Élet egy Deloreannel

Kikerült az évzáró beszámolója a delorean.hu-ra. Itt olvashatjátok.

Olvastam valahol, hogy a karizma szót azért találták ki, hogy legyen ami leírja John Delorean megjelenését és fellépését. Ez nem tudom, hogy 100%-ban igaz-e, de az kétségtelen, hogy minden jellemzésében egy rendkívül hatásos, karizmatikus playboyról van szó, akit az emberei szívesen követnek. Sokan ennek tulajdonítják, hogy meg tudta győzni az angolokat a támogatásról és azt is, hogy megúszta felmentéssel a kokainüzletét. Akárhogy is van, az biztos, hogy a nőkre különösen nagy hatással volt és elég szép trófeagyűjteményt hozott össze. Harmadik (és számunkra legfontosabb) feleségéről, Christina Ferrareről már írtam, így ő ebből a felsorolásból most kimarad.

John Delorean első felesége Elizabeth Higgins volt, a titkárnője. Róla elég kevés információt találni a neten, valószínűleg azért, mert még azelőtt (1954) házasodtak össze mielőtt John híressé vált volna. Ez után jött csak a Pontiac GTO sikere. A GTO viszont megváltoztatta John életét és 1968 márciusában beadták a válási papírokat, majd egy hosszú, vitákkal teli válási procedúra után végül 1969-ben elváltak. Eszerint 15 évig voltak házasok, bár a pletykák szerint 1968-ra már jó ideje külön éltek. Delorean a válás okai közül elsősorban a saját munkamániáját emelte ki, illetve azt, hogy felesége nem tudott beilleszkedni a sikerrel járó új társadalmi közegbe.

1968 végén pedig egy kozmetikai sebésszel feltöltötte az állát, átalakította a szemöldökét és alakított egy kicsit az orrán is. A hivatalos verzió azonban az volt, hogy egy autó tesztelése miatti baleset miatt kellett ezeket a beavatkozásokat elvégezni. Ezt azonban senki sem támasztotta alá Johnon kívül, még a versenypálya üzemeltetője sem, ahol elvileg a baleset történt, bár ez nem biztos, hogy különleges, elvégre a GM vezetőinek tilos volt az ilyen veszélyes dolgokban részt venni, ezért a titoktartás érthető lenne. Azonban az biztos, hogy John arca jelentősen átalakult.

Ebben az időszakban John folyamatosan járta újdonsült barátaival a discokat és szedte fel az újabb és újabb modelleket, színésznőket. Járt többek között Ursula Andresszel, Candice Bergennel és Nancy Sinatrával is, de nagyon sokat lehet olvasni egyéb szerzeményekről, trófeákról is.

John második felesége a házasságukkor 20 éves Kelly Harmon volt, Tom Harmon, amerikai futballsztár és Elyse Knox színésznő lánya. Esküvőjüket alig pár hónappal John előző feleségétől való válása után, 1969 június 1-én tartották. 

Esküvőjüket ez pár közötti nagy korkülönbség és John gyors váltása is beárnyékolta. Kelly imádott lovagolni, sportolni és sokak szerint a létező legjobb génekkel rendelkezett, amikkel lehetett, ami a külalakot illeti. Kedvéért még John is megtanult lovagolni, pedig egy lovas balesetben még két bordáját is eltörte. 

Elizabeth után sajnos Kelly sem tudott a társasági életbe annyira bekapcsolódni, mint Delorean szerette volna. John szerint ebben szerepe volt a GM feleségeknek is, akik Kellynél jellemzően jóval idősebbek voltak, és ha nem is ellenségesen, de elég hidegen viselkedtek vele. Mások szerint inkább Kelly volt az, aki a szüleitől nem tudott igazán elszakadni. Akárhogy is, John és Kelly egyre több időt töltöttek külön, majd 1971-ben Kelly kezdeményezésére megindították a válást és 1972 augusztusára el is váltak.. A válás után szerepelt pár reklámban, valamint néhány filmben is, de végül nem lett színésznő. 1984-ben hozzáment Robert L. "Bob" Miller médiamogulhoz, 2002 óta Los Angelesben lakberendező.

John ismét pár hónap kihagyás és csajozás után vette el Christinát. Ők 1985-ben váltak el, bár elmondásuk szerint 1984-ben miközben John kokainügyének a bírósági tárgyalása tartott, mindketten megtértek és újjászülettek a keresztyénségben.

