Sok korábbi bejegyzésben írtam, hogy érezhetően túldúsít a K-Jet, ezért sokat fogyaszt a Delorean, valamint érezni a szagán és a teljesítményén is. Emiatt, ahogy az előző bejegyzésben már írtam, a Delorean be lett jegyezve egy K-Jet beállításra. Korábban voltam már, ahogy a blogot nézem 2014-ben és 2018-ban az injektor.hu-nál. Első alkalommal ugyanezért kellett menni, bár akkor a fogyasztás ha jól emlékszem már 16-17 liter körül járt, tehát súlyosabb volt a probléma, a második alkalommal pedig inkább csak egy kis utánállítás kellett a motor szétszedése után. Most még nem volt annyira komoly a probléma, nagyjából a "Nem rossz, nem rossz, de a jó az nem ilyen." állapotnál járt az autó.
Viszont az injektor.hu abbahagyta a K-Jet szerelését, így amikor McFly megtalálta ezt a budapesti szervizt Árva András személyében, tudtam, hogy meg is van az új hely a Deloreannek. McFly autóját nagyon szépen kipofozta a 30 év állásból adódó lustaságából, biztos voltam benne, hogy nálam sem lesz gond. Megbeszéltük a találkozót jóval az OT vizsga utánra, mert előbb legyen meg minden papír, aztán vártam. Persze, ahogy legutóbb is írtam, ha tudtam volna, hogy CO mérés is lesz a műszakin, ezt vettem volna előre, de mindegy, így is oké lett minden.
Szóval jött a május 2, hétfő, én pedig délután beültem a Deloreanbe és már mentem is Budapest felé. Pont a város másik oldalán volt a célpont, szóval kellemes kis útnak néztem elébe körbe az M0-n, mert a belvárosi össznépi dodzsembe még mindig nem szeretek Deloreannel menni. Gond nélkül odaértem, beálltam, és el is kezdődött az autó előéletéről kérdezgetés. Igyekeztem válaszolni, de azért voltak kérdések, amikre egyáltalán nem tudtam a választ. Megvan már a Delorean 14 éve, elméletben már nem vagyok rossz, de azért nem lettem autószerelő. Azért sikerült pár dolgot tisztázni, majd megérkezett McFly, és egy kis beszélgetés után elindultunk a Keletibe. Közben pedig jó volt, hogy legalább élesben is megnéztem, hogy milyen lett az övé. Egyértelműen jobb a gyorsulása, mint az enyém, már városi tempónál is, szóval erősen bíztam a sikerben.
Nagyon régóta nem vonatoztam, és azt kell, hogy mondjam, abszolút kellemes élmény volt. Végül hazaértem, eltelt pár nap amíg bütyköltek rajta, majd jött a hívás csütörtökön, hogy ezt az autót nem lehet megjavítani, mert készen van. Frankóság, milyen lett? Pont olyan, mint a McFlyé. Akkor oké, pénteken megyek érte. Ismét vonat, majd taxifogás a Keletinél, ami egy jó kis sztori volt már magában is.
Megvolt a taxis, mondtam, hogy hova akarok menni, kérdeztem, hogy kb. mennyi lesz? Mondta, hogy hát ez bizony eléggé kint van, szóval 8000 Ft-ért elvisz. Mondtam, hogy szerintem a 7000 is elég lesz. Erre ő, hát ha így állunk neki, akkor 9000. Mondom, akkor 6000. Erre nézett, majd röhögött egyet, aztán mondta, hogy jól van, legyen 7000. Egyébként tényleg hosszú az út, ráadásul aznap volt a Giro is, ezért a forgalom is nagyobb volt, szóval habár még így is drága volt, de emiatt az alkudozás miatt megérte. Útközben jól elbeszélgettünk a medenceépítéstől a vesekőig, majd kirakott az utca végén, fizettem, majd elgyalogoltam az autóig. Persze taxiórát nem indított, de nem is gondoltam, hogy fog.
Ott pedig éppen járt a motor és még az utolsó teszteket végezték. Beszélgettünk, hogy mivel kellett foglalkozni, és bizony elég sok dologgal. Kicserélték a gyertyákat és a Lambda szondát, a bemelegedésszabályzóval is kellett bőven foglalkozni, ráadásul még az ECU sem volt rendesen bekötve, szóval volt baj elég. Ja és kompressziót is mértek, amik mint mondták, szép gyári közeli értékek. Majd beültünk és mentünk egy kört. Habár gyökeres változások nem voltak, ami inkább annak volt köszönhető, hogy egyébként sem volt annyira rossz az állapot, de mégis észrevehető volt a javulás. Az alapjárat egyértelműen simább, a motor teljesen egyenletesen jár, a kipufogó csípős szaga elmúlt és egyértelmű, hogy jópár lóerő is megkerült. Talán hármasban és négyesben a legszembeötlőbb a javulás.
Visszaérés után kifizettem a 180000 Ft-ot, ami nem volt egy olcsó mulatság, de ennyit azért megért egy ilyen profi rendberakás. Aztán bepattantam az ülésbe, majd rá az M0-ra, egy gyors tankolás, hogy a régi rossz fogyasztást lezárjam egy 13 literessel, aztán végigküldtem elég komoly tempóval hazáig. Útközben még Skynetnél álltam le negyed órára, mert volt egy kis elintéznivalónk, be is szólt, hogy túl halk az autóm, én meg megmondtam neki, hogy ez így a jó, az övé a hangos, majd zúgtam is tovább. A héten pedig most már kipakolom a csomagtartóból a kockakövet.
