Nehéz a Bopat bejegyzése után sok eredetit írni, ezért inkább csak bizonyos dolgokat fejtenék ki jobban. Az indulás valóban kicsit kalandosra sikeredett mindkét részről. Nekem egyéni problémák, Bopatnak pedig a felesége nehezítette az indulást, ezért amikor végre összetalálkoztunk Fischamendben, akkor igazán örültem, hogy végül minden jól alakult.
Az út a sok tankolás miatt ezúttal kicsit több szakaszra bomlott, a Bopat benzinszintmutatója tényleg megnehezítette a dolgunkat. Bár mindez semmi volt ahhoz képest, amikor a dugóban Bopat átszólt a rádión, hogy baj van, megállt az autó és nem is akar újra elindulni. Elsőre a benzinpumpára gyanakodott és a feltételezés számomra is jónak tűnt, mert ahogy indítózott, úgy tűnt, mintha a motor nem kapott volna benzint. Kezdjük akkor a típushibáknál: RPM relé.
Kiszedtük a Bopatét, még a régi típusú van benne. Átraktuk az enyémet, az autó beindult, de elég fura hangot adott. Átraktuk a reléjét az enyémbe, az is elindult. Frankó, tipikus Deloreanhiba. Néha van, néha nincs. Visszacseréltük, minden frankó. Agybaj. (Később az Ednél rákérdeztem és azt mondta, hogy ez amiatt lehet, mert ha a régi RPM relék túlmelegszenek, akkor előfordul, hogy a kis kattogó izéje (szakszerű megnevezés, nem kötözködik!) egyszerűen egy kicsit odaolvad az egyik oldalra és nem tud váltani a másikra. Ilyenkor elég kicsit megkocogtatni és ismét működik. Valószínűleg itt is ez történt.)
Szóval ment az autó, de olyan hangja volt, hogy azonnal le is állítottuk. Valami iszonyatos módon köszörült. Újra beindítottuk, úgy tűnt, a vízpumpából jön a hang. Bizonyára túlmelegedett és ez a baja, viszont mit lehet ilyenkor csinálni? Mivel a pálya szélén nem maradhattunk és a víz nem folyt, ezért elmentünk a nem messze levő következő parkolóig és ott álltunk úgy 20 percet. A pumpa már ezalatt is hűlt annyit, hogy halkabb lett és Bopat azt mondta, hogy menjünk. Ha megdöglik, hát megdöglik, ki kell próbálni. Igaz is. Ne ágyban párnák közt pusztuljon el, hanem rendes harcban, ezért elindultunk.
Igazából komoly kétségeim voltak a döntés helyességét illetően, de Bopatnak lett igaza. Ahogy elindultunk, a menetszél lehűtötte és hamarosan már ismét normális hangon üzemelt az út hátralevő részében. Innen már nem mentünk sokat, mert elég későre járt, elmentünk hát a kedvenc helyemre Pommersfeldenbe és ott aludtunk.
Az én autómmal semmi nem történt út közben. 8,5-es fogyasztás körül mentem vele, ami a dugókkal együtt egy egész jó érték. Olaszország felé hoztam már ki jobbat is belőle, de azért nem panaszkodom. A hivatalos gyári érték a 9 literes minimum.
