Élet egy Deloreannel

Bár Sid már tegnap elbúcsúzott az évtől és az olvasóktól, nálam még zajlottak az események. Eljött McFly, hogy varázsoljon egyet a nem induló autó fölött (fals levegőt szívott a motor, ahol még a szeptemberi szelepállítás közben elmozdítottak a szervizben valami kis biszbasz rézcsövet). És bár minden Delorean-fórumon azt írják, hogy a fél motort le kell bontani a rendbetételéhez, McFly simán megcsinálta egy csavar kicsavarása nélkül is, ami után a hetek óta halott motor elsőre beindult és barátságosan duruzsolt, mint még soha korábban. Ezen felbuzdulva mentünk is egy nagy kört az M0-n, miközben megálltunk egy gyors pilótacserére a madarasteszkónál.

Hazaérve aztán a Deló még ismerkedett kicsit McFly jobbkormányos, millió lóerős japán csodajárgányával, ami érdekes találkozás volt, hiszen a Mitsubishi egy családi kombi bőrébe bújt sportkocsi, a Delorean pedig egy sportkocsinak kinéző öööö... legenda? :) 

Búcsúzóul - csak hogy a szokásos nyűg meglegyen - a pár hónapos benzinpumpám elkezdett hangosan búgni, de McFly megnyugtatott, hogy a 110 Eurós bolti ár töredékéért kerít bele jobbat. Úgy legyen, és ezúton is köszi a hétfői szerelésért! :) 

Ezzel az én Delóm számára is véget ért az esztendő, az idén nem lesz karácsonyi fotózás, de a tavalyi képet még ideteszem, hátha valakinek új. Illetve ha unjátok az ilyenkor szokásos Reszkessetek betörőket, nézzétek meg inkább a Vissza a jövőbe filmeket a Paramount-on; háromszor is vetítitik majd a trilógiát Karácsonykor. Kellemes Ünnepeket!

(Szabi)

Más nem nagyon van, csak annyi, hogy mindenki érezze jól magát, egyen sok fitnesszcsülköt, igyon hozzá wellnesskólát, aztán kajakómában fetrengve nézze a Reszkessetek betörőket! A blog most részemről elmegy egy kis szünetre, jövőre találkozunk.

Kis késéssel, de megírom a pénteki bejegyzést is, bár nem jutok vele nagyon messzire. Ezt a levelet már silabizálom egy ideje, de egyszerűen nem bírok vele dűlőre jutni. Íme:

Egy Isabel Tosh nevű nő írta és támogatásáról biztosítja a DMC-t, a nehéz időkben. Túl sokat nem tudok belőle elolvasni, de amit igen az ideírom. A kérdéses részek kérdőjelek között. Ha valaki jobban érti, azt kommentben szívesen fogadom. Azt hiszem scuynat jó szokott lenni ezekben.

Dear Mr. Delorean

Just a few lines to congratulate you and I admire you on the stand you are taking. I would take every penny I could get off them especially that Mr. Winterton as he had a chip on his shoulders, because British Leyland aren't doing to(o) well, as the workers in the Mainland, are only clock watches compared to the Ulster Men.

I hope and wish you every success.

Mindennek a tartalma magyarul:

Csak egy pár sort írok, hogy gratuláljak és kifejezzem csodálatomat amiatt amit véghezvittek. Minden pénzemet odaadnám hogy megszabaduljak tőlük, főleg ettől a Mr. Wintertontól, mert ő  igencsak ideges amiatt, mert a British Leylandnak mostanában nem megy túl jól Angliában, mert az ottani munkások inkább csak az órájukat nézik, nem úgy mint az ulsteri emberek. 

Szerencsére a válasz könnyebben olvasható.

Kedves Mrs. Tosh,

Köszönjük kedves és támogató levelét. Tudva hogy az emberek mögöttünk állnak, túl tudjuk élni a folyamatosan nyilvánosságot kereső képviselők mocskolódásait.