Ez után John egy kis ideig egyedülállóként élt, majd elvette titkárnőjét, Sally Baldwint akitől egy lánya is született, Sheila. Ők már együtt maradtak John 2005-ben bekövetkezett haláláig. A pontos esküvői dátumról két információt is találtam. Az egyik, hogy gyorsan újranősült, a másik pedig, hogy csak halála előtt pár évvel nősült meg újra. Szűk 20 év eltérés.

Kicsit sok program lett mostanában. A múlt hétvége is elég sűrűnek sikerült és a most hétvége is az lesz, habár hétfőn még olyan lazának tűnt. A múlt hétvégén megtartottuk az évzáró találkozót, igaz annyira nem sikerült nagyra, de ezt betudom annak, hogy igazából önkényesen kijelöltem egy időpontot és aki tudott, jött. Igaz, ezért nem is adtunk neki nevet.

Azért összegyűltünk páran, Zsolt, Kinder, Jómagam és Invisibleman valamint mindegyikőnk csatolt részei. Megvolt ezen felül a szokásos hideg is, hogy igazán otthonosan érezzük magunkat. A nagyobb lélegzetvételű beszámoló majd érkezik remélhetőleg pár napon belül, a főoldalon majd olvasható lesz. Itt is hirdetem majd. Most viszont inkább a nap további részéről írok.

Akinek vannak képei, az legyen szíves feltölteni az ftp-re.

Miután hazavittem a Bébet, összeszedtem az Apát, aki kitalálta, hogy vigyem el Tatába. Akkor pedig már a Delorean lesz a taxi, ha úgyis így benne vagyok a mászkálásban. Mentünk, megvártam és jöttünk is. Ez így leírva rövid, de valójában olyan 4 óra volt. Viszont amiért ezt leírom az az, hogy kábé először az Apa is azt mondta, hogy "Ez egy jó autó". Igaz hozzátette, hogy ha karambolozok, akkor azt ebben nem lehet  túlélni és hogy kilátni sem lehet belőle, de akkor is haladunk. :)

A gép egyébként tényleg jó, bár az idegbaj kerülgetett, mikor megint megláttam, hogy kicsit csöpög a hűtővíz. Attól tartok lesz pár garanciális javításom a szerelőnél. Egyébként meg ki kell takarítani az autót, mert nagyon ramatyul néz már ki.

És még egy utólagos információ. Most hétvégén a győri Kika parkolójában lesz egy újabb utolsó amerikai autóstalálkozó, ráadásul amerikai autósok kapnak valami ajándékot is. Miután a Béb megmondta, hogy minden Kikás ajándékra igényt tart, ezért nincs mese, menni kell.

... hogy a Rolls Royce vett egy Deloreant azért, hogy letesztelje a rozsdamentes acélelemek öregedését, majd az így szerzett tapasztalatokat később alkalmazta is a 400 000 dolláros Phantom Drophead Coupe motorháztetején?
 

Elég sokat kutakodtam ezek után az információk után, mert szétszórva sok minden van a neten, de ezekből összerakni egy megbízható bejegyzésre valót az nem könnyű. Ráadásul sok helyen különböző információkat írnak, azonkívül nem mindegy, hogy angol vagy amerikai cikket olvas az ember és az sem, hogy mikor írták.

Először is John Delorean a cég első pénzügyi számításainál nagyon optimista volt. Az autó árát 12 ezer dolláros áron szerette volna adni, a cégalapításhoz, gyárépítéshez pedig úgy gondolta, hogy 100 millió dollár elég lesz. Ezek voltak a tervek 1976 körül, azonban sok minden változott.

1981-re a dollár - font árfolyam nagyon kedvezőtlenül és sokat változott, ami az autó árát jóval feljebb vitte 25 ezer dollárra, a gyárépítés pedig jóval drágább lett, mint tervezték. Ráadásul a puerto ricoi kitérő is bonyolította a helyzetet. A puerto ricoiak 60 (egyes adatok szerint 40) millió dollárt adtak volna, valamint ezt különféle gyógyszergyártó cégek további 35 millióval egészítették volna ki. Elég jó, de az angol kormány ajánlata ellenállhatatlan volt. Vállalták ugyanis, hogy 120 millió (itt aztán elég nagy a szórás, 110 milliótól 156 millióig írnak mindent) dollárt befektetnek, fizetik az épületek és szerszámok költségeit, valamint minden felvett dolgozóért további 50 ezer dollárt, ezek bérének a felét és 160 ezer dollárt havonta a gyárnak, amíg az első autók a piacra nem kerülnek. Ezért cserébe 2500 embert kellett foglalkoztatnia két (vagy három) éven belül, amelyeknek fele protestáns, másik fele pedig katolikus kell, hogy legyen (és még némi kamat, ami mint kiderült, a DMC által kitermelhetetlen volt, annak ellenére, hogy 1981-ben a legnagyobb profitot hozó angol autógyár volt (bár ha jól tudom, abban az időben nem volt túl nagy konkurencia :) )).

