Élet egy Deloreannel

Boldog Karácsonyt mindenkinek! Mivel esélyes a bejglikóma a héten, ezért majd meglátom, hogy mi lesz a szerdai bloggal, bár szerintem mindenki fel fogja találni magát a blog nélkül is. :)

Találtam egy 2005-ös cikket, ami az akkori PJ Grady szervizt írja le. Szerintem az akkori megállapítások jelenleg is helytállóak, kivéve az árakat, amik azóta már feljebb mentek. Idemásolom a teljes cikket, de ma csak az első felét fordítom le.

Ahol a sirályszárny újra száll

A long islandi PJ Grady, Deloreanek - John Z. Delorean híres és halálra ítélt sportautója, a Vissza a Jövőbe filmek szereplője - szerelésére és restaurációjára specializálódik.

Egy long islandi garázs félhomályában Deloreanek állnak a sötét sarkokban, vagy az emelőkön, védjegyükké vált ajtajaik félig nyitva, rozsdamentes ezüsthéjuk pedig továbbra is ultramodern, több, mint két évtizeddel a Delorean Motor Company bukása után. Egy poros ablakon keresztül látszik az udvar, ahol körülbelül 20 további ugyanolyan Delorean parkol sorban, mint valami szürreális autós álom.

Ez PJ Grady szerény, szürke garázsa, eldugva egy west saywille-i használt autó kereskedés mögé. Ahogy a jel is mutatja a tetőn - Delorean Motor Cars - a bolt Deloreanek szervizelésére és restaurációjára szakosodott, a korai '80-as évek híres, de halálra ítélt sportautójára, John Z. Delorean alkotására, a Vissza a jövőbe filmek szereplőjére.

A becslések szerint körülbelül 9200 Delorean készült a gyártás 1981-től 1983-ig tartó három éve alatt, és körülbelül 7000 még meg is megvan. Ezek közül több is járt Rob Gradynél, a PJ Grady magas, vékony és nagyon odafigyelő tulajdonosánál, aki az egyik legelső és már 20 éve az egyik legnagyobb Deloreanszakértő. Deloreantulajdonosok Mainetől Floridáig küldik neki az autóikat, amiket egy kis garázsban - ami a szülei egykori General Motors kereskedése volt - restaurál, hogy újra megforduljanak utánuk az emberek.

Éveken keresztül PJ Grady annyira volt nyereséges, mint egy Edsel kereskedés, de ez mostanra megváltozott. A tinédzserek, akik 20 éve látták a Vissza a Jövőbét, már felnőttek, és keresik az alacsony építésű kupét. Közben pedig az autók lassan elérik a 25 éves kort, ami az oldtimerezés egyik fontos mérföldköve. Amíg az árak egykor 17000$ körül mozogtak, egy restaurált Deloreanért ma már 30000$-t is elkérnek.

Az elmúlt 5-6 évben az árak felfelé indultak, mondja James Espey, a houstoni Delorean Motor Company alelnöke. a cég, amely megvette a Delorean márka jogait és felújított autókat árul. "Az autó a saját lábára áll." - mondja.

Mr. Espey cége megvette a teljes maradék DMC raktárkészletet, a karosszériaelemektől a csavarokon át az utolsó alátétig. Mr. Espey úgy becsüli, hogy ajtóból körülbelül 120 évre való van, a jelenlegi fogyási ütemet figyelembe véve, kárpitból pedig kétszer ki tudnának rakni egy focipályát. A múlt hónapban a cég megnyitotta második központját a floridai Tampában.

Jövő héten innen folytatom. Addig is Boldog Karácsonyt!

A héten kicsit gyengén vagyok, majd meglátom mennyire lesz erőm a szerdai blogra. Ha esetleg nem jelentkeznék, akkor Boldog Karácsonyt mindenkinek!

Ritkán írok könyvajánlót, amikor pedig mégis, akkor az valamiféle John Deloreanes dolog. Ez a mostani ajánló viszont más. A címben is említett Ready Player One könyv egy igazán durva retrólöket és kultúrsokk, mert egy olyan sci-fi, ami folyamatosan a '80-as és '90-es évekre nyúl vissza. Minimális spoilerrel annyit mondhatok, hogy egy olyan disztópiát ír le, aminek az egyetlen örömforrása egy virtuális valóság, az Oasis, akinek a készítője egy igazi sci-fi/fantasy geek volt. Ezért aztán a programja tele van mindenféle retró utalással. Valamint elrejtett a programban három easter egget, aminek a megtalálója az Oasis adminja lesz és így szinte a világ ura.

Marha jó könyv, tényleg elképesztően jó linkekkel, utalásokkal, a régebbi idők filmjeire, játékaira, és ami a legfontosabb, benne van a '80-as évek egyik ikonja is, a Delorean. A könyvben nem túl jelentős a szerepe, kb. annyi, mint egy tetszőleges egyéb játéknak, de - és most jön az igazán fontos dolog - úgy tűnik a készülő filmben nagyobb szerepet kap. Valószínűleg azért nem egy Vissza a Jövőbe szintű főszerepre kell gondolni, de akkor is örülök neki.

Külön jó volt annak idején, hogy amikor a könyv megjelent, az író maga is megmondta, hogy el van rejtve a könyvben egy easter egg, ami megtalálásával egy url-en keresztül egy Atari 2600 játékhoz jutunk, amiben a következő easter egg van, ami meg aztán a harmadik utolsóhoz vezet. Aki pedig ezt megtalálja, az megnyer tőle egy Deloreant! Sajnos a bejelentés után nem sokkal már meg is nyerték az autót, és ahogy nézem, nekem esélyem sem lett volna, ennyire kocka én nem vagyok.