UPDATE: Scuynat megfejtette kommentben az írást, idemásolom angolul először:

 Just a few lines to congratulate you and I admire you on the stand you are taking. I would take every penny I could get off them especially that Mr. ?Weritnom? as he had a chip on his shoulders, because British Leyland aren't doing to(o) well, as the workers in the Mainland, are only clock watches compared to the Ulster Men.

És most magyarul:

Csak egy pár sort írok, hogy gratuláljak és kifejezzem csodálatomat amiatt amit véghezvittek. Minden pénzemet odaadnám hogy megszabaduljak tőlük, főleg ettől a Mr. Weritnomtól, mert ő  igencsak ideges amiatt, mert a British Leylandnak mostanában nem megy túl jól Angliában, mert az ottani munkások inkább csak az órájukat nézik, nem úgy mint az ulsteri emberek. 

Vásárlás után hamar sikerült elindítani az autót, de aztán mégis nagyon elhúzódott.

A konténer útvonala. Ez volt az első képem az autóról, a szállító cég küldte nekem 2010-ben.

Ez meg az érkezés pillanata , Budapest 2010, valamikor nyáron. A szállítás amúgy elég hosszú volt, majdnem 3 hónap. 

Mit ne mondjak, nem voltam boldog amikor megláttam milyen állapotban volt.

A többi kép a galériában látható.

Azt hiszem részben visszavonom a múlt heti megállapításaimat. Az igaz, hogy könnyű ezt a rozsdamentes acélt takarítani, de a negyed óra azért nem elég neki. Azért, mert a negyed órába az fér bele, hogy az autó nincsen rendesen letörölgetve száraz ronggyal. Így télen pedig az a víz, ami rajta marad, kábé egy hét alatt párolog el. Ez pedig foltot hagy. Szóval vagy le kell törölni rendesen vagy kimenni egy körre, hogy gyorsan lepárologtassuk. Azt hiszem egyértelmű, hogy az első a jobb megoldás.

Mivel én nem így tettem, ezért mikor megint kivigyorodott a nap és előszedtem az autót, rá kellett jönnöm, hogy ezek miatt a pöttyök miatt az autó nincsen 90%-os, hanem inkább csak olyan 75%. Ha meg már úgysem olyan nagyon tiszta, akkor gyerünk menjünk egyet! Részben földúton is, mert az a vagány.

Persze azért nagy sárba nem mentem bele, de azért éreztettem a Deloreannel hogy habár nagyon szeretem, de azért mégiscsak egy autó és eszerint kell viselkednie. Nincs kivételezés. Kár hogy most megint lehet mosni a gépet, de hát ilyen ez a popszakma.

Ja és műszakilag minden a szokásos. Indul (kicsi nehezen),megy, megáll, stb. Ilyenkor megint kezd rám jönni a világgá menés.

Klubunk egyik autója számára eljött az alvázfelújítás ideje. Keresünk egy olyan műhelyt, ahol lelkiismeretes szerelők simogató kezei...

...leemelnék a kasztnit az alvázról,

... majd a motor, hűtő, futóművek, (Mr Fusion reaktor :)) és egyéb sallangok leszerelése után...

...a csupasz alvázat átadnák a felújítóknak. 

Végül az alváz visszaérkezése után ismét vissza kellene szerelni mindent, ahogyan eredetileg volt. (Az alváz felújítására már van vállalkozó, de megfelelő ajánlat (és technológia) esetén ezt a munkát is el lehet vinni.) A köztes időben a leszerelt részek beltéri tárolását is meg kellene oldani. 

FONTOS!!!

