Élet egy Deloreannel

Eddig felsoroltam már négy (öt) embert, akik szerintem fontosak a Delorean közösségben. Mindannyiukról pozitívan nyilatkoztam, gondoltam hát, hogy most kicsit változtatunk.

A világban van kb. 6000 Delorean, ennek kb. 6000 tulajdonosa és ehhez még egy jó nap kupac mindenféle funkciójú rajongó. Elkerülhetetlen, hogy legyenek közöttük igazi gyökerek is. Ma egy ilyenről lesz szó sok angol nyelvű linkkel.

Ed Bernstein (halálbüntetés terhe mellett nem összekeverendő Ed Udinggal) a Delorean ONE szerviz tulajdonosa. Elég sokszor találkoztam már a nevével és a jelzői általában az elitista, arrogáns, bunkó és a lenéző volt, habár néhanapján volt aki pozitívan nyilatkozott róla, de sokan később csalódtak. Kezdem egy kis történelemmel:

1983-ban, amikor a DMC tönkrement és az autógyártás leállt éppen elkezdtek alakulni a különböző tulajdonosi klubok és az egyiknek Ed lett a főnöke. A '80-as és a '90-es évek meghatározó (és mindenki elismeri, hogy annak idején sok segítséget adó) klubja volt a Delorean Owners Association (DOA). Hivatalos újságjuk a Delorean World (DW), amiben több szerelő állítása szerint csak és kizárólag a Delorean ONE hirdetései szerepelhettek(-nek). Ed a DOA segítségével tulajdonképpen egyeduralkodó lett a nyugati parton, de ekkor bejött az internet és a Delorean tulajdonosok lehetőségei hirtelen kibővültek és nyilvánosságra került Ed sok csúnya dolga, amit addig a tulajdonosok sokszor csak hírből hallottak.

Az egyik ilyen, hogy Ed árai más szervizekhez képest az egekben voltak. Csak egy példa: A felújított Deloreanek ára nála 76750$, míg a houstoni valóban felújított és új alkatrészekkel telepakolt Delorean "mindössze" 57500$. Amíg az ember nem tudott róla, addig belenyugodott, hogy a ritka autójának drága a fenntartása, viszont az internet segítségével egy alkatrész máshonnan fele vagy akár harmadáron is beszerezhetővé vált. Ed erre elég speciálisan válaszolt. Innentől kezdve mindenkitől kérni kezdte a VIN számát és ha kiderült, hogy valaki már vásárolt mástól vagy más szervizében javíttatott, akkor azt onnantól kezdve nem szolgálta ki!

Sokak szerint Ed egy igazán kedves ember volt a '80-as években. Még az is előfordult, hogy ha esetleg nem tudta befejezni egy autó időre való szerelését és a vevő már megérkezett, akkor meghívta saját házába és volt, hogy még a vendégszobát is a rendelkezésre bocsátotta úgy, hogy a túlórákért a vevőnek nem kellett fizetnie. Aztán mikor ez a vevő egyszer küldött egy levelet a DML-re, ahol kiderült, hogy más szervizzel is kapcsolatban van és Ed ezt észrevette, akkor legközelebb Ed már rácsapta a telefont a szerencsétlen vevő nagy meglepődésére.

Olyan is volt, hogy egy dmctalk tag Deloreant akart venni és nem fogadta el az Ed által ajánlott autót, hanem azt mondta, hogy inkább venne egyet maga és a Delorean One-ban újítaná fel. Erre Ed felkapta a vizet és kidobta. Természetesen ez volt az utolsó találkozásuk.

Persze ezek a hírek gyorsan elterjedtek és valószínűleg erősen visszaesett a forgalma, mert egy idő után olyan új hírek is voltak, hogy amikor valaki megbízta egy szereléssel, akkor a pénzt elrakta, viszont a munkát nem végezte el vagy csak nagyon rossz minőségben.