Végül pedig az egész cikk apropója, hogy készül a film és jönnek szépen a trailerek. Terv szerint 2018 március 29-én mutatják be, én biztosan ott leszek a moziban.

Végül pedig a második, még friss, ropogós trailer, még több Deloreannel.

Csak közvetve Delorean a téma, a Vissza a Jövőbe miatt, de egy hétfőre elfér. Amikor Chuck Berry 60 éves lett, Carl Sagan ezzel a levéllel köszöntötte fel.

Nagyjából arról szól, hogy Chuck Berry Johnny B. Goode című számát elvitte magával a Voyager űrszonda, és ezzel Chuck Berry egyik dala halhatatlanná vált. Kedves levél, szeretem az ilyet.

Az a jó a Deloreanben, hogy ha bárki valami előremutatót, valami jövővel kapcsolatos dolgot fejleszt, akkor előbb-utóbb elővesz egyet, hogy azon demonstrálja a találmányát, a Delorean nagyon jó ismertsége miatt. Ez neki jó, mert kap egy kis reklámot, nekem meg jó, mert van miről írni. Úgy, mint ennél az elektromos és önvezető driftautónál is.

Az autót a Stanford egyetem fejlesztette és Marty a neve, ami a "Multiple Actuator Research Test bed for Yaw control"-nek a rövidítése. Aki erre tud egy frappáns magyar fordítást, az legyen szíves kommentelni, mert én feladtam. Főleg, mert az angol elnevezés esetében is láthatóan hamarabb megvolt a Marty, mint a hosszú név.

Természetesen a készítők minden lehetséges marketinglehetőséget megragadtak, ezért a bemutatóra Jamie Hynemant is meghívták a Mythbustersből, a készítő professzor, a diákok és a villanymotor készítője mellé.

Chris Gerdes professzor megjegyezte, hogy habár a driftelés nem a leggyorsabb módja megfordulásnak, de mégis nagyon hasznos a határon autózás tapasztalata az önvezető járművek programjai számára. Hyneman ezután kitért a Delorean különleges meghajtására is, ami két különálló meghajtást jelentett a hátsó kerekeken, amivel olyan tulajdonságokat kapott a jármű, amire egy átlagos robbanómotorral soha nem lett volna képes. (1:54-nél szerintem pont ezeket az eltérő meghajtási értékeket lehet látni.) Beszéltek továbbá a kicserélt kormányzásról és a fejlesztett felfüggesztésről is, ami nélkül a Delorean nem lett volna képes driftelni.

Részben ennek is köszönhető az az emberfeletti teljesítmény, amit a lenti videón is láthatunk.

És igen! Sikerült lejönnöm a lépcsőn az autómmal és csak egy kicsit törtem össze az alját!

Igazából eléggé elhanyagoltam a Deloreant október végétől, pedig lett volna pár alkalom egy kis vezetésre, mert nem volt annyira rossz az idő. Viszont valahogy úgy alakult, hogy egy jó hónapot mégis állt az autó. Ezért örültem neki, amikor jött egy kérés egy egyetemistától, hogy az egyik tantárgyához egy 5 perces kisfilmet kell készítenie és hogy december 1. a határidő. Na mondom az már valami, szóval akkor kapódjunk, aztán tegyünk valamit, a héten úgysem fog esni az eső.

Pár nappal később pedig már ott is voltunk a tatai Tesco parkolójában, ahol mindig is kezdődnek az ilyen események. Kb. 5 percet beszélhettünk ott, annyit, amíg elmondta, hogy pontosan mit és hogyan gondol, aztán már mentünk is egy másik helyszínre, ami az ő elképzelésének jobban megfelelt.

Itt neki is álltunk a videózásnak, amiről igazából olyan nagyon sokat nem tudok mondani. Képzeljétek el, hogy milyen volt! Na olyan. Annyi érdekes volt, hogy az állóképekhez kerestem egy jó kis bekötő földutat, ahol a kb. fél órás videózás alatt úgy 7-8 autó ment el, ami miatt mindig indulni kellett és félreállni, majd vissza az előző helyre. Addig meggyőződésem volt, hogy azon a földúton kb. évente megy el ennyi autó, de úgy tűnik az éves forgalomnak sikerült pont erre a délutánra koncentrálódnia. Ez egy kicsit meg is nyújtotta az ottani időt, de még így is szűk egy óra alatt végeztünk. Utána nem sokat tököltünk, egy kis búcsúzkodás után ment is mindenki a dolgára.

Ami nekem még nem a hazaút volt, hanem egy kis takarítás, mert eléggé elhasználódott a gép az elmúlt időszakban, külalaki szempontból. Két hete már otthon le akartam mosni, de aztán kiderült, hogy a kinti csapunk már el van zárva, aztán így bukott a mutatvány, gépi mosóba meg nem viszem a Deloreant. Szerencsémre volt hely a mosóban, így aztán fél óra alatt szépen kisuvickolták a gépet. Innen már csak haza mentem, aztán a garázsba állás után le is takartam, amivel hivatalosan is eltettem télire. Régebben mindig ráraktam a takaróját, most már van, hogy ezt elhagyom. Amikor koszosabb, akkor nem rakom rá, mert különben a koszszemcsék összekaristolják a fényezést. Háháááá!!! :)

Múlt héten volt még egy videózás és egy kisebb kirándulás, aztán lemosattam szépen az autót, majd beraktam a garázsba és letakartam. Ez az idei év szerintem ennyi volt. Elég is volt, most már jöhet egy kis nyugalom.

... de nem megyünk sehova. Elég sok képet és némi új információt találtam a nagyon korai prototípusokról, ezért ezeket beleraktam a megfelelő bejegyzésbe. Nem kezdtem neki újat, mert felesleges volt, de kb. a kétszeresére hízott az ottani képállomány. Megéri kattintani, szép képek. Erre tessék.