Kezdem a rövidebbel, a színházi promóanyaggal. Az úgy volt, hogy egy régi NAAFos ismerős, akinek a fiának a ballagásáról itt írtam, aki még egy időben kölcsöngyerekem is volt, egyszer csak úgy hirtelen megkeresett, hogy ötlete van. Mégpedig az, hogy ha esetleg, netán, talán, véletlenül ráérnék, akkor gyorsan csinálna egy kis promóciós filmet a Deloreannel a gyömrői színház számára, ahol a 12 dühős embert adják elő, és még van egy előadás, arra még jöjjön el minél több ember.
Szerencséje volt, mert éppen a Deloreannél voltam, pont ráértem fél órára, ezért össze is hoztuk a találkozót majd egy fél óra alatt le is videózta ezt a kisfilmet. Jópofa lett, remélem pár ember ennek hatására eljutott megnézni a darabot. Facebookos videó, ezért csak linkelni tudom, beágyazni nem. Itt lehet megnézni.
A második esemény egy kicsit hosszabb volt, már szervezésileg is. Még tavaly merült fel az ötlet, hogy az egyik ismerősöm ismerőse (már jól kezdődik, mi? :) ) a lányának a 18. születésnapjára elég nagy bulit szeretne rendezni, és ennek az egyik oszlopa a Delorean lenne, mert az ünnepelt igencsak szereti a Vissza a Jövőbe filmeket. Mondtam semmi akadálya, de hol és mikor lenne a program? November, Győr. Hát a helyszín oké, de novemberben? Az azért már necces időpont. Eddig jutottunk, mert aztán beütött a vírus, előbb volt egy csúszás, ha jól emlékszem, aztán törlődött az egész program. Na de aztán idén újratervezés, és habár vírus van, védekezés politikai okokból kevésbé, ezért simán meg lehetett tartani a bulit. Ráadásul az egy éves késés miatt az időutazásos témát még jobban rá lehetett húzni az eseményre.
Így aztán idén november 19-én, mivel szép időnk volt, elindultam Győrbe, találkoztam az apukával és átbeszéltük a tennivalókat. A lánya éppen fotózáson van, ott majd én szedem össze, mert a sztori szerint az apuka autója lerohadt, ezért egy ismerősét küldi, aztán onnan átviszem a bulihelyszínre, ott a haverok is megnézik, aztán indul az ereszdelahajam.
Oké, mondom, ebből nem lesz gond, odaálltam a fotóstúdió elé és vártam. Az ünnepelt feltűnt az ajtóban, miközben jól hallhatóan telefonált, és lehetett hallani, hogy egy kicsit morog, mert miért döglött már be az az autó, most az ő születésnapján. Meg milyen ismerős fog majd most érte jönni? Majd kijött, mondtam neki, hogy azért lehet, hogy ez is tetszeni fog, és jött is a hatás. Nagyon meglepődött, nagyon megörült, és nagyon sok fotót csináltatott még az autóval. Látszott, hogy ez a meglepetés valóban a helyén van. Amikor pedig beült, és mondtam, hogy akkor indulhatunk is, akkor teljesen odavolt. Átballagtunk a városon, majd beálltunk a megbeszélt helyre, kinyitotta az ajtót, és az összes haverja - voltak vagy húszan - kiabálva üdvözölte. Hát eléggé hatásos belépő volt, az kétségtelen. Innentől kb. 20 percig fotózás, szokásos kérdésekre válaszolás, mindez tinilányok vigyorgó gyűrűjében. Szar meló, de hát valakinek ezt is meg kell csinálni. :)
Végül aztán mindenki megkérdezett mindent, elkészültek a kötelező új profilképek, és mindenki bement a bulihelyszínre, én pedig a szülőkkel való rövid beszélgetés után hazafelé vettem az irányt. Azt kell, hogy mondjam, ez a találkozó igazán jól sikerült, szeretem az ilyeneket. Egy negatívumként azt tudom csak felhozni, hogy mivel november volt, ezért odafelé sötétedésben mentem, visszafelé pedig teljes sötétben, ami még mindig nem a kedvencem. Viszont a Delorean fűtése jó, a zene szintén, így pedig szépen nyugisan hazajöttem, és az út végére olyan Zen szállt meg, hogy szerintem még egy hivatali ügyintéző sem tudott volna kihozni a sodromból. Megérte megcsinálni, főleg, mert a Delorean is jól érezte magát. Most már viszont le kell takarítani, és jöhet a téli álom.