Ezen kívül John Delorean is beszállt a cégbe. Saját elmondása szerint majd 10 millió dollárt fektetett be vagy tervezett befektetni, de más források ezt nem erősítik meg. Van aki szerint mindössze 20 ezer dollárnyi saját pénz volt a cégben.

A sikeres promóciók és John Delorean hírneve nagyon sok magánbefektetőt is meggyőzött a támogatásról. Ebből további 18 millió dollár folyt be a céghez. A leghíresebb befektetők Johnny Carson (500e), Sammy Davis Jr. (150e), Ira Levin (150e), Roy Clark (150e) és Charles Delorean (100e) voltak.

Nem szabad még elfelejtkezni a Roy Nesseth által összehozott eladóhálózatról sem, akik fejenként 25 ezer dollárral támogatták a céget. Ez elsőre 4 millió dollárt jelentett, de ahogy az eladóhálózat nőtt úgy lett egyre több. Végül a 345 (vagy 325 vagy 347) márkakereskedés összesen 8,6 millió dollárral egészítette ki az egyenleget.

Ez összesen 150 millió dollár körüli összeg lehetett, amivel a DMC gazdálkodhatott 1980 körül.

Egy kicsivel később, 1982 végén, a gyárbezárás idejére ugorva már nem volt ilyen szép a helyzet. Aznap mikor a gyárat bezárták, a DMC 180 millió dollárral tartozott a részvényeseknek. Ezekből a tartozásokból 60 millió kisebb befektetők, beszállítócégek felé szólt, 120 millió pedig az angol állam és nagyobb részvényesek felé. Csak a Renault 17 milliót bukott az üzleten. Az ezután következő felszámolás és árverések folyamán az összegnek egy része megtérült, de a DMC még így is óriási pénzt emésztett fel. Erről egy fél délután alatt sem tudtam pontos adatot találni, így csak egy durva becsléssel szolgálhatok, ami valahol 50 millió dollár körül lehet. Nagy bukás volt, az biztos, de azt kell hogy mondjam, hogy biztosan rosszul tudtam eddig. A Ford Edsel sokkal több pénzt vitt el. 250 millió dollárt, és azt ráadásul 1960-ban.

Múlt hétvégén volt az idei utolsó győri amerikai autós minitalálkozó, ami nem is sikerült annyira minire. Nem tudom, hogy pontosan hányan voltunk, de szerintem olyan húsz autó simán összejött. Azon kívül a Vurdon udvarán volt még további tíz autó, szóval volt néznivaló.

Jómagam egy kisebb takarítás után indultam útnak. Felvettem az egyik munkahelyi kollégát, tankoltam és már mentünk is. Fél ötre érünk oda, addigra már elég sok autó volt, de még később is érkeztek. A mindenhol fellelhető Mustangok, Corvettek itt is megvoltak, de pár érdekesebb autó is volt. Kimondottan tetszett a Ford GT40, vicces volt egy nem tudom milyen jármű, aminek hat kipufogót sikerült összeeszkábálni, persze szigorúan optikai céllal. Volt szép cirkáló, bazi nagy terepjáró, és pár Camaro is.

A felvonulás majdnem egy órán keresztül tartott, annak is jó volt a hangulata. Végül a Praktikerben fejeztük be a napot, ahol találkoztam a győri Delorean felújítójával és kicsit elbeszélgettünk arról az autóról is. Szépen lassan az is épül, de azért vannak még gondok bőven.

Innen hét óra körül indultunk haza. Jó volt. Előbb egy kép rólunk, mert az egoizmusom erős, aztán a többi kép a linken, mert ott a lényeg.

Elkészültem már egy kisebb beszámolóval a hétvégéről, de a képekre még várok. Amint megvannak, aktiválom a megfelelő bejegyzést. Addig nézegessetek egyéb Deloreanes képeket. Mondjuk itt. 