Ezzel egy időben a DOA és a DW jelentősége is csökkenni kezdett és a tulajdonosok egyre inkább az interneten kezdtek szerveződni. Amikor megtudta, hogy mik derülnek ki róla, akkor Fatboy álnéven kezdett mindenkit fikázni, de lebukott. Néhány érdekes levél tőle: 1 2 3

Az előbb említett levelek között van egy 2004-es, amiben Edről már múlt időben nyilatkoznak, miszerint becsukta a boltot. Ezt írták a dmctalkon is, bár azt a témát nem bírtam megtalálni. Ennek ellenére az oldala még működik és levelet is lehet neki küldeni, bár nem válaszol. Legalábbis nekem. És itt jönnek be a saját tapasztalataim. Eddig két levelet írtam neki és egyszer sem válaszolt. Először csak úgy általában kérdeztem, hogy tud-e valamit az autóm történetéről, szereléseiről, majd másodszor, mikor észrevettem, hogy a a hátsó lámpákat tartó nyákra Delorean ONE van írva és utána arra kérdeztem rá. Ugyanúgy semmi válasz. Lehet, hogy az egyik előző tulajdonos valami bűnt követett el. :)

Ha már bűnök. Azt már említettem, hogy Ed számára mástól vásárolni bűn, mással szereltetni bűn, de a Delorean levelezőlistára (DML) írni is bűn. Korábbi bűnözőtől autót vásárolni, Edet kritikával illetni szintén bűn. Márpedig ő bűnözőket nem szolgál ki.

Azt hiszem eleget írtam már Ed Bernsteinről. Végeredményben annyit szeretnék az egészhez hozzáfűzni, hogy Ed, habár valamikor sokat tett a közösség fennmaradásáért, az internet elterjedésével ámokfutásba kezdett és végül ellehetetlenült. Lehetett volna máshogy is.

2010 december 31.-ével végleg nyugdíjazta magát minden Deloreannel kapcsolatos ügyben. Aki további történetekre kíváncsi az itt háborodhat fel.

Megint összegyűlt sok kisebb dolog, amik egy teljes bejegyzést nem töltenek meg, viszont nagyon hozzátartoznak a Deloreantulajdonosi életformához. :)

Az első, hogy szegény Delorean a nyár ellenére kicsit el van hanyagolva. Először az esküvő miatt, aztán a lengőkartörés miatt, most meg egy kirándulás miatt nem volt időm foglalkozni vele (bár azért ebből a listából a lengőkartörés foglalkozásnak is minősülhet). 

A második, hogy most hétvégén azért most már változni fog a helyzet. Most már tényleg megy a szezon keményen. Most hétvégén volt Agárdon egy találkozó, hamarosan lesz a komáromi is, közben pedig minden hétvégén valami Deloreanes foglalkozás magánszám jelleggel. Úgyhogy most pénteken viszem is az autót egy kis átnézésre a csöppenő hűtővíz miatt, veszek biztosítást aztán indulhat a móka.

A harmadik, hogy kaptunk egy ágyat és a régit pedig sikerült eladni. A szállítók jó fejek voltak és az egyikük észre is vette a Deloreanról a képeket. Rákérdezett és kiderült, hogy a szerelőmnél már látta párszor az autót és jó volt beszélni egy kicsit róla. Még mindig élvezem.

A negyedik, hogy Bopattal egy régebbi beszélgetésünkkor szóba kerültek az upgradek és küldött is pár oldalt, amit megéri megnézni, meg nekem is volt néhány. Ezekből néhány:

Az arizonai Delorean klub oldala egy érdekes műszerfalmegoldással:

www.az-d.org/indiglo.html

SpecialT auto. Hihetetlen mennyiségű pénzt lehet itt pillanatokon belül elkölteni:

www.specialtauto.com/delorean-parts/modifications.html

Ahonnan a rendszámtábla tartót vettem:

www.newoldbits.co.uk/

A lengőkartörésről innen szereztem infókat:

www.deloreanupgradeparts.com/

És a hozzánk legközelebb eső szerviz Münchenben:

www.deloman.de/index.php

Persze ezeknél sokkal több oldal van, de elég nehéz megtalálni szerintem az igazán jókat. A szokásosakon kívül szerintem ezek a hasznosabbak.

