Élet egy Deloreannel

Nem lesz ma rendes bejegyzés, mert inkább javítgattam a meglevőeket. Nagyon sok új információ van, megéri átfutni a régi dolgokat is.

Pár újabb információ a Bobby Sands féle éhségsztrájkolókkal kapcsolatban.

Előkerült az ötödik aranyozott Delorean. Azóta már el is tűnt újra, de ami kiderült, megírtam.

Egy új galéria a harmadik arany Deloreanről. Plusz rengeteg új információ és egy jó történet ugyanebben a bejegyzésben.

Egy megrendelő a DMC-24-hez. Meg egy kis extra ötletelés a név keletkezéséről.

Két új kép a közel keleti Deloreanekhez. Egyik sem szép.

Két új kép a Chestnut flottához, valamint pár kisebb információ.

Új kép a DSV-ről. Amiről még mindig nem tudom, hogy a Proto-1-et jelenti-e vagy egy külön autó volt.

Ma reggel jött a DML-en, és mivel más fontos dolog úgysincs, ezért megosztom. 

Az egyik tag 1983-as születésű fiának volt egy Delora nevű osztálytársa. Igen, a Deloreanről nevezték el. Csodás hely ez az Amerika.

Már háromszor írtam erről, hogy jönnek az új gyártású Deloreanek, de valahogy még mindig nem érkeztek meg, pedig ígéretből soha nem volt hiány. Viszont ezúttal nem a DMCH a hibás, hanem a bürokrácia. 2015-ben fogadták el a törvényt, ami elég tág értelmezési lehetőséget adott a gyártásra, azonban kikötötte azt, hogy az EPA (Environmental Protection Agency - Az ottani Környezetvédelmi hatóság) és az NHTSA (National Highway Traffic Safety Administration - Ez meg kb. a Közlekedési Hatóság) dolgozza ki a szabályozás részleteit, majd tegye nyilvánossá 12 hónapon belül. Viszont mivel a bürokrácia ott is bürokrácia, ezért a két hatóság ezt még nem tette meg. A megkeresésükre válaszolva sikerült kideríteni, hogy az EPA esetében már egy vázlatot sikerült összeállítani, azonban az NHTSA még eddig sem jutott. A végleges szabályozás megjelenési idejéről pedig egyik hatóság sem tudott nyilatkozni.

A késésnek több okot is megjelöltek, ezek között az NHSTA esetében a Takata légzsákbotrányt, valamint az önvezető autók szabályzásával kapcsolatos teendőket, az EPA esetében pedig a kritikus pozíciókból hiányzó embereket. Egyéb kormányzati szervek bíznak a szabályzás késő tavaszi megjelenésében, ami azt jelentené, hogy 2019-ben elindulhat a valódi gyártás is, azonban arról ők sem nyilatkoztak, hogy milyen motorok lesznek választhatóak.

Ami szintén egy érdekes kérdés, mert motorválasztás esetén két lehetőség van. Az egyik, hogy egy már meglevő autóban már engedélyeztetett motort használnak, annak minden környezetvédelmi felszerelésével. Ez viszont bonyolultabb dolog, mint amilyennek hangzik. Mert míg a motorgyártók szívesen eladnak motorblokkokat, de nem olyan szívesen adják el velük az OBD II-es diagnosztikai rendszerüket minden szükséges dokumentációval. A másik lehetőség, hogy egy olyan erőforrást használnak, amit a CARB 2017-től kezdve jóváhagyott. Ez a hatóság a kaliforniai környezetvédelmi hatóság, aminek a határozatai jellemzően szigorúbbak az EPA által meghatározottaknál. Ezzel viszont az a baj, hogy jelenleg egy darab motor felel meg ezeknek a feltételeknek, a General Motors LS3 E-ROD-ja (6,2 liter, V8, 430 LE). Tehát egyelőre ez az egyetlen motor, amit az összes kis gyártó nagy bizonyossággal használhat.

Ezért aztán a szabályzásra várakozó cégek, mint pl. a DMCH vagy éppen a Checker, a Revology, a Superformance, és a Factory Five, nem tudnak előrelépni. Persze azt megpróbálhatnák, hogy nekiállnak az előkészületeknek vagy éppen a gyártásnak úgy, hogy még nincsenek meg a pontos elvárások, de ezt a szerencsejátékot senki sem meri bevállalni. Ez pedig nem tesz jót a potenciális beszállítóknak, akik egy-két éve várják a megrendelést, ami csak nem akar megérkezni. Ahogy James Espey mondta: "A Delorean név sok ajtót megnyit, de nem sokat tud nyitva is tartani." Ezért aztán a DMCH jelenleg Európa felé tapogatózik, mert ott nagyobb hagyománya van a kis szériás gyártásnak.

Hétfőn inkább a másnaposságommal voltam elfoglalva, ezért ma tartom a hétfőt, péntekre meg majd összehozok valamit. Addig türelem, úgyis mindenki szokja még az új évet.

Éreztem én, hogy nagy blogra nem lesz itt idő a sok evés közben, de egy nagyon kedves Volkswagen reklámra igen. Sajnos a beágyazást nem engedi, ezért kattintani kell, de megéri.

Ide.

Boldog Karácsonyt mindenkinek! Mivel esélyes a bejglikóma a héten, ezért majd meglátom, hogy mi lesz a szerdai bloggal, bár szerintem mindenki fel fogja találni magát a blog nélkül is. :)

Találtam egy 2005-ös cikket, ami az akkori PJ Grady szervizt írja le. Szerintem az akkori megállapítások jelenleg is helytállóak, kivéve az árakat, amik azóta már feljebb mentek. Idemásolom a teljes cikket, de ma csak az első felét fordítom le.

Ahol a sirályszárny újra száll

A long islandi PJ Grady, Deloreanek - John Z. Delorean híres és halálra ítélt sportautója, a Vissza a Jövőbe filmek szereplője - szerelésére és restaurációjára specializálódik.

Egy long islandi garázs félhomályában Deloreanek állnak a sötét sarkokban, vagy az emelőkön, védjegyükké vált ajtajaik félig nyitva, rozsdamentes ezüsthéjuk pedig továbbra is ultramodern, több, mint két évtizeddel a Delorean Motor Company bukása után. Egy poros ablakon keresztül látszik az udvar, ahol körülbelül 20 további ugyanolyan Delorean parkol sorban, mint valami szürreális autós álom.

Ez PJ Grady szerény, szürke garázsa, eldugva egy west saywille-i használt autó kereskedés mögé. Ahogy a jel is mutatja a tetőn - Delorean Motor Cars - a bolt Deloreanek szervizelésére és restaurációjára szakosodott, a korai '80-as évek híres, de halálra ítélt sportautójára, John Z. Delorean alkotására, a Vissza a jövőbe filmek szereplőjére.

A becslések szerint körülbelül 9200 Delorean készült a gyártás 1981-től 1983-ig tartó három éve alatt, és körülbelül 7000 még meg is megvan. Ezek közül több is járt Rob Gradynél, a PJ Grady magas, vékony és nagyon odafigyelő tulajdonosánál, aki az egyik legelső és már 20 éve az egyik legnagyobb Deloreanszakértő. Deloreantulajdonosok Mainetől Floridáig küldik neki az autóikat, amiket egy kis garázsban - ami