Valószínűleg nem a valaha volt legnagyobb találkozó lesz, de ha valakit érdekel, akkor Október másodikán, most hétvégén, délelőtt 11 órakor a tatabányai Tesco parkolóban tartunk egy kis szezonzáró találkozót. A program a szokásos. Találkozó, többiek bevárása, beszélgetés, közös megfagyás, elközlekedés az Interspar kávézójába, boldog hazaút. Nagyon rossz idő esetén esélyes, hogy elmarad az egész. Ha lesz további információ, akkor az a fórumban lesz.

A befejező rész következik.

D22

Valószínűleg az D22 volt az első Írországban gyártott Delorean. A Lotust egy 20 darabos (D2-D21) előszériára szerződtették, ezért az utolsó hét autó már a belfasti gyárban készült próbagyártásként, tippem szerint az Experimental Workshop és a Lotus felügyelete alatt. Ezt az autót a legmagasabb minőségi elvárással építették teljesen érthető módon, mert az első autónak etalonnak, tökéletesnek kell lennie.

A Lotus örökséget azonban nem tagadhatta le az autó a csúszóablakok miatt. Eredetileg a D19, D20 és a D21 is csúszóablakokkal rendelkezett, de ezek az ablakok eléggé vékonyak és unpraktikusak voltak, ezért néhányon lecserélték őket (és szerintem ez a válasz Evil1979 kérdésére) az új fix típusúra. Valószínű, hogy a döntés a végleges cseréről a D22 után érkezett, ezért ez az autó még a régit kapta.

Képek nincsenek erről az autóról, bár van némi keveredés a D22 és a Visioneering Delorean között. További infók ott.

D23

Semmit nem tudni róla, de vannak pletykák, miszerint volt egy RIA 7122-es rendszámú prototípus is, és azt is az 50000 mérföldes tesztekre használták. Automata váltós volt, megkapta a 535-ös VINt, de a tesztek során felborult, talán még a motorja is kigyulladt, és megsemmisítették. Beleillene a sorba.

D24

Ezzel az autóval kapcsolatban kicsit ellentmondó információkat találtam. Az biztos, hogy manuális és fekete belsős volt és hasonló volt az 50000 mérföldes tesztautóhoz.

PjGrady viszont azt is írja, hogy RIA7123 volt a rendszáma, pedig az 50000-es tesztautó képein is ugyanez szerepel. Többek szerint a VIN 514 és a D24 ugyanaz az autó. Ezt támasztják alá az extralámpák és a hiányzó kesztyűtartótető is. Mivel a D22-től kezdve már Írországban gyártották az utolsó prototípusokat, könnyen elképzelhető, hogy a jól sikerült D24-es végleges VINt is kapott.

D25

Ezt az autót használták nagyon sok hivatalos tesztvezetésen és mindenféle promóciós rendezvényeken.

A gyár bezárása utáni árverésen az utolsó autók között adták el. Teljesen befejezett autó, itt már tényleg készültek a sorozatgyártásra. Jelenleg is használatban van. (RIA7124 a rendszáma, szóval valószínű, hogy a RIA7123-as tényleg a D24 volt) Egy sérülés miatt a beltere félig fekete, félig pedig szürke.
 

D26, D27

Nem tudni róluk hivatalos információt, de valószínűleg áthajózták őket Amerikába azért, hogy tesztvezetést ajánljanak velük a potenciális vásárlóknak. Miután a D28 Dick Brown hivatalos tesztautója lett és nagyon tetszett neki, ezért valószínű, hogy ezek is vele voltak tartalékba.

D28

Miután az autó végigment a minőségi ellenőrzésen (QAC) Dick Brown személyes autója lett. Dick azt mondta róla, hogy: "It's a winner!". Ezzel pedig befejeződött az autó gyártás előtti véglegesítése.

Utószó

Sajnos ezeknek az autóknak az utóélete sokszor elég szomorúan alakult. Ahogy néztem mindössze hat darab élte túl az elmúlt 30 évet. Ezek a D3, D14, D19, D20, D21, D24 (ha valóban a VIN514-ről van szó), D25. A többiről vagy nem tudni vagy pedig bizonyítottan megsemmisültek.

Miután a Lotus végzett a saját 21 autójának a legyártásával, az addigi tesztautók feleslegessé váltak számukra. Ezért azok a mérnökök, akiknek már elegük volt a Deloreanből Banger Racernek (Bocs, de ezt nem tudom lefordítani. Viszont van videó.) használták őket amíg mentek. Volt, hogy még a 21 autó legyártása előtt is versenyeztek velük, az ilyen autók elég sok alkatrészt adtak a későbbi prototípusokhoz. 