Azért az áttételes index címlap megtette a hatását a látogatószámban is, mert 70 körüli látogatás volt a szokásos 30-40 helyett. Még az is lehet, hogy páran itt is maradnak, majd meglátjuk.

Aztán hogy rendes hétfő is legyen van pár hirdetni való dolog is. Az egyik, hogy most hétvégén, ha minden jól megy, akkor megyek Tapolcára paintballozni remélhetőleg a Deloreannel. Jövő hét végén pedig előreláthatólag Győrben leszek szülinapi bulin. Ha valaki arrafelé tekereg, akkor találkozhatunk.

Most egy olyan emberről szeretnék írni, aki az európai Deloreantulajdonosoknak megkerülhetetlen. Lehet, hogy néhányan már tudjátok kiről lesz szó, mert elég sokat említem itt a blogon belül is, de akik mégsem tudják: Az eheti nyertes Ed Uding, a Delorean Motor Company Europe mindenese. Vele kapcsolatban szerencsém van, mert az autó miatt őt már személyesen is ismerem, már szereltettem is vele. Elég sok dolgot rendeltem tőle, sokat mailezünk, ezért úgy gondoltam, hogy akkor már meginterjúvolom, mert mégiscsak az az igazi. Elég hamar válaszolt, valamint azt írta, hogy további kérdésekre is szívesen válaszol. Kommentekben lehet írni kérdéseket, ha lesz, akkor következő péntekig megkérem azokra is a választ.

Most pedig a kérdések:

1. Mikor tudatosult benned,hogy a Delorean létezik? Mennyire volt ebben fontos a Vissza a Jövőbe trilógia?

Egy barátom 1988-ban vett egyet. Akkor láttam az első Deloreant, a filmről nem is tudtam.

2. Mikor vetted meg az első Deloreaned?

1998 Decemberében vettem meg a Deloreanemet Philadelphiában. Még mindig emlékszem az érzésre, amikor alig pár embernek volt Deloreanje Európában.

3. Mikor lettél hivatásos Deloreanszerelő?

2003-ban kezdtem Deloreaneket szervizelni, bár akkor még csak részidőben. Aztán így alakult.

4. Van most Deloreaned? Mi a VINje?

Még mindig megvan a első autóm. A VINje 11626, jelenleg éppen újjáépítem.

5. Mit gondolsz, melyik a Delorean legmegbízhatóbb és legmegbízhatatlanabb része?

Szerintem az ablakmotor a legjobb. Eddig még egy rosszat sem láttam. (Na majd mutatok neki egyet. :) ) A legrosszabb rész pedig a ventilátor hibát jelző relé. (fan fail relay)

6. Van kedvenc részed az autón?

A motor. Imádom a motort szerelni és tuningolni.

7. Van hobbid? Mit szeretsz leginkább csinálni a szabadidődben?

A motorozás jelenleg az egyetlen igazi hobbim. Most egy GSXR750 Yoshumorám és egy régebbi rc30-as superbikeom van.

8. Nekünk a Delorean egy nagy örömforrás és folyamatosan egy jó beszédtéma. Te hogy vagy ezzel ennyi év szerelés után? Unod néha?

Én ennyi év után is szeretek ezekről az autókról beszélni, bár a fluxuskondenzátoros viccek...

9. Van családod? Ők mit gondolnak a Deloreanekről?

Igen. Gabrielle a feleségem és van két fiam is. Gijs 6 éves és imádja az autókat, Pim pedig 9 és sokszor segít kisebb dolgokban, hogy kiegészítse a zsebpénzét.

10. Mi a napiautód?

A céges autóm egy Renault Traffic, szórakozásra pedig van még egy Fiat Stilo Abarthom.

