Mégis lesz ma is bejegyzés, ha csak kicsi is. Még valamikor tavaly csináltam egy videót, ami kb. egy minimáldokumentumfilm lett. Csak aztán a hangsáv használhatatlansága miatt nem ment fel a Youtube-ra és elfelejtődött. A héten nekiálltam és újra felvettem mindent és kicsit összevágtam. Nem tökéletes, de egy kezdő Deloreanbuzinak jó kiindulópont. :)
Kicsit előrébb hozom a pénteket, mert holnap szerintem neccesebb lesz a napom.
John Deloreanről elég sok információt találni a neten, viszont a családjáról sokkal kevesebbet. Próbáltam minél több mindent összeszedni és egy ilyen ömlesztett bejegyzésben most le is írom, amiket sikerült. Ezeknek az infóknak egy része megtalálható a delorean.hu-n is, de szerintem van értelme egy ilyen összegzésnek is.
John Delorean szülei az Osztrák-Magyar Monarchia területéről vándoroltak ki valamikor az 1900-as évek elején. Apja román, anyja magyar származású volt. Ezzel kapcsolatban sokféle információ kering a neten, de én ezt a verziót láttam a legvalószínűbbnek. Valamint ezt támasztja alá az, hogy találtam egy Delorean Gyula nevű nagyváradi képviselőt, aki szerintem valami távoli rokon lehet. Egy keresés egész sok mindent ad ki a nevére.
Szóval a szülők a kivándorlás után angol nyelvtudás hiányában elég rossz munkákat tudtak csak vállalni. Zachary Delorean a detroiti Ford gyárban volt segédmunkás 1925-ben, mikor John született, olykor ácsmunkákat is vállalt. Anyja Kathryn Pribak Delorean a GE-nél dolgozott.
Zachary elég hirtelen haragú ember volt, akinek későbbi élete során komoly problémái adódtak az alkohollal is, ezért volt hogy Kathryn Johnt és három öccsét felpakolva hosszú időre Los Angelesbe költözött, testvéréhez. Végül 1942-ben elváltak.
Johnnak három testvére volt, Charles (néhány forrás Markot a fiát említi), George és Jack. Georgeról és Jackről semmit nem találtam, de az biztos, hogy Charles Deloreannek volt egy jól menő Cadillac kereskedése, aki a fiára, Mark Deloreanre hagyta 1967-ben alapított vállalkozását, aki két unokatestvérével vezette a céget, majd 2005-ben adta el a Spitzer Management Co.-nak, hogy más, meg nem nevezett üzletbe kezdjen. A cég telephelye a Lakewood 1600 W. 117th St. címen volt, ezen a linken megnézhető. Annak idején pedig olyan volt, mint itt a képen. Charles annak idején a bajba került DMC-t is megpróbálta megvenni, de Sol Shenkkel szemben alulmaradt.
John unokabátyja (Earl Pribak) a Chryslernél dolgozott, az ő kérésére végzett el egy posztgraduális mérnöki képzést a Chryslernél.
John Deloreannek egy gyereke született Christina Ferraretől Kathryn valamint örökbe is fogadott egyet, Zacharyt. Jelenleg mindketten apjukról forgatnak filmet, nagy meglepetésre nem ugyanazt, hanem mindegyikük különbözőt. Erről itt írtam. Volt még egy késői gyereke is a negyedik feleségétől, Sheila.
A végére pedig még egy érdekesség John Deloreanről. Eleinte profi zenész szeretett volna lenni, mert nagyon jól játszott klarinéton. Olyannyira, hogy még ösztöndíjat is kapott érte. Később felvették egyetemre és ezért fel kellett adnia a zenekarrierjét.
Ott hagytam abba, hogy eljöttünk a Zsigától és megindultunk Győr felé. Az útról annyi maradt meg, hogy valami olyan iszonyatos meleg volt, hogy meg lehetett dögleni. A légkondi folyamatosan fújta a hideget, de ahol a nap rám sütött ott egyből égetett is. Emiatt, de főleg az elmaradt reggeli miatt megálltunk Bábolnán a McDonaldsban, és pihentünk, ettünk egy kicsit.