Ez egy Delorean. Bár ez is "csak" egy autó, ami szokásos alkatrészekből áll, de a rutinból, nagymellénnyel, "jóleszazúgy" stílusban nekiálló Mekkmesterek rendre elvéreznek rajta. Ha ismersz olyan szerelőt vagy csapatot, akik hozzállását inkább az öreg autók iránti szenvedély és szeretet, mintsem a gyors pénzcsinálás vágya jellemez, valamint van tapasztalatuk hasonló munkákban, kérlek írd meg az elérhetőségüket a szabi (kukac) delorean (pont) hu-ra. Siker esetén természetesen örök hála és egy jó nagy Deloreanezés jár a "közvetítőnek".

... hogy a nem régen fellőtt Orion űrhajó rakterében egy Delorean is helyet kapott? Igaz csak egy makett, de attól még Delorean. Kicsit bővebben itt.

Aha. Baráti kritika. Én ezt inkább egy diplomatikusan megfogalmazott kőkemény lebaszásnak nevezném, de azért a címbe mégsem írok ilyet.

A levelet John Delorean írta William Haddadnek és jól mutatja az éppen megromló kapcsolatot. Aki már elfelejtette hogy ki is volt ő - esetleg még nem olvasta - az kattintson a linkre. Most pedig a fordítás:

Meglepődtem pénteken, amikor telefonáltam Belfastba és azt mondták hogy már elindultál haza. Sem Gene-nel (Eugene Cafiero) sem velem nem osztottad meg terveidet. Don Lander alá osztottalak be Belfastban annak a problémának a megoldására, amit megbeszéltünk. Addig kell ott maradnod, amíg úgy nem ítéljük hogy a megbízatásodat elvégezted.

Nem kéne gyakrabban hazajárnod mint 90 naponta. Más cégek (GM) az évi egyet engedélyezik. A köztes időben pedig vigyed magaddal a feleségedet és gyerekedet. Szerencsére a kicsi még nem iskoláskorú. 

Ez a mostani messze a legfontosabb megbízatásod a DMC-nél és igénybe fogja venni az összes kreativitásodat és eredetiségedet. Ha az elkövetkező három vagy négy hónapban nem sikerül véghez vinni, akkor már túl késő lesz, a lehetőség örökre elveszik.

Már csak azt nem tudom hogy mi volt ez a nagyon fontos megbízatás, de ha kiderítem, akkor majd ideírom.

2010-ben, egy hűvös, hideg délután ütöttem le az autót az ebayen, akkor még azt remélve, hogy 1-2 év és autó lesz belőle.

Mekkorát tévedtem. 
Ezek a képek az ebay aukcióban voltak, ezek alapján vettem meg az autót. Te megvetted volna?

Írtam a múlt héten hogy a rossz időt egy kis természetbarát autómosással próbáltam feldobni, nem átütő sikerrel. Pár napra rá még egyszer kiálltam, de az már semmit sem számított, mert csak olyan szemetelős semmire nem jó eső volt. Kicsivel később viszont jött egy pár napos napsütés és éreztem hogy ez égi jel arra, hogy úgysem fogom megúszni a rendes autómosást. Sok időm nem volt - elvégre munkaidőben voltam - szóval kiálltam az autóval, gyors "Before" fénykép, aztán slag, rongy és nekiestem.

11.14-kor álltam neki, locsoltam a vizet, közben mostam a ronggyal, gyorsan körbeértem, aztán még egyszer vissza a problémás helyekre és 11:26-kor már készen is volt az "After" kép, én pedig elkönyveltem egy közepes esőnek megfelelő elázást.

Szóval miért is írom meg ezt? Igazából a két időpont miatt, mert minden előkészülettel, unómunkával együtt a Delorean 90%-os tisztasági fokra takarítható negyed óra alatt, ami szerintem elég jó. Egy újabb negyed óra már 99%-osra hozná, ami egy tipikus oldtimer esetében szerintem közel sem elérhető. Jó dolog ez a rozsdamentes acél, főleg így télen, mikor nem kell a pöttyösre száradástól tartani.

Mellesleg egész jól látszik a különbség a két kép között, főleg az ajtóknál. A nagy felbontású képeknél még jobb, de azt itt úgysem mutatom meg. :)