Élet egy Deloreannel

Akkor a mai gigászi szerelős bejegyzést kezdjük az egyszerű alapoknál. A Delorean K-Jetes befecskendezéssel készült. Bővebben kifejtve viszont ez (természetesen) nem igaz, mert KL-Jetes a rendszer. Magyarul megint megdőlt egy Deloreanes axióma. Tegye fel a kezét aki meglepődött! A kettő között az L betű a Lambda szondára és az ECUra utal, ami a keverékképzést még egy kicsit továbboptimalizálja a sima K-Jethez képest. Ez a verzió egy átmenet volt a teljesen mechanikus K és a már elég elektronikus vezérlésű KE között. Azokhoz hasonlóan nagyon jó addig, amíg minden működik, szerelni viszont ezt sem túl könnyű.

Szóval ezekkel a betonbiztos alapokkal álltam neki én és a szerelőm a javításának, de természetesen egyikőnk sem tudta megcsinálni. Ezért eljutottam odáig, hogy most már tényleg szükségem van valakire, aki ért is hozzá. Mivel már korábban is hallottam a helyről és a Bopat autóját is rendbe rakták, ezért nem volt mese: El kellett mennem az injektor.hu-s szervizbe.

Múlt péntek lett a napja a kirándulásnak és szerencsére sikerült is az egész napomat szabaddá tennem, amit aztán szerencsére nem is kellett teljesen kihasználnom. Egy eseménytelen út után reggel hétre már ott voltam Érden és pár perccel később már bent is állt az autó a műhelyben. Elmondtam egy gyors kórtörténetet, a fontosabb javításokat, szereléseket, kendácsolásokat és minden szakszerűtlen próbálkozásunkat. A munkafelvevő srác igen jó fej volt, egyszer sem fogta a fejét, csak csöndesen bólogatott és jegyzetelt. Majd mikor mindez megvolt, kimentem a műhely elé és onnan nézelődtem körbe. Szívesen maradtam volna bámészkodni, de ott van az oldalukon, hogy nem nagyon szeretik az okoskodó tulajokat, ezért nem akartam a terhükre lenni. Úgyis jobban értenek hozzá mint én.

Odajött viszont hozzám a műhely tulajdonosa és beszélgettünk egy bő negyed órát mindenféle autókról. Beszélt egy csodaszép, de rettenetesen megbízhatatlan autójáról, néhány érdekesebb szerelésről és persze a Delorean és a PRV is előkerült. Ahogy Bopat mondta is, nem a kedvence ez a motor, viszont én nem éreztem, hogy annyira utálná. A 701-es elég sokszor előjött mint téma és mondta is hogy rémálmaiban is előfordul azóta is, viszont örül hogy sikerült jól megcsinálni. Az még nekik is igazi kihívás volt.

Miután visszament  műhelybe én elindultam gyalog felfedezni a várost és keríteni valami ennivalót. Összességében körülbelül 5 km-t sétáltam, nézelődtem, ettem, aztán visszanéztem az autóhoz, hogy történt-e vele valami. Addigra már elég jól szét volt kapva és fel is kötötték mindenféle műszerre. Nem értek hozzá, de talán oszcilloszkóp lehetett az egyik, de olyan frankó EKG jele volt a Deloreannek hogy elvigyorodtam. Szóval szerelték keményen, mértek mindent, de mint mondták, nem volt túl rózsás a helyzet.

Szerencsére ezt nem gondolták olyan komolyan. A hiba röviden az volt, hogy mikor odamentem a motor nagyon durván túldúsította a keveréket. Ez eddig még nem lepett meg, kb. mi is idáig jutottunk. Viszont ők mértek is és egy értékre emlékszem is. A Lambda 1,3 körül volt. Szerencsére nem felejtettem el elmondani a Lambda szonda cserét is, ezért megnézték a Lambda alrendszert is és rájöttek, hogy igazából nem működik. A vadiúj Lambda szonda nem csinál semmit, az ECU szintén elég furán adja a jelet, szóval elég para volt a helyzet. Mivel nem volt nálam hirtelen cseredarab ezekből, ezért egy huszáros vágással kikötötték az egész hóbelevancot és megcsinálták az autómat sima K-Jetesre és kiszedték belőle az "L" betűt.