Az út folyamán, hogy a paranoiámat is előhozzam folyamatosan néztem az autó hőmérsékletét hangjait és találtam is parázni valót. A motor hőmérséklete a negyed fölé ment egy kicsivel, ami teljesen normális, de mikor megálltunk hallottam, hogy a benzinpumpa jóval hangosabb a szokásosnál. Hoppá, valahol azt olvastam, hogy ilyenkor már nem sok van neki hátra, megint lehet Deloreanre költeni. :)
Innen mentünk tovább jópár ismerőshöz, beszélgettünk, szokásos. Egy dolgot emelnék csak ki a szülinapi parti előtt, ez pedig Narzis, akivel az EVE-Online-ban egy cégben vagyunk. Itt egy kis reklám a játéknak és az oldalnak: Igazi felnőtt MMO, ha valaki játszik, akkor lehet minket keresni.
Ez után a találkozó után mentünk tovább a szülinapi partira és mivel kb. 2 órán keresztül pihent az autó árnyékban, ezért a pumpa hangja is visszaállt a normálisra. Itt kezdtem megnyugodni, hogy talán kibírja még a napot.
A szülinapi móka nagyon jó volt, volt egy kis tesztvezetés ajándék jelleggel, frankó kaja, instant egy liter ivás és utána pedig autópályán hazacsapatás. Kemény nap volt, de megérte.
Majd másnap meg is rendeltem a benzinpumpát és egy gumitartót hozzá. Majd ha meglesz a full ár, azt is megírom, úgy tűnik McFly megint jön egy minimális szerelőnapra.
Még a végére egy teljesen off dolog. Már másodszor volt Deloreanos rémálmom. Azt álmodtam legutóbb is és most is, hogy a külső acélrész rozsdásodik. Nagyon durva! )
Mivel adózáskor lehet 1%-ot adni bizonyos szervezeteknek, egyesületeknek, alapítványoknak, ezért a fórumon is felmerült az ötlet, hogy mi lenne, ha csinálnánk egy Magyar Deloreanklub Egyesületet és akkor a pár támogató 1%-ából könnyebb lenne fenntartani az oldalt és a kiszolgáló szervereket. Sokra nem jutottunk, mert ha jók az értesüléseink, akkor azért egy egyesülettel elég sok gond tud lenni. Mivel a blogot többen olvassák, mint a fórumot, szívesen vennék minden segítséget, amit esetleg az olvasók adni tudnak.
A mai írás elég rövid és erősen felsorolásjellegű lesz, mert habár a most következő emberek szintén ismertek és fontosak a Deloreanközösség életében, nem áll róluk rendelkezésre számottevő információ.
Ezerszer említettem már a dmctalk fórumot, minden információ forrását. :) Őszintén szólva eleinte idegenkedtem tőle, de ahogy közeledett az autóvásárlásom ideje, egyre több időt töltöttem el rajta, majd bekerült a kezdőlapjaim közé. Ennek a fórumnak moderátorai Mike és Sean. Mindketten Deloreantulajdonosok, az autóik VINje 16336 és 16682. Habár hivatalos címet én nem láttam, de úgy tűnt, hogy Ilan is elég sokat segít nekik. Ezek a nevek mind dmctalk-os felhasználók.
Ugyaninnen ismertem a BMDMC felhasználót, Bernie Mandervillet, aki a dmcvins elindítója. Ő itt azoknak a Deloreaneknek a VIN tábláját és képét gyűjtötte, akik elküldték neki vagy amihez hozzájutott. Sajnos ő idén Májusban egy baleset következtében elhunyt. Szerencsére az oldala tovább él, bár nem tudom, hogy frissítések érkeznek-e rá.
Mindenképpen említésre méltó még Shannon Birdwell, aki a Texasi Deloreanklub oszlopos tagja. Ő a txdmc egyik szerkesztője. Ez az oldal azért fontos, mert a VIN adatbázisuk talán a legbővebb a világon. A delorean.hu VIN menüpontja is olyan 80%-ban ennek az oldalnak a fordítása.
