Élet egy Deloreannel

Itt a blogon nem kívántam kellemes ünnepeket, de gondolom mindenki megtalálta enélkül is a rántott húst, de ha valakinek esetleg hiányzott a boldog karácsonyt kívánás, akkor ezt veheti annak. Viszont ha már egyszer itt van a karácsony, akkor menni kell a Deloreannel is, ezért aztán a második ünnepen kiálltunk vele és mentünk egy kört. Nem volt egy nagy valami, mert elég nyálkás volt az idő, csak arra az egy órára sütött ki a nap, amíg úton voltunk, de ennyi napsütés éppen elég is volt. Gondoltam is, hogy milyen jó lesz, hogy csinálok ilyen előtte-utána képet, hogy mennyire összekoszoltam az autót, de nem egészen úgy sikerült, ahogyan én azt elterveztem. Azért iderakom az "Előtte" képet.

Mikor kiálltam, elég párás volt az autó és örömmel vettem észre, hogy itt a nagy lehetőség a hátsó ablak fűtésének a kipróbálására. Ilyen lehetőség évente körülbelül egyszer fordul elő, és most volt ez a nagy nap. Örömmel jelenthetem, hogy a Deloreannek ez a funkciója továbbra is csodásan működik és továbbra is teljesen felesleges.

Maga a vezetés eseménytelen volt, minden ment, minden működött, a többi közlekedő jó része továbbra is vigyorog, bár ez részben lehet, hogy a karácsonynak és az alacsony stresszszintnek tudható be.

Annyi extra volt, hogy ezúttal hazafelé Dudu is vezette egy kicsit az autót és habár kicsit parázott, de megoldotta a dolgot. Nem ment neki semminek, szóval nem kellett megölnöm. :)

Végül pedig mikor hazaértünk, csináltam egy "Utána" képet is. Oké, van valami változás, de őszintén szólva ennél nagyobb különbségre gondoltam. Na majd legközelebb.