Eleinte kicsit bizalmatlan voltam az egésszel kapcsolatban, de azt mondták hogy nyugodjak meg, minden olyan lesz mint régen, majd elmentünk egy körre. Az autó marha jól ment, nagyon jó volt a hangja és semmi szaga nem volt bemelegedés után. Tényleg úgy tűnt igazat beszélnek. És őszintén szólva baromira tetszett az autó egész működése. Még egy kis utólagos állítgatás és minden rendben lett. Úgy kisimult az alapjárat amennyire csak lehetett, a motor erős, a fogyasztásról pedig majd később beszámolok ha már lesz rendes értékem, de egy kisebb tankolás után úgy tűnik sokat javult.

Voltak azonban rossz hírek is. A hat hengerben a kompresszió már nem éppen új autós. A két középsőben éppen a 10-es határérték fölött van, a négy szélsőben pedig 10,5. Ha jól emlékszem akkor ezeknek valahol 13 körül kéne lenniük. Emiatt egy kis alapjárat ingadozás elkerülhetetlen, de szerintem én ezt észre sem fogom venni az előző tapasztalatok miatt. Valamint lassan a motorhoz is hozzá kell nyúlni, mert ezen majd valamikor javítani kell. Azért pár évem még van addig.

Aztán a bemelegedésszabályzó is csak éppen van benne a "még jó" kategóriában, hamarosan ott is kell majd egy felújítás. Szerencsére a normál szerelőmnél kaptam egyet, mert már vagy 10 éve állt náluk az egyik szekrényben esélytelenül a felhasználásra, szóval azt valamikor majd felújíttatom és lesz egyből cseredarabom ha ez kinyuvad. Azt mondták nagy érték, ritka darab. El is hiszem.

Konklúzióként tehát annyi, hogy a Deloreanek KL-Jetesek. Az enyém viszont már csak sima K-Jet. Ja és még valami. Elméletileg emiatt a módosítás miatt csak egy értéke fog változni az autónak. A károsanyag-kibocsátása 10-20%-kal meg fog növekedni. Sajnálatos, de egyelőre még elfogadható kompromisszum. Azért előbb utóbb megint visszarakom a Lambdát. Szeretem hogy környezetkímélő a Delorean.

(Szerelős poszt Szabitól, mert ilyen még úgysem volt.) Pár hónappal ezelőtt ott hagytam abba az egykor fehér és egykor olasz Deló történetét, hogy október végén, trélerrel meghoztam Genovából. A következő lépés a műszaki vizsgáztatás és a rendszám megszerzése lett volna, de a lyukas hűtő miatt csak percekre lehetett bekapcsolni a motort, mert melegen elkezdte maga alá ereszteni a hűtőfolyadékot. A Delorean hűtője egyébként - logikus módon - közvetlenül az első spojler mögött van, ahová az alábbi képen a szürke pólós fickó nyúl, innen mennek hátra a "vízcsövek" a kocsi teljes hosszában a motorig.

Mivel nem szívesen trélereztem volna megint, keresgélni kezdtem a neten, hátha van olyan szerelő, aki házhoz jönne, és megnézné, mit lehet a hűtővel kezdeni. Találtam több ilyen szakit is, a weblapja alapján ez az angolul és németül is beszélő cég volt a legszimpatikusabb. Mint kiderült, a cég egy Gyuri nevű srácból áll, aki évekig dolgozott szerelőként, de azóta már egy íróasztal mögött ül az Opel európai garanciális központjánál, ami meglepő módon Pesten van. Az első telefonbeszélgetés során percekig tartott meggyőzni, hogy valóban egy Deloreanről van szó, és hogy igen, valóban megengedem, sőt kifejezetten kérem, hogy hozzányúljon :) Ő egyébként úgy rajong a Deloreanért, hogy közben nem nagyon emlékszik a Vissza a jövőbe filmekre, sok éve látta és talán nem is mindegyik részt. Azt hittem, ilyen csak a mesében van (lásd az Amerikai Fater ide vonatkozó epizódját), de Gyuri tényleg a ritka és különleges műszaki alkotást látja a Delóban, nem a filmszereplőt.

