A múlt heti havazás közben gondolkodtam el rajta, hogy valószínűleg még Amerikában, Chicago környékén látott utoljára havat a kocsim, ahonnan 2009 körül hozták át Olaszországba. Genovában ugye nem sűrűn esik a hó és egyébként sem nagyon jártak vele az utcán vagy 4 évig, amióta pedig nálam van, nem volt értékelhető hómennyiség a környékünkön. A múlt heti havazás után is olyan gyors volt az olvadás, hogy csak egy ekkora hóembert sikerült összehoznom a heti motormelegítő percek alatt:
A latyak miatt persze az utcára már nem mentem ki, de kicsit szétnéztem a neten téli Deloreanes képek után kutatva. Az eredmény elég soványka lett, a végén már norvég, svéd és orosz keresőszavakkal is próbálkoztam, de maradhatunk abban, hogy Deloreanekkel nemigen járnak ki a hóba. Vagy kijárnak, de nem fényképezik.
Eleve, ha van is 235/60/R15 méretű téligumi, az ember nem nagyon szeretné megtudni az árát. Aztán ott van még az alváz és a 35 éves műanyag és gumi alkatrészek, ezeknek más sem hiányzik, mint a sós latyak. Ráadásul a kocsi karosszériája is úgy nézhet ki egy téli menet után, mint egy pár izzadt zokni, amire rászart egy görény. (Ez mondjuk elég nagy képzavar volt, de valahogy ez a nemrégiben olvasott hasonlat ugrott be :)) Szóval jobb a békesség, de azért vannak elvetemültek, akik kiviszik a Deloreant télen is, őket lehet megcsodálni a következő videókban.
Végül Sid demonstrálja nekünk, miért nem jó jégre menni olyan kocsival, aminek a fenekében van a tömege kétharmada.
Szóval aki mégis Deloreannel akar télen közlekedni, annak a legjobb választás még mindig az LMC-hókotró, amiről Sid írt korábban itt és itt.