Már régóta meg akartam írni ezt a fordítást, de eddig még mindig akadt más ami fontosabb volt. Most viszont elég sok egyéb dolgom van és emiatt kicsit kevés idő marad a Deloreanre, átmeneti uborkaszezon van. Szóval először az eredeti történet:

The first time I borrowed my fathers Delorean to go an a date in 1981. I brought it back without a scratch. The next morning from the house I nervously watched as he went over the car. I then heard him yell my name. I went through my mental checklist of the night before as I walked out to the car and ask him what was scratched, dented ect ect. He just gave me that look that only a father can and pointed at the passenger side headliner. There were 2 foot imprints.

És most a saját fordításom. Tudom, hogy nem tökéletes meg ilyenek, de remélhetőleg élvezhető lesz. Valamint ha valakinek van jobb fordítása, akkor szívesen kijavítom rá. Kommentekben kezdődik az angolverseny. :)

Először 1981-ben kértem el apámtól a Deloreant egy randira, majd vissza is hoztam karcolások nélkül. Másnap reggel idegesen néztem a házból, ahogy apám az autóhoz megy és körbenézi. Kicsivel később hallottam, hogy a nevemet kiáltja. Miközben kimentem hozzá, végigfuttattam az emlékeimet, hogy esetleg hol történhetett valami gond, majd mikor odaértem, megkérdeztem, hogy hol húztam meg vagy nyomtam meg az autót. Rámnézett úgy, ahogy csak egy apa tud a fiára nézni, majd két lábnyomot mutatott. Az utasoldali tetőkárpiton.

Mindkét kép illusztráció, a rajta szereplő személyek nem tudom, hogy hagytak-e valaha lábnyomot tetőkárpiton. :)

Igazából még mindig nincs sok minden, de pár dolog azért az eszembe jutott.

Az első és legfontosabb, hogy mivel elmaradt a Bopat szerelőnapja, ezért új időpontot kéne kijelölni. Akár itt kommentekben, akár a fórum megfelelő témájában nyilatkozzon mindenki. Nekem elég neccesek az elkövetkező hétvégék, de ha lesz egy mindenki által megfelelő időpont, akkor igyekszem alkalmazkodni.

Aztán a következő dolog, hogy itt jobb oldalt még mindig ott a Közösségek gomb. Igaz, hogy semmi értelme, de mégiscsak jobban nézne ki, ha nem csak négyen árválkodnánk benne, hanem mondjuk minden kommentelő csatlakozna. Ha már egyszer van napi 30-40 látogató. 

Sokat gondolkodtam, hogy ki legyen ma és úgy döntöttem, hogy két ember lesz. Elsősorban Stephen Wynne és másodsorban pedig James Espey. Ők ketten a houstoni DMC főnökei. Stephen az igazgató, James pedig az igazgatóhelyettes. Mindketten régi motorosok a Deloreanjavításban, de csak Stephenről találtam igazán információkat.

Stephennek 1983-ban, az eredeti Delorean Motor Company bukásakor Los Angelesben saját javítóműhelye volt. Más szerelőkkel ellentétben ő nem utasította el a néhány esetben fura, de minden esetben európai Deloreanek javítását, mert már előtte is angol (Stephen brit származású) és francia autókkal foglalkozott. Mivel Kaliforniában elég sok Delorean volt, ezért idővel kizárólagos Deloreanszerelő lett. Az üzlet fejlődött és 1995-ben megnyitotta a houstoni szervizt, John Delorean jóváhagyásával elkezdte használni a Delorean Motor Company nevet, majd 1997-ben megszerezte a régi KAPAC raktárból a még fennmaradt alkatrészeket. A '80-as évektől kezdve foglalkozott Deloreanek restaurációjával, de 2008-ban megkapta a gyártási jogokat is, így már új autókat is épít.

James Espey a DMCH alelnöke, róla jóval kevesebbet tudni. Ahogy utánaolvastam nekem az jött le, hogy Stephen inkább a mérnök, James pedig inkább a kommunikációval foglalkozik. Ő gyakrabban megjelenik mindenféle Deloreantalálkozókon, a dmctalkon DMCH James néven jelenleg 1111 hozzászólása van, valamit blogot is ír, ami jellemzően általános Deloreannel kapcsolatos tudnivalókról szól vagy új fejlesztett alkatrészekről.