Pár nappal később láttunk neki az első szerelésnek. A többes szám persze azt takarja, hogy amíg Gyuri az aknában küzdött a hűtő kiszerelésével, addig én a szerszám-adogató fontos szerepét próbáltam több-kevesebb sikerrel ellátni. Nagy nehezen lekerült a spojler és egy szélterelő lemez, már itt bebizonyosodott, mennyire igaz Sidnek a "Deloreant nem nehéz szerelni, csak minden háromszor annyi ideig tart, mit egy normál autónál" aranyszabálya. Mivel az előző tulaj az első műanyag elemeket egyszer már levette és lefestette, ezeket új csavarok fogták, nem úgy a hűtőt és rögzítőelemeit, amelyekhez talán 30 éve nem nyúlt senki. Nyíródtak is el sorra a csavarok, törtek le tőcsavarok, örültünk nagyon. Hosszas küzdelem után végre kijött a hűtő, amit aztán Gyuri elvitt rendbehozatni. 

Addig én jobb híján a hűtőventilátorokról nyaltam le az évtizedes koszt, a végeredmény egész pofás lett:

Végül a hűtő is megérkezett új csavarokkal és a lyukas oldalán lecserélt kassal.

Egy újabb egész estés szerelés után minden visszakerült a helyére, és a kocsi készen állt az első próbakörre.

Rendszám és forgalmi hiányában csak a kertek alatt mertünk csapatni egyet az éj leple alatt, de minden jól ment, és a végén Gyuri elégedetten vigyorgott a fényképezőbe, miután nem találtunk nedves foltokat az autó alatt...

...hogy aztán egy perccel később mégis folyni kezdjen a hűtővíz. Szerencsére csak az egyik csövön volt laza a bilincs, és gyorsan megoldódott a probléma. Az autót járóképesnek nyilvánítottuk, és másnap elkezdtem intézni a honosítást és a műszaki vizsgát.

Epilógus: pár hét múlva a hűtő másik oldala is megadta magát, úgyhogy kezdhettük elölről az egész szerelést...

Epilógus 2.: szintén később történt, hogy megtudtam, a Deloreant nem szabad egyetlen gyári emelési pontjánál fogva (az autó szélén, nem a dupla-Y alvázon) megemelni, mert ettől csavarodhat annyit a karosszéria, hogy elrepedjen a szélvédő. Szerencsére a fenti szerelésnél Gyuri valahol középtájon, az "igazi" alváznál jelölte ki az emelés helyét, ezzel valószínűleg megmentette a szélvédőt, ami egyébként olyannyira makulátlan és karcmentes, hogy szerintem az előző tulaj biztosan cserélte. Miután Sid hetekkel később felvilágosított erről a veszélyről, eszembe jutott a győri Delorean esete is, ahol a tulaj szerint a macska rálökött valamit a szélvédőre, azért kellett cserélni. Aha, biztos nem is rosszul emelték meg...

Szabi megírta a beszámolóját, itt lehet olvasni. A találkozó jó volt, a beszámoló meg jó lett. :)

Írtam már régebben a Delorean Timeről, ami John Delorean órabiznisze lett volna, ha beindul. Vannak azonban olyanok akiknek sikerült eladható órát készíteniük a Delorean márkából. Nem egy új dolog, de nem vagyok elkésve vele, van még eladó belőle.

Az óra készítője Romain Jerome, svájci órásmester, aki sok tematikus órát készített addig és azóta is. Természetesen igyekezett hű maradni a Delorean stílusához, ezért az óra elsősorban szálcsiszolt rozsdamentes acélból, másodsorban a Deloreant alkotó egyéb anyagokból készült. A szíja az autó bőr belsejére utalva szintén tökéletes minőségű bőrből készült.

Az óra számlapján felismerhető a felni mintázata és a hátsó lámpa is, a hátlapján pedig egy gravírozott Delorean is van az óra sorszámával együtt. Ugyanis az órából mindössze 81 darab készült, utalva az autó gyártási évére. Az egész óra rendkívül minőségi mind stílus, mind anyagfelhasználási szempontból. Ráadásul a Delorean Motor Company is jóváhagyását adta a gyártásra.

Most hogy mindenki kedvet kapott a birtoklásra, kicsit lehűtöm a kedélyeket. Az óra ajánlott ára 15900 dollár. Szóval ha valakinek már megvan a Deloreanje, de összeszedett még egy autóra valót, az ne teketóriázzon, vegyen az árából egy órát! Kisebb helyen elfér és a fogyasztása is jobb. Bár most van egy elég olcsó is. Itt már 12900 dollárért vesztegetik.

