencsére találkoztam pár csávóval, akivel azért elbeszélgettünk, amíg várakoznom kellett. Kapucniban, zsebre tett kézzel.

Innen kicsit arrébb mentünk, nekiálltak a videózásnak a kötelező körök után, ami nagyjából olyan volt, mint az összes eddigi. Volt egy McFly, egy Doki és ami nagyon tetszett, volt egy Indiana Jones is. Szóval eléggé megpörgették a kreativitást, de jó is volt, vittek egy kis extrát a megszokott időutazós zsánerekbe. Itt egy bő fél órát videóztak, és nem értem, hogy hogyan maradtak életben, mert itt az alap hideg mellé már elég jól fújt a szél is, ők meg a filmes ruhákban szórakoztak. Mindegy is, megcsinálták amit akartak, aztán a hideg miatt egy kicsit gyorsabb búcsúzkodás után ment is mindenki a dolgára, de főleg valami melegebb helyre.

Az autóval az égvilágon semmi nem volt, tökéletesen működött. Látszik, hogy ez az idő sokkal jobban fekszik neki, mint a 40 fokos nyár. Mondjuk nem mintha olyankor baja lenne, de azért akkor érződik rajta, hogy melege van. Egy dolgot döntöttem el viszont ezalatt a videózás alatt. Azt, hogy a bal ajtómat már megint be kell állítani. Nem tudom miért van ez, de úgy látom, mintha a bal kicsit feljebb állna, mint kéne, és gondolom ezért nagyobb a szélzaj is, meg igazából csúnyább is. Majd egyszer csinálok is róla képet. El kell menni az Edhez idén.

Habár vasárnap este van, mégis ez a hétfői bejegyzés, mert ma van 37 éve, hogy az első Delorean legördült a sorról. Öregszenek a gépek. Akinek még van ideje, az elevenítse fel a VIN 500-ról írt bejegyzésemet.  Tipikus Deloreansztori.