Ezt a blogot 2008 szeptember elsején indítottam, azzal a céllal, hogy az újonnan beszerzett autóm életének minden mozzanatát megörökítsem. Nem volt pontos ütemterv, nem voltak pontos témák, csak egy homályos elképzelés arról, hogy mit is akarok írni. Aztán pár hónap alatt kialakult a heti három bejegyzéses modell, miszerint hétfőn általános információk jönnek a találkozókról, klubeseményekről, szerdán az autómról írok, pénteken pedig a gyár történelmét kutatom. Ez volt a rendszer kb. 6-7 évig, aztán pár munkahely váltás és némi családi életbeli változás miatt ez átállt heti két bejegyzésesre, ahol ezek a határok elmosódtak, és a szerdai és pénteki bejegyzések összevonódtak. Közben volt pár vendégszerző, Szabi kimondottan sokat írt, de párszor Skynet és Bopat is jelentkezett egy-egy sztorival az autójáról, plusz párszor Dubniczkia is elmerült a veteránozás bugyraiban.

Azonban az idő telt, és felmerült két elég komoly probléma.

- Az első, hogy jelenleg már tizenegy éve írok egy olyan autógyárról, ami két évig gyártott autót. Ráadásul bőven az internet előtti időkben tette mindezt, ezért a vele kapcsolatos információk egyszerűen túl ritkák lettek, legalábbis az olyanok, amikről én még nem írtam. Ezért az új információk felkutatása egyre nehezebbé és időigényesebbé vált, míg a saját időm egyre kevesebbé. Eleinte fél-egy óra alatt megvolt egy pénteki bejegyzés, azonban ez jelenleg néha felmegy akár három órára is, a téma megkeresése, majd fordítása után. És mikor készen vagyok, sokszor úgy érzem, hogy nem érte meg az eredmény a bele fektetett időt, mert nem hordoz annyi új információt, mint elvárható lenne.

- A másik probléma pedig maga a blog, mint formátum. A blog nagyon jó arra, hogy naplót írjunk vagy egy történetet elmeséljünk, tehát a szerdai bejegyzésekhez, de egy ilyen csapongó kvázi tudományos kutatáshoz nem a legszerencsésebb, mint amik a pénteki bejegyzések is voltak, mert ha egyik héten a 1982-es csődről írok, aztán az 1976-os alapításról, majd az 1980-as Lotus prototípusokról, akkor azt a struktúra eléggé megszenvedi. A kronologikus kereshetőség hiányáról nem is beszélve.

Ezért már elég régen, még 2011-ben felmerült egy új oldal ötlete. Egy olyan idővonalra felhúzott oldalra gondoltam, ami a blogra már megírt bejegyzéseket kronologikusan mutatja be, így ok okozatilag is ad hozzá a DMC történetéhez. Az alapötletet egy terv követte, majd megpróbáltam szerezni egy olyan programozót, aki meg is tudja csinálni, nem horror áron. Jelentkezők voltak, elkezdett oldalak voltak, befejezett oldal viszont egy sem. Aztán az egyik szülinaposnak is beszéltem a tervemről, és végül ő ajánlott egy programozót, aki végre le tudta programozni azt, amit látni szerettem volna. Igaz, nem lett olcsó, de még határértéken belül maradt az ár, és így az idei év közepére már volt egy olyan üres oldalam, ami megfelelt az elképzeléseimnek.

Ekkor álltam át arra, hogy nekiálltam kitakarítani a "majd egyszer ezt meg kell írni" könyvtáramat, és ekkor indult az a nagyon sok blogjavításos bejegyzés. Mostanra fogytak el a kisebb javításos dolgok, plusz azok a memók, dokumentumok, amiket mindenképpen meg akartam írni, plusz az autó is megy a téli szünetre, ezért itt az ideje annak, hogy elkezdjem a költözködést az új oldalra. Természetesen közben találtam új megírandó dolgokat is, de ezek egyelőre maradnak tartalékban, és ha megtörtént a költözés, akkor majd egyszerre fogom felrakni ide, és az új oldalra is. Viszont addig ez a blog most kicsit háttérbe fog szorulni. Nem szűnik meg, olykor lesznek bejegyzések, plusz a költözés állásáról is folyamatosan írni akarok majd, de az biztos, hogy nem ez lesz a fő prioritás. 

Végül pedig várok mindenkit szeretettel a deloreantimeline.com-ra, ahol már fent van pár bejegyzés, de néhányszáz még várható. Chrome és Edge alatt biztosan működik, Firefox és Opera alatt valami hisztije van, majd javítjuk. Ja és a legjobbat még nem is mondtam. Ha minden számomra fontos dolgot átraktam oda, akkor tervezem, hogy visszafordítom angolra. Na az lesz a kemény meló, ezért ha valaki érzi magában az erőt, segítséget szívesen elfogadok. Ez azonban még sokára lesz.

Addig pedig köszönöm mindenkinek aki olvasta vagy olvassa ezt a blogot, nem gondoltam volna, hogy ennyi idő után is meglesz a napi 50-60 látogató.