Zárásként pedig még megemlítem Nick Suttont, akiről biztosan fogok bővebben írni a következő részben. Ő a DMCL beszerzési igazgatója volt a gyár teljes története során. Valószínűleg ő lesz a sorozat befejező részében.
Említettem, hogy szegény Deloreant elhanyagoltam mostanában. Azt hiszem, hogy a múlt hétvége mindenért kárpótolta szegénykét, de olyannyira, hogy még meg is lepődött.
Kezdődött azzal, hogy Dexter barátom meghívott a születésnapjára és az lett az egyik fix pont. Mivel ez a móka csak délután kezdődött, ezért az előtte levő időt úgy gondoltam hasznosan kéne eltölteni, ezért beszerveztem még annyi programot, hogy előreláthatólag két részben fogom leírni.
Először is hétkor keltünk a Bébbel, aztán mentünk az autóért, bepattantunk és elmentünk a Zsigához, aki éppen egy újonnan szerzett, bár ha jól emlékszem bontásra váró Jaguárt tesztelt. Ővele is megbeszéltem egy találkozót, mert az ajtóimon megint volt egy kis állítanivaló, mint kábé folyamatosan az elmúlt két évben. Amikor tavaly összerakta, akkor gyönyörű munkát végzett, de mivel hidegben rakták össze az ajtókat és húzták meg a torziós rugót, ezért most a nagy melegben (szombaton laza 37 fok volt) elég nagyot ütnek felfelé nyitáskor, ezért egy kicsit gyengíteni szerettem volna rajta. Ja és ki is fizettem a tavalyi munkáját. Nem vagyok büszke rá, de csak most tudtunk összefutni.
Lehet látni a képeken, hogy az ajtó felső része úgy néz ki, mintha teljesen új lenne, pedig mindegyik a régi alkatrész, csak rendesen lekezelve. Jó anyag.
Mikor odaértünk egy kis beszélgetés után neki is álltunk (bár inkább állt) a munkának és kb. fél óra alatt a jobb ajtó már készen is volt. A balos rugót nézve viszont inkább ahhoz nem nyúltunk. Azt mi már elbasztuk annyira, hogy inkább örülünk, hogy annyira jó, hogy nem kell cserélni.
Szóval most már eljutottam odáig, hogy most már tényleg készen van az ajtóbeállítás, most már nem nyúlok hozzá. Komolyan.
Miután ezzel megvoltunk, akkor még további beszélgetés és tesztvezetés Dubniczkianak. Azt még nem mondtam, hogy ő is eljött, mert már régen találkoztunk. Ki is próbálta mindkét autót és mondta is, hogy kívülről nehéz elképzelni, hogy ennyire különbözőek legyenek. Ahogy Zsiga mondta az enyém olyan mint egy kitaposott cipő, az övé viszont teljesen újszerű, bejáratós. Egy kis finomhangolás esetleg még ráférne.
Ez után pedig lassan készülődtünk és továbbálltunk. Ja és kipróbáltuk, hogy hogyan lehet hárman menni a Deloreanben. Elég nehezen, a film hazudik. :)
Igaz hétfő van, de mivel hirdetnivaló nincs viszont pénteken elfelejtettem írni, ezért bepótolom azt. Szóval kellemes pénteki érzetet kívánok! :)
PjGrady lesz a mai szerencsés, akiről mindenképpen szólni kell a Deloreanközösséggel kapcsolatban. A Delorean ONE-ról már szóltam, bár azt nem írtam, hogy azért van a nevükben a ONE, mert ők voltak a legelső Deloreanszerviz, PJGrady pedig az, aki amióta Delorean létezik, azóta Deloreankereskedő. Igazából ők 1981 óta az egyetlen folyamatos Deloreanszerviz a világon.
Magát az autószerelést is kb. az autó születésével kezdték. Már az 1900-as évek elején hivatalos Chevrolet eladó és szerviz voltak, majd mindenféle GM termékre álltak át, végül pedig a Delorean lett a hivatalos profiljuk. Jelenleg Rob Grady a főnök és az ő vezetésével elég sok fejlesztést vittek végbe. A szokásos kisebb dolgokon felül főleg az acélmegmunkálással kapcsolatban értek el nagy eredményeket. Ők találták ki, hogy hogyan tüntessék el az X-et néhány autó elejéről, Elég jó eséllyel tudnak acélelem hibákat javítani stb.
