Élet egy Deloreannel

Mostanában nem történik sok dolog, van időm javítgatásokkal, frissítésekkel foglalkozni. Átnéztem a delorean.hu-t és lefrissítettem a VINről szóló részt. Pár dolog javításra került és néhány új dolgot is beírtam. Ezen felül az ftp-re feltöltöttem egy kupac új videót és lassan a rendszerezésükkel is megleszek. Más nincs.

Októberben sok évforduló van. Ekkor zárt be a DMCL gyára, ekkor kapták el John Deloreant és ezen a napon,  október 29.-én 17:30-kor engedték ki John Deloreant a börtönből, miután sikerült összeszedni az óvadékra a pénzt. Emiatt gondoltam, hogy nekiállok az eddigi legnagyobb kutatómunkát igénylő sorozatomnak, amelyben igyekszem minden fontos dolgot leírni John Delorean kábítószerügyéről. Akkor most az előzmények.

Az egész ügy 1980 márciusában kezdődött. A DEA (Drug Enforcement Administration - Az Egyesült Államok kábítószer üldöző hatósága.) kapott egy fülest, hogy William Morgan Hetrick a saját repülőgépével kábítószert csempész Kolumbiából a Mississippi államban lévő Biloxiba. 

Hetricket csendes emberként ismerték, háromszor nősült és vált el. A kaliforniai Camarilloban volt egy repülőgép-javító műhelye, de 1981 elején átköltöztette az egész hangárt a Mojave repülőtérre. A költözésbe és az új hangár felszerelésébe feltűnően sok (225000$) pénzt fektetett, még a repülőtér igazgatója szerint is a legmagasabb minőséget kérte mindenből. Ezek után viszont meglepően kevés gép állt a hangárban, ami a magas bérleti díjak tekintetében több, mint furcsa volt. Úgy tűnt, mintha lenne egy nagyon gazdag támogatója. Egy névtelen telefonáló egy kihallgatott beszélgetés után tett feljelentést, amiben Hetrick nagy összegű pénz államok közötti szállításáról beszélt. Ez után kezdték csendesen nyomozni a hatóságok pénzmosásra gyanakodva és ez után jött a hír az esetleges kokaincsempészetről is.

Ráadásul Hetrick elég keveset tartózkodott a hangárban. Ezeknek az ügyeknek az intézését idősebb fiára hagyta. Ő inkább egy barátjával Stephen Arringtonnal járta az országot. Arrington egy leszerelt vietnámi veterán volt, akivel gyakran jártak el a Bahamákra és a Kajmán szigetekre búvárkodni. Sokat utaztak Hetrick jachtával és repülőgépeivel is. Igazi nagyvilági életet éltek.  Egy Hetrick alkalmazott szerint Arrington Hetrick kifutófiúja, mindenese volt.

Hetrick pechjére néhányszor még dicsekedett is a kolumbiai drogbárós kapcsolataival és az is a nyomozók tudomására jutott, hogy egy olyan amerikai bankot keres, amiben a csempészetből szerzett pénzt tisztára tudja mosni. Ráadásul úgy tervezte, hogy a mojavei hangárja lesz a jövendőbeli kokainszállítmányok célja. Ez után a DEA, az FBI és a Vámhivatal is úgy döntött, hogy el kell kapni.

Volt még egy másik fontos ember is az ügyben, James T. Hoffman, akit az FBI iratai csak mint C.I. azaz cooperating individual (együttműködő személy) neveznek. Hoffman nem jószántából működött együtt a hatóságokkal. 1981 februárjában elkapták és megvádolták azzal, hogy illegálisan kábítószert importál. A börtönt elkerülendő oldalt váltott és inkább a DEAnak kezdett el dolgozni. Ő volt az a kapcsolat, akinek Hetricket majd tőrbe kell csalni, hogy elkaphassák.

Hogy került az egészbe John Delorean? Erről szól majd a következő rész, de előljáróként annyi, hogy Hoffman egy időben Delorean szomszédja volt és fiaik sokat játszottak együtt.

