... Nos, nem csak azért, hogy végre én is írjak valamit: íme.
Az autóm megjárt pár szervizt, mire eljutott oda, ahol most van. Ugyanis már hazaút közben éreztem, hogy nem százas az autó sok szempontból (pl. valami hülye tönkretette a lámpakapcsolót, illetve a fék meg inkább "fake"). Ezért kb. egy-két hét vacillálás után elvittem Tatabányára, ahol a haverom az üzletvezető egy autókereskedésben és -szervizben.
Elláttam őket a szükséges infókkal a kocsi általam felismert hibáiról, majd megrendeltem a közösen "kiegyezett" alkatrészeket: tömítést az automataváltóhoz, a hátsó fékhez, meg persze az új lámpakapcsolót.
Kb. 2 hét volt, mire megérkezett a cucc, ezalatt hozzám is megérkezett az automataváltóhoz az olaj, amiből - mivel nem találtam releváns információt - 10 litert rendeltem, és amiből meg is maradt vagy 7 liter.
A hűtéssel baj volt, fogyott a hűtővíz, ezt már az Adrian is mondta, adott is 4 liter fagyálló+ desztvíz keveréket, amiből a 2000 km-es út alatt kb. 2 decit bele is kellett önteni a tartályba. Na ennek örömére szétszedték az egész hűtőrendszert, hogy megnézzék, hol ereszt, de végül a nyomáspróba sehol sem talált hibát, úgyhogy miután összeraktak mindent (ez eltartott vagy 1 hónapig), elhoztam a kocsit úgy, hogy Tatabányán még tele volt a hűtővíztartály, viszont Budapesten üres, és erre úgy jöttem rá, hogy a hűtővíz hőfoka csak ment fölfelé, amíg ijedtemben le nem állítottam a motort.
Ez természetesen egy nappal azelőtt volt, hogy elvittem volna honosítani Zalaegerszegre a kocsit, amit így szépen lemondtam, és másnap legurultam a kocsival a Renault Baumgartnerbe, ugyanis az itt van az közelben, és gondoltam, ha már PRV V6-os motor van a kocsiban, talán értenek is hozzá.
Begördültem a kocsival a szerviz ügyfélparkolójába, egyből odagyűlt vagy 4 szerelő bámulni, aztán amikor beállt a kocsival a szerviz munkafelvevője (azt mondta, teljesült az álma, hogy vezethette a kocsit), még vagy 4-en, és először nézték, majd nekiestek, szétszedték a hűtővíz csöveit, meg a légtelenítő csavart is kinyitották, majd járatták a motort kb 20 percig, és közölték, hogy hengerfejes.
Aha, csodálatos, de akkor hogy tudtam vele 2000 km-t jönni? Mázlim volt. Na ja.
(Ekkorra már a Baumgartner Zsoltika is ott lébecolt az autó mellett, na mondom (na jó, inkább: gondolom), legalább látsz normális autót is, nem csak ezeket a szar Rönókat meg a Formula-1-es szekereket.)
Itt kicsit megtorpant a javítás, gondolkodtam, "hát én immár kit válasszak", először Érdre akartam vinni a Gyurihoz, de ő valahogy eltűnt, így aztán a Zsiga által ajánlott Zsolt lett a befutó, szóval el kellett trélerezni a kocsit Óbudára.
Itt van most is a kocsi, a hűtéssel az volt a baj, hogy idióta módon rakták össze (nem tudom, hogy ez Tatabányán, vagy a Baumgartnerben történt így, ki-ki döntse el maga), most működik, meg a légkondi is. Viszont a hátsó lámpa csak akkor kapcsol be, ha bekopogok rajta, a féklámpa ha felvillan, elalszik a helyzetjelző, meg ilyen kis apró dolgok, valamint a hátsó felfüggesztés nagyon rondán kopog, ja, és a Zsolt megmondta nekem, hogy azért olyan rohadt büdös a kocsi, és azért csattog (kicsit olyan VW Bogár-hangja van), mert el van repedve a leömlő.
Ezeket megcsinálják, aztán végre lesz egy szinte perfekt Deloreanem, csak jönne már el az a nap, és aztán következik majd az igazi kálvária, a honosítás, E-rendszám, hasonló nyalánkságok.