Végül pedig egy jó bemutatóvideó:

Deloreant venni nem egyszerű. Normál autót sem, de Deloreant a ritkasága miatt még nagyobb tortúra. Ráadásul mivel az ember nem azért veszi mert szüksége van rá, hanem azért mert éppen megcsípte a Deloreanbogár és leszállt a rózsaszín köd a szemére, különösen veszélyes. Erre pedig szép számmal utaznak a csalók és biztosan sikerrel is járnak néha.

Skynet is fogott egy csalót annak idején, szerencsére kára nem származott belőle. Itt írt is róla, megéri újraolvasni. Rövidítve annyi történt, hogy a csaló nagyon olcsón kínálta az autót és abban reménykedett, hogy a potenciális vevők, akik úgy gondolják, hogy az évszázad üzletét készülnek megkötni, elutalják neki a kért előleget, amivel aztán ő majd jól lelép, az autót pedig nem küldi el, mert jó eséllyel az nem is létezik. Ez egy tipikus csalási forma, aránylag könnyű kiszűrni. Jellemzője az ilyen csalóknak hogy mindig utaznak és sürgősen kell eladniuk az autót. Olvastam olyat is, hogy egy közeli hozzátartozó halálesetét is belekeverték az egészbe, ezzel is próbálva együttérzést ébreszteni.

Vannak azonban sokkal nehezebben azonosítható esetek is. Van olyan, hogy az autó tényleg létezik, tényleg eladó és tényleg minden jónak tűnik, még egy személyes átnézés is megoldható és biztató. Viszont az autó továbbra is gyanúsan olcsó. Mi lehet ilyenkor a gond?

Több probléma is lehet. Ezeknek a jó részére - amerikai autó esetén - jó megoldás egy Carfax teszt. Az ilyen autók könnyen lehet hogy valami olyan kárt szenvedtek amit az eladó sajnos elfelejtett megemlíteni. Jobb esetben csak tűzkár, vízkár vagy valami egyéb komolyabb sérülés, ami azóta javításra került. Ezt a Carfax írja, csak el kell olvasni.

Nagyobb baj viszont ha a papírokkal van gond. Esetleg körbe volt törve, salvage title-t kapott, azaz ronccsá nyilvánították. Ez a forgalomba helyezést igencsak meg tudja nehezíteni, ha nem teszi azonnal lehetetlenné. Kisebb gond még a tekert óra lehet, esetleg az elveszett papírok. Ezek általában pótolhatóak vagy javíthatóak, de külföldről azért nem leányálom. Ha ilyen autót találunk, én nem javaslom, de akinek kalandparkja van és szereti a kihívásokat az nyugodtan nekiállhat. :)

Aztán van még egy igazán komoly és nehezebben kiszűrhető probléma. Az, ha az autó valami hitelnek a fedezete. Ezt általában a Carfax sem mutatja, bár az autó újkorában felvett hiteleket megemlíti. Az enyémet is hitelre vették annak idején, de aztán egy Autocheck teszt megírta hogy már lejárt a hitel. Őszintén szólva erre nem nagyon van ötletem hogyan kéne kiszűrni, de egy rákérdezés biztosan nem árt. Éppen most jött DML-en egy levél amiben azt írják, hogy a 3133-as éppen eladó Deloreant senki se vegye meg, mert annyi hitel van rajta, hogy két autóra is elég lenne. Újonnan.

Aztán végül egy általános tanács:

A csalók általában pénzt akarnak keresni, nem ismerik a pontos típust amivel mindezt meg akarják tenni. Számukra minden Delorean egyforma, nem veszik a fáradtságot, hogy kiműveljék magukat a típusból. Ezért aztán könnyen belefutnak olyan hibákba, amiket egy igazi rajongó egyből kiszúr. Mondok két példát: Azt mondják, hogy mondjuk 2300-as az autó alvázszáma, de a képeken egy  '82-es Delorean van sima csomagtartóval és hátsó antennával. Vagy azt mondják hogy 11000-es a VIN, de a képen levő autónak szürkék a felnijei, ami csak a koraiakon volt jelen, '82-re nem maradt belőle. Ilyesmi. Aztán azt hiszem szintén a Skynetnél volt még egy jó. Amikor a Spanyolországban álló autónál angol konnektorok voltak a falon. Az is elég gyanús volt.