Több autót is felújítottak, pl. a VIN502-es ikerturbós Legend Deloreant és elég sok prototípussal is foglalkoztak. 2005 Májusa óta már Angliában is van egy telephelyük, ahonnan az európai tulajdonosokat látják el alkatrésszel.
Talán páran találkoztatok képekkel, amelyiken DeloreansForSale.com logó volt. Ők összeolvadtak PJ Gradyvel és a két oldal adatbázisa már egy helyen elérhető. Nagyon sok találkozón megjelennek, Rob Grady elmondások alapján igazán barátságos és nagyon ért ezekhez az autókhoz.
Hoppá, elfelejtettem ma írni. Igyekszem minél hamarabb bepótolni.
Azért jobb Deloreantulajdonosnak lenni sok más veteránautóhoz képest, mert mindenről van dokumentáció. Igaz, hogy ritka autó, kevés ideig gyártották és az európai szervizellátottság is mondhatni szegényes, de az internetnek köszönhetően minden szükséges információhoz és alkatrészhez könnyedén hozzá lehet jutni. Most kicsit ezekről a dokumentációkról szeretnék írni. Ennél több is van, de szerintem ezek alapján már össze lehet rakni egy autót, bár ezt majd Bopat megmondja.
Menjünk szépen sorban:
Hátul egy az elektromos rendszert ábrázoló diagram, sok írnivaló nincs róla.
Aztán középen talán a leghasznosabb dokumentáció mind közül, a DMCA Parts Manual, azaz az alkatrészkönyv benne az autó összes alkatrészének a robbantott ábrájával. Hasonlóan, mint ahogy a delorean.com-on és delorean.eu-n található. Főleg akkor jön jól, amikor a szerelő rá tud mutatni a hibás alkatrészre és így a száma alapján már rendelhető is és nem kell a félrefordítástól félni, miközben írom a levelet az Ednek. Mindenképpen must have, instant get és minden ennek megfelelő.
Bal oldalon egy két részes könyv van, mindegyiknek az elején ugyanazzal a szöveggel: Delorean Workshop Manual. Ebben az autó minden részére kiterjedő szerelési útmutatók vannak szöveges formában, sok képpel. Ilyenek mint:
1. lépés: Csavard ki a jobb felül található csavart. stb.
Hasznos lehet, bár én magam ezt még csak néhány esetben használtam. Inkább a szerelők számára hasznos, de azok meg nem annyira tudnak angolul.
A jobb oldalon levő könyv a Technical Information Manual. Erről nem nagyon tudok írni, mert nekem valahogy olyan összeszedetlennek tűnt. Úgy vettem észre, hogy ez egyfajta FAQ. A leggyakoribb hibák javításáról van benne szó, de én valahogy nem láttam a rendszert, igaz a másik két (három) könyv hasznossága miatt nem is ástam annyira bele magam.
A végére hagytam az alapkönyvet, a Delorean Owners Handbookot, amit minden Deloreanvásárló megkapott az autójához. A szokásos dolgok vannak benne az autó alapvető kezelési és gondozási tudnivalóival, mint olajcsere periódusok, keréknyomás, biztosítéksorrend stb. Szép anyag.
Most már van mit írnom.
Az egyik, hogy szerintem szombat reggel elmegyek a Zsigához, mert egy kicsit kellene gyengíteni az ajtó rugóin, mert ebben a nagy melegben elég erősen vágódik fel és mindenképpen vissza kell tartani nyitásnál. Utána pedig elugrok Győrbe, ahol egy szülinapi partin fogok promózni ezerrel. Szóval jó kis tekerős hétvégém lesz megint.
Úgyhogy ha valaki ezen a vonalon lát egy Deloreant, na az bizony én leszek. Ja és mindenki készüljön Augusztus elejére is a komáromi találkozóra.