James és Stephen sokat tesz a Deloreanmúzeumért. Mindenkinek ajánlom az oldalt, nagyon sok érdekes dolog található rajta, de ez már eléggé offtopic.

Igazából a lengőkartörés óta nem volt nagyon semmi. Levéve persze, hogy megjavítottam az autót, úgyhogy azt írom le kicsit bővebben. Ott hagytam abba a történetet, hogy eltrélereztettem a szerelőhöz a gépet, aztán megnéztük, hogy mi a helyzet.

Már előző héten szóltam az Ednek, hogy kéne majd egy lengőkar (Lower Control Arm, LCA). Megírta, hogy van neki egy, de még elviszi festetni meg ilyenek, ezért csak csütörtök-péntek környékén adta fel. Következő hét csütörtökén megérkezett a lengőkar és hétvégére már be is lett szerelve. Nem volt olcsó dolog, szépen elköszöntem 80e Ft-tól.

Szombaton elhoztam az autót, mentem vele egy jó kis túrát, ment frankón. Mellé még kértem egy kerékcentírozást is, mert hátha azért rázott a kormány. Egyelőre jó, azóta nem ráz, de majd meglátom. Az Ed szerint van ott még valami gebasz.

Mikor leállítottam az autót még visszamentem egy jó fél óra múlva és egész durvát vettem észre. Az autó alatt egy kb. fél méterszer méteres pocsolya állt. Gyorsan megkóstoltam, sima víz volt. A magas páratartalom elintézte, hogy a légkondi ekkora tavat nyomjon az autó alá. Azért biztos ami biztos alapon ránéztem a dmctalkon és pont egy ugyanilyen téma volt felül, szóval tényleg légkondi. Szép. Látni, hogy dolgozik.

Ezen a hétvégén megint ránéztem és már semmi nem volt az autó alatt úgyhogy minden oké. Bár mintha pár csepp hűtőfolyadék csöppent volna elölről. Egy ránézést megér majd ez is. :)

Mára csak egy idézet:

- Why buy a Delorean? Why not?!

- Miért vegyünk Deloreant? Miért ne?!

Tamir Ardon lesz a következő bemutatásra érdemes ember. Két igazán fontos oldal volt Deloreanbuzériám kezdetén. Az egyik a már említett dmcnews, a másik pedig Tamir entermyworld.com-ja. Míg az első egy elég komoly, sok - olykor száraz - információt közlő oldal, addig Tamir oldala nekem sokkal könnyedebb, közvetlenebb. Információszinten is más a célja. Nem annyira magáról az autóról, hanem inkább a körülötte szóló kultuszról, hype-ról szól. A legnagyobb érték az oldalon a hihetetlenül sok, 200 scannelt újságcikk. A blogom képanyagának és információtartalmának jó része innen származik.

Kb. egy éve írtam neki egy levelet. Akkor már megvolt az autóm és gondoltam szólok neki, hogy nem utolsó sorban az ő oldalának az inspirációjára vettem és nagy meglepetésemre válaszolt is és pár levélben elbeszélgettünk. Közben kiderült, hogy van némi magyarországi kötődése, mert pár évvel ezelőtt volt egy nyolc részes sorozat Valami Hungary címmel, amiben ő szerepelt az egyik haverjával. Ahogy a neten utánolvastam nem lett egy átütő siker, de ő pozitív élménnyel zárta az egész történetet.

Elég sok dolgot tanult orvoslástól kezdve, filmezésen át, sejtkutatásig, de a számunka legérdekesebb dolog az oldalán kívül az, hogy 1997 óta a 11474-es Delorean tulajdonosa. Keveset használja, talán ha 20000 mérföld van az autóban. 

Tamirnak szerencséje volt abban, hogy elég közel tudott kerülni John Deloreanhez és többször is találkoztak. Lányával Kathrynnel pedig baráti kapcsolatot ápol. Ha jól tudom, akkor ők ketten egy dokumentumfilmen is dolgoznak John Delorean életéről.

Itt egyébként már említettem Tamirt: Kathryn és Tamir