Szóval a csalók általában hagynak nyomokat, amiket ha valaki odafigyel meg lehet találni. Összegzésként annyit mondhatok, hogy ha valaki Deloreanvásárlásra adja a fejét az keressen meg minket! Nem mondom hogy minden csalót kiszűrünk és olyan jó üzletet sikerül kötnie, hogy a csodájára jár az ország, de az biztos hogy rá fogunk neki mutatni olyan hibákra, amit ő biztosan nem vett volna észre.

A sorozat eddigi részeiben (1., 2., 3.) létező autótípusokra építettek szorgos gazdáik ilyen-olyan időgépes felszereléseket, zárásként viszont jöjjön valaki, akinek a célja egy komplett Delorean-utánzat megalkotása volt. Az olasz úriember Flavio névre hallgat, és mindenféle mozis replikákat épít, Tie-vadászoktól Marty McFly légdeszkájáig, egészen korrekt minőségben.

A Deloreant sajnos csak képek és szemmérték alapján készítette valami habos-trutyis cuccból...

...és fából...

... és még egy kicsi fából.

Sajnos nem találtam információt róla, hogy mire építette rá a karosszériát, de az alábbi kép alapján van a kocsi alatt valami öreg alváz és futómű:

Ő itt vagy Flavio vagy Bud Spencer vagy valaki más, mindenesetre nagyon örül a sirályszárnyas faajtóknak.

Ezen a fotón látszik igazán, hogy nem sikerült eltalálnia az eredeti arányokat, nagyon ormótlan lett a kocsi oldala:

 Emlékeztetőül egy igazi Delorean:

A kész replika hátulról:

Egy fórumon említette a készítő, hogy ő is látja, nem pontos a másolat, de nem sikerült igazi Deloreanről méreteket vennie, annyira ritka ez a típus Olaszországban. Szerintem ez gyenge érv, egyrészt mert én is onnan hoztam az enyémet, másrészt a statisztika szerint 34 Deló és több DMC-klub is van az országban.

Kár érte, mert egy kicsit több utánajárással tökéletes másolatot tudott volna építeni a csávó, aki előtt azért ettől függetlenül levehetjük a kalapunkat. Az ál-Deloreanre meg így is gyűlnek a csajok, szóval nincs itt semmi probléma :)

Ha minden jól megy, akkor a héten elviszem az autót a Totalcaros Bosch technikushoz Érdre. Kíváncsi vagyok mit tud kezdeni vele, remélem minden olyan lesz mint új korában. És most ünnepélyesen megígérem hogy legközelebb nem várok ennyit, maximum harminc évenként megnézetem a rendszert!

Ha már egyszer ilyen sokat kések a pénteki bloggal, akkor legyen a pótlás legalább rövid. :)

Még régebben találtam ezt a videót és meg kell osztanom, mert annyira különbözik a többitől. Főleg azért, mert a BBC készítette és a hivatalos kormányzati angol vélemény nem éppen rózsás a néhai DMCről. Ezért aki szeretne 18 percet az életéből arra áldozni, hogy hallgassa a Delorean folyamatos fikázását az kattintson! Megéri. 

Aztán jöhet a második rész. 

Ez is megvolt. Kicsit dilemmás volt az indulás, mert a találkozó előtti napokban nem volt éppen jó idő. A szombat viszont már szép napsütéssel indult, ezért nem kellett sokat gondolkodni az induláson. Ezért aztán reggel 11 körül összeszedtem kedvenc útitársamat, bepattantunk a Passatba és a Delorean felé vettük az irányt.

Ezúttal a Passatos út sem volt teljesen eseménytelen, mert útközben összetalálkoztunk pár szép veteránkorú autóval. Ráadásul rajtszám volt rajtuk, látszott hogy szervezetten tartanak valahova, ezért utána kellett nézni hogy mégis mit csinálnak ezek itt Győr környékén. Hála a mobilnetnek hamarosan kiderült hogy most van egy veteránfelvonulás Győr és Mosonmagyaróvár között, és az Audiból indul az egész egy óra körül. Tökéletes. Addigra éppen meg is fordulunk és jöhetünk a Deloreannel egy másik rendezvényen is szétnézni.

