Egy kisebb gebaszt levéve nagyon rendben volt a múlt hétvége is. Mint írtam a blogon és a levlistán is Szántódon voltam a Balaton V8 amerikai autós találkozón. Nagyon jó móka volt, megint találkoztam sok érdekes és amerikai autós szempontból fontos emberrel.
A reggel szokásosan indult. Hazaérkezés, Deloreanbe átülés, indulás. Annyi különbség volt, hogy beraktam az új RPM relémet és már azzal tettük meg az utat. Szép időnk volt mindkét nap, csak estére hűlt le egy kicsit a levegő. Na de ennyi a rizsa dolgokról, inkább csak pár érdekes dolgot emelnék ki.
Az egyik, hogy Mentos és haverja már ott voltak mire mi odaértünk és a felvonulásra is egy kicsit késve tudtunk csak csatlakozni. A visszaérést követően meg is beszéltük, hogy el kéne menni abban a hadtörténeti parkba amit útközben láttunk és szereztünk is hozzá egy szponzort egy izlandi iskolabuszos (Az úgy volt, hogy a tulaj két évig élt Izlandon, de a válság miatt haza kellett jönnie. Akkor pedig már lábon hazahozta az ottani kedvencét, egy 14 fős iskolabuszt. Ez külön bejegyzés lehetne. ) személyében. :)
Bazinagy egy valami ez. Kábé 2,5m magas, de most akarnak még nagyobb kerekeket tenni rá. Szóval vele mentünk, de elég hülyén néztünk ki négyen egy ekkora buszban, ezért nyitott ajtóval végigkérdezgettük az embereket a kempingben, hogy "nem akarsz tankot nézni?" Aki akart, az beszállt és így a végén meg is lett a 14 fős utaslétszám.
A tanknézés meg aztán főleg nagyon jól sikerült. Mentünk BMP-vel, belemásztunk tankokba, belelestünk helikopterekbe meg minden ilyesmi és közben pedig hallgattuk az előadó hihetetlenül élvezetes stílusú előadását. Vérbeli katona a fickó és a segítője is, habár rendkívül különböző személyiségek. Szerintem pár órát lazán eltöltöttünk ott, mire visszaértünk a kempingbe.
Utána további beszélgetés, este huppogós zenére nem alvás (az egész kempingben csend volt, csak mellettünk gondolta úgy pár suttyó, hogy ilyen is kell), majd másnap lassú szedelődzködés és a hazaút maradt. Persze csak miután átvettem (pontosabban a Béb átvette) a legújabb szerzeményünket, a találkozó sebtében alapított Legfuturisztikusabb Autó díját.
Az egyetlen negatív élmény hazafelé ért, amikor egy félig szenilis német nyugger gondos körülnézés után kikanyarodott elém és satufék után kábé 2 méterre tőle tudtam megállni. Hát mutattam neki egyezményes nemzetközi jeleket az kétségtelen. Szerencsére innentől már eseménytelen volt a hazaút és békében be tudtam állni a szokás szerint 100% ujjlenyomat Deloreannel.

Írom bele a hibákat, dátumot, a pénzt, amit ráköltöttem, felhasznált alkatrészek, sikeres volt-e a munka. Igazából mindent ami fontos lehet.
Aki egy ötletes oldalt szeretne látni, netán érdeklődik a rendezvény iránt, az pedig tekerjen ide sürgősen:
Sokkal modernebb kinézet, van akinek jobban tetszik. Szerintem a Delorean szögletes formájához nem annyira illik, de megértem azt akinek bejön.
Miután már túl voltak a teszteken, kiszámolták a várható költségeket (30000$ fölötti összeget költöttek rá eddig) és úgy döntöttek, hogy nem lehetne értelmes áron adni őket, ezért lefújták a projectet. Az addig elkészült belsőket eladták a gyártási jogokkal együtt és visszatértek a régiek felújításához. 