Azok az autók, amik esetleg ezt túlélték sem húzták sokkal tovább. Bezúzták és eltemették őket, hogy későbbi építkezések alapjául szolgáljanak, esetleg roncstelepre adták őket.

Volt egy Lotus mérnök, aki viszont egy komplett Deloreant rejtett el a kertjében és halála után a család megtalálta az autó teljes dokumentációját egy fiókban. Ezután kiszedték a gazból, de mivel nagyon rossz állapotban volt, ezért egyszerűen megszabadultak tőle valószínűleg egy roncstelepen.

Szomorú az ilyen vég az ennyire különleges autóknak.

Mivel a saját autómmal megint nincsen semmi, ezért megint egy netes dolgot írok meg. A dmctalkon írta egy fickó, hogy valamikor régen volt egy kis Delorean Biblia, amiben tipikus hibákra írták meg gyorsan a megoldást. Erről a leírásról senki sem tudott, de ami gyorsan az eszükbe jutott, azt mindenki beírta és most lefordítom őket ide. Ahogy nézem más autókra is nagyjából használhatóak ezek a tanácsok. Ha lesz még saját ötletem, tapasztalatom, akkor lehet, hogy még további részei is lesznek ennek a bejegyzésnek.

Szóval mit tegyünk, ha:

1. Kigyullad az akkumulátor lámpa

Azonnal húzódj le az út szélére és nézzed meg, hogy a generátor ékszíja nincs-e elszakadva. Ha elszakadt, akkor mindenképpen be kell szerezni egy újat mielőtt újra elindítod az autót.

Ha nincs elszakadva, akkor kb. 10-20 mérföldet még megtehetsz, de folyamatosan nézzed a feszültségmérőt. A normális feszültség 13V körül van.

2. Leesik az olajnyomás és kigyullad az olajnyomásjelző lámpa.

Azonnal húzódj le és állítsad le az autót. Nézzed meg az olajszintet az autóban. Ha nincs benne olaj, akkor tölts bele (de igazából milyen dolog már ez???), ha van, akkor valószínűleg az olajpumpa döglött be. Az autót semmiképpen ne indítsad be! Két olajszenzor van az autóban, ritkán döglik be mindkettő egyszerre.

Az eredeti olajnyomásmérő nem túl pontos eszköz, de ilyen hibát sohasem csinál. A Delorean normál olajnyomása 60-80 PSI (a skála tetején) körül van, alapjáraton pedig 40 PSI (félúton) körül.

3. Erős zúgó, visító hangot hallasz (főleg állás közben lehet ezt hallani alapjáratnál).

Ha minden műszer normál állapotot jelez, de kezd fogyni a benzin, akkor valószínűleg túlmelegedik a benzinpumpa. Ez maga még nem jelent nagy bajt, de ha teheted, akkor a következő benzinkúton töltsed fel az autót hideg benzinnel. (Én olvastam már ennél pesszimistább jóslatokat, miszerint a hamarosan bedöglő benzinpumpák először felhangosodnak. Biztos ami biztos én kicseréltem az enyémet.)

4. Kigyullad a ventilátorhibát jelző lámpa.

Ez a lámpa a hátsó ablakfűtéstől balra van. Ha új tulajdonos vagy, akkor lehet, hogy csak az előző tulajdonos kötötte át úgy, hogy bekapcsoláskor felgyulladjon a lámpa, de azért hallgassad meg, hogy tényleg mennek-e a ventilátorok. Normál esetben a hűtőventilátorok akkor kapcsolnak be, ha a hőmérséklet az első vonal fölé ért. Ha a motor hőmérséklete ennél jóval magasabb (220F közelében), akkor minél kevesebb mozgással és minél hamarabb vidd el az autót szerelőhöz.

5. Bezáródtál az autóba.

Nem kell pánikba esni! Az utasoldal mögötti elektromos részt kell elérhetővé tenni és az ajtózárómodult kell kihúzni. Ez a következő képen levő 16-os számmal jelölt doboz.

Miután ezt kiszedted, a zárak már manuálisan működtethetők. Egy kép a saját autómról:

Itt pedig az a kis fekete doboz, amelyik pont középen van. Habár most ezt megírtam, de remélem, hogy senki autójának nem lesz rá szüksége. :)