Már írtam, hogy elraktam az autót télire. Persze ez nem azt jelenti, hogy meg sem moccanok vele, csak hogy jóval ritkábban járok. Most hétvégén is mentem egy frankó kisebb kört egy haverral. Jó volt. Még mindig szeretem. Viszont az előzőhöz tartozik, hogy egy szakszerű téli elrakás sok dolgot foglalhat magába, amiket én nem annyira tartok be a minimális mozgások miatt és mert szerintem felesleges. Azért ideírom, hogy minden leendő Deloreantulajdonos (ki)készülhessen. :) Zárójelben pedig a saját hozzáfűzéseim.

- Olajcsere. (Én inkább tavasszal az első utaim között szoktam megejteni.)

- Minden folyadék szintjének ellenőrzése. (Egyetértek, bár ezt egyébként is meg kell tenni gyakran.)

- A kerekek teljes felfújása, hogy megelőzzük a gumi eldeformálódását. (Jó ötlet, ezentúl betartom, bár mintha a mostani gumijaimnak már úgyis mindegy lenne.)

- Benzinstabilizáló adalék hozzáadása. (Ezt feleslegesnek tartom. Szűk fél év alatt nem romlik meg a benzin.)

- Teljes takarítás. (Egyetértek. Elrakás előtt, után takarítás.)

- A bőrök lekezelése. (Tényleg kéne. Idén elfelejtettem.)

- Vastag gumiszőnyegre parkolás. (Ha jól tudom ez azért szükséges, mert a betonon kicsapódó felszálló pára rozsdásodást okozhat.)

- Akku lehúzása. (Van logikája, de én nem tartom szükségesnek. Ha jó az akku és nem hagyunk égve semmi lámpát, akkor nem lehet gond.)

- Letakarás. (Természetesen. Mint mindig.)

Egyéb dolgok, amik segíthetnek az állapotmegőrzésben:

- 1-2 hetente be kell indítani az autót. Ez megmozgatja az összes fontosabb alkatrészt, megolajozza és kicsit felmelegíti a párás részeket.

- A beindításoknál meg kell járatni a légkondit és a fűtést is ki kell próbálni. Én a lámpákat is felkapcsolom és alapvetően mindent kipróbálok az autón.

- Ha rossz is az idő, akkor is meg kell mozgatni az autót. Legalább 10-20 cm-t menni előre, hátra. Ezzel a gumideformálódás is elkerülhető és a váltó is mozog egy kicsit.

Persze lehet használni az autót télen is. :) 

Na mi történt 25 évvel ezelőtt?

... hogy John Delorennek kétszer volt ráncfelvarrása, festette a haját, rendszeresen edzett és az állát férfiasabbra szabatta?

Tudom, elég fura a cím, de megvan az oka. Tom Torbjornsen (Az AOL autós részlegének szerkesztője) két héttel John Delorean halála előtt beszélgetett vele és megbeszéltek három hét múlvára egy interjút. Sajnos John ezt már nem érhette meg. A következő kérdések és válaszok így nem hangzottak el, hanem Tom a 20 perces beszélgetésüknek egy kivonataként írta le. Aki eredetiben szeretné olvasni, annak íme egy link.

TT: John, a GTO-val kapcsolatban lenne az első kérdésem. Az mondják, hogy úgy jutott az eszedbe az ötlet, hogy egy pénteken miközben a GM egyik tervezőirodájában ültél, valami izgalmasat akartál vezetni a hévégén, de semmi ilyet nem találtál. Ezért vetted a legkisebb kasznit és a legnagyobb motort amit találtál és így született a GTO. Így volt?

John: Igen, nagyjából így történt, de azért vannak különbözőségek. Valóban egy péntek délután volt és tényleg nem találtam egy olyan autót sem amit szívesen vezettem volna a hétvégén így a Tempest kaszniját és a Catalina és Bonneville 389-es motorját raktuk bele. Egész hétvégén használtam az autót és imádtam! Ezért odaadtam más GM főnököknek is. Ez nem volt veszélytelen, mert abban az időben éppen érvényben volt egy tiltás, miszerint tilos a gyári eszközökkel versenyeket szponzorálni. Ezért azt mondtam, hogy ezt az autót utcai versenyzésre szánom, nem pedig professzionális versenyzésre. Bekapták a horgot és ebben a tudatban használták az autót. Akkor tudtam, hogy tetszik nekik, mikor nem akarták visszaadni.