Így is történt, hogy aztán ne engedjenek be, mert ez az izé regisztrációköteles volt. Mondjuk ezt gondoltuk a rajtszámokból, de azért reméltem hogy a Delorean ellenállhatatlan külalakja, valamint hihetetlenül szimpatikus megjelenésem és lehengerlő modorom majd elér nekünk valamit. A tanulság az, hogy a 50 év körüli, pocakos, szőke, dauerolt hajú biztonsági őr nőkre mindez nincsen hatással. Ők a regisztrációs lapokra buknak. Így hát kint nézelődtünk még egy kicsit, aztán mivel nem akart elindulni a sor, ezért hagytuk az egészet és inkább elindultunk Dunaszerdahely felé.

A kitérő miatt kicsit később értünk oda, de nem késtünk el. Egy órakor volt a kezdés, mi meg valamikor fél kettő után találtunk oda, beálltunk Bopat mellé és gyorsan akklimatizálódtunk. Nem volt nehéz, a NAAFról már elég sok embert ismertem a jelenlevők közül. Itt aztán a kezdetét vette a szokásos találkozós napirend. Megbeszéltük a legutóbbi autós kalandjainkat, jöttek a különféle vicces történetek, némi szerelés, egymás autójába beleülés, fergeteges fluxuskondenzátoros viccek, ilyesmi. Aztán fél négykor elmentünk egy kis túrára a város körül. Jó volt, de szerintem egy kicsit hosszabb volt az ideálisnál. Emiatt a banda is szétszóródott kicsit, meg a lelkesedés is elfogyott. Azért tetszett nekünk is és a nézőknek is.

Természetesen nagyon sok szép autó volt a Deloreaneken kívül is. Személyes kedvencem egy sárga Camaro volt, de megéri megnézni a v8cars-on a többi képet is. Mustangok voltak bőven az biztos, bár Bopat mondta hogy Szlovákiában az a divat.

Ezután már csak egy kis további beszélgetés volt hátra és nekiállt a banda messziről jött része szétszéledni. Ha jól tudom, akkor este volt még filmvetítés és gondolom sok egyéb is, de az minket már nem érintett. Bopat és én is elindultunk hazafelé. Amennyire tudom mindkettőnk útja eseménytelen volt, mi megúsztuk a vihart, ami egy ideig elég fenyegetően magasodott fölénk. Aztán hazatérés előtt tankoltam egyet és kijött egy 15 literes átlagfogyasztás. Ami nagyon sok. Mindenképpen kelleni fog egy K-Jet beállítás, mert ennek 11-12 körül kellett volna lennie maximum.

Folytatva a sorozatot az időgép-építő jómunkásemberekről (első két rész itt és itt), kezdjünk ma egy kicsit elnagyoltabb megoldással. Csak arra tudok gondolni, hogy a készítőnek három percnél kevesebb állt rendelkezésére, hogy lenyűgözzön egy csapatnyi kiscsoportos óvodást:

A következő Dodge már menőbb darab, de 2010 óta semmi hír róla. Talán a tulaj véletlenül kirúgta a cseréplécet a felnyitott ajtó alól, és az agyoncsapta. 

Van róla egy fotógaléria is, az OUDATYM rendszám már súrolja a priceless kategória határait :) .

A Toyota Celicát és Suprát is előszeretettel használják fel időgépes átalakításra, a következő példány például egy igazi Delorean "dublőrét" játszotta egy argentin reklámfilm-sorozatban, amelyek főszereplője a Vissza a jövőbe dokija volt:

Ide kattintva megnézhető pár fotó a filmforgatásról, illetve itt egy videó a Toyotáról, de a végleges reklámfilmekben én már nem látom nyomát:

A sokatmondó nevű ausztrál Shitbox Rally a mi Budapest-Bamako versenyünkhöz hasonló jótékonysági buliautózás, erre alakították át ezt a másik Toyotát:

Az amerikaiak természetesen mindenkit felül akarnak múlni, ők ugyanebből a típusból XXL-es méretű "füstölőkkel" és csövekkel ezt hozták ki:

Facebook-oldalunkra küldte be olvasónk ezt a Honda CRX-et, amelynek orrán DMC helyett természetesen DMCRX felirat van:

Egy hét múlva egy teljes egészében kézzel készült Delorean-utánzatot mutatok majd be. Aki nagyon ráér, addig esetleg megpróbálkozhat ennek az energiaitalos makettnek az elkészítésével (de szerintem sörrel is működik ;))