TT: Szép történet. A GTO 1965-ben a Pontiac részleg igazgatójává tett 40 évesen és ezzel a legfiatalabb GM igazgató lettél. Ez után megerősítetted a Pontiacet, majd a problémás Chevrolethez kerültél, ahol egészen a autó és kamionrészleg alelnökségéig vitted, ami a GM elnökség előtti utolsó lépcsőfok. Ennek ellenére rövidesen elhagytad a GM-et. Miért?

John: Ilyen magasan már túl sok a bürokrácia és a papírmunka. Elég nehéz így valódi munkát végezni, ezért azt találtam ki, hogy inkább megalapítom a cégemet, ahol a saját magam ura lehetek.

TT: És ez lett a Delorean Motor Company?

John. Pontosan.

TT: Úgy tudni, hogy a DMC gazdasági, jogi és minőségbeli problémák miatt zárt be. Igaz ez?

John: Igen is és nem is.

TT: Ha jól tudom, akkor a cég újraindításán dolgozol. Ez az új autó a régi alapjaira fog épülni?

John: Ez egy teljesen új autó lesz, bár a régi DMC néhány megoldása vissza fog köszönni. Nagyon különlegesen fog kinézni és több fajta motor is választható lesz. Az egyik lehetőség egy módosított Renault motor lesz a másik pedig Thomas Kasmer Hydristora ami egy hidraulikus hibrid rendszer.

TT: Hydristor? És a sirályszárny ajtók?

John: Igen. A Hydristorban, mint hibrid erőforrásban óriási lehetőségek vannak és tökéletesen beleillik az új autónkba. Akárhogy néztem mind mérnöki, mind pedig marketing szempontból tökéletes választás. Együtt dolgozunk a legendás Burt Rutannal (ő nyerte meg az X-prize nevű versenyt.), hogy az általa használt szénszálas és üvegszálas szerkezettel tovább könnyítsünk az autón. Van egy rendkívül fejlett kormányzási és futóműrendszerünk, egy nagy teljesítményű Renault motorunk és igen, a sirályszárny ajtók is megvannak.

TT: Mikor várható az első autó elkészülte?

John: Valamikor 2006 folyamán. Már minden készen van.

TT: Köszönöm John.

John: Nagyon szívesen.

Ma nagyon sok a munka, ezért csak egy rövid írásra futja:

A nagy Delorean levlistáról (DML) volt szó valamikor a dmctalkon és valaki egy érdekes véleményt fogalmazott meg a Delorean tulajdonosokról. Mivel én magam teljesen egyetértettem vele, ezért megosztom a blogon is, ami igazából szintén alátámasztja igazságát. :) Zárójelben a saját megjegyzéseim.

Amit a DML (Delorean Mailing List) alapvetően félreértett az a célközönsége. Egész életemben régi autós közösségekben forogtam, sok veteránközösséget megismertem és habár próbáltam kívülállóként és objektíven nézni, de rá kellett jönnöm, hogy a Deloreanközösség és az autó másmilyenek mint a többi veteránautós.

Van a Delorean történetének egy olyan érzelmi töltete, ami más pl. Porsche vagy Chevrolet kluboknál nem figyelhető meg. Emiatt a tulajdonosok és a rajongók is mások. Én úgy vettem észre, hogy a Deloreanközösség tagjai sokkal inkább közösségi emberek akik az tagok közötti interakciót részesítik előnyben a benzinvérűséggel szemben. Sokkal többet beszélnek JZD-ről, a DMC felemelkedéséről és bukásáról, a VINről, filmekről és egyéb elméleti dolgokról mint mások (Na miért is vesztünk el Bopat felé? Mert éppen a prototípuson vitáztunk), és sokkal kevésbé érdekli őket mondjuk egy negyed mérföldes gyorsulás, egy adott műszaki megoldás vagy éppen egy újabb teljesítményadat (Emberek, még a lóerőt sem tudjuk pontosan!), amin a többi veterános előszeretettel csámcsog.

A Deloreanközösségi tagok sokkal inkább az autó érzetéről beszélnek, arról, hogy milyen más emberekkel kapcsolatba lépni általa. A műszaki és megbízhatósági problémákat is sokszor inkább abból a szempontból nézik, hogy hogyan változtatta meg az autóval való kapcsolatukat.

Emiatt a különbözőség miatt (és persze az autó különbözősége miatt) ez a közösség mindig kilóg egy kicsit a találkozókról és a többi veterános közül.

 - I've lost girlfriends and a few years off of my life due to this car. I regret NOTHING.

- Elvesztettem pár barátnőt és néhány évet az életemből emiatt az autó miatt. SEMMIT sem bántam meg.

Péntekenként szokásom szárazabb témákat választani, de mára úgy gondoltam, hogy inkább egy kicsit emberközelibb dolog lesz. John Deloreanról a klub minden tagja tud és valószínűleg életének főbb mozzanataival is tisztában van. Az általános amerikai autós sem teljesen tájékozatlan a témában. Amit viszont tudunk az főleg újságokból és hivatalos írásokból tudjuk, ezért most összeszedtem pár kevésbé ismert privát információt. Annyit még hozzáfűznék, hogy ezek a sorok lányától származnak és zömében John késői (a DMC utáni) életére vonatkoznak.

- Otthon majdnem mindig struccbőrből készült cowboy csizmát, farmert és vászoninget (denim shirt) viselt.

- A kávéízű volt a kedvenc fagyija.

- Imádta a westernfilmeket és a kedvenc filmjei zömében akciófilmek voltak, kedvenc színészei pedig Clint Eastwood, Charles Bronson és Jean-Clade Van Damme. 

- Nagyon gyakran nézett videótékás filmeket a családjával esténként, miközben gin römiztek.

- Minden vasárnap járt templomba.

- Nagyon szerette az állatokat. A kedvencei a sas és az őz volt.

- Gyakran járt fel s alá az utcán a háza közelében, miközben szemetet gyűjtött.

- Az autójában is mindig volt szemeteszsák és ha megtehette akkor gyakran megállt szemetet szedni.

- Kathrine lányát 7 évesen tanította meg lőni.

- Kathrine lányát 3 évesen tanította meg motorozni.

- Gyakran matekozott szórakozásból esténként.

- Mindig fejlesztett valamit. Mindig voltak új ötletei.

- Egyszer megpróbált feltalálni egy olyan italt, ami fejleszti a memóriát.

- Egyszer odaadta a kabátját egy hajléktalannak tél közepén, pedig még 10 tömbnyire volt az otthonától.

- Hálaadáskor mindig adakozott a hajléktalanoknak.
 

Múlt hétvégén már megint utolsó találkozót tartottunk. Egy haver, aki a Kikában dolgozik már említette, hogy lesz egy 10 Éves a Kika ünnepség, ahova amerikai autókat is akarnak összehozni, de akkor még nem tudtam, hogy megyek-e. Aztán múlt kedden jött a levél a Vurdontól is, hogy kicsit szervezettebb keretek között jelennénk meg. Innentől nem volt mese, menni kellett. Főleg mikor kiderült, hogy lesz valami Kikás ajándék is. Amikor a Béb ezt meghallotta már esélyem sem volt nem menni, hiszen egy kis lakberendezést sohasem lehet kihagyni.

Így adódott, hogy múlt szombat reggel nekilódultam és elhoztam az autót Győrbe. Előtte kapott egy fullos takarítást aztán ebéd és jöttem, Bébet összeszedtem, aztán mentünk is a Kikához a parkolóba. Kicsit hamarabb értünk mint kellett volna, mert még senki sem volt, de kb. negyed óra múlva kezdtek szállingózni a többiek is és végül négy körül már elég szépen voltunk. Kipakoltam mindent aztán jöhettek az emberek.

És jöttek is. Szép autók gyűltek össze, a típusokat természetesen megint nem jegyeztem meg, de igazán jól éreztem magam. Találkoztunk ismerősökkel is és az egyik haverom, aki elég régen (valamikor 2008-ban asszem) már vezette az autót most megint lehetőséget kapott. Azóta már elég sok minden javult rajta és ezt ő is észrevette. Mondta, hogy egész autóformája van így vezetés közben is. :)

Aztán ha már itt voltunk, akkor a Béb megejtett egy kisebb bevásárlást, mert hát úgyis olyan jó bevásárlásra a Delorean aztán még sötétedés előtt elindultunk.

Igazán jó móka volt ez is, ha lesz még ilyen, megyünk. Végül még pár egyéb ömlesztett dolog. Voltak tűzoltók is meg bábjáték meg csokiszökőkút meg még pár egyéb is, bár ezekből én olyan sokat nem vettem észre, azon kívül valószínűleg kapunk egy frankó törzsvásárlós Kika kártyát. Azt majd meglátjuk, de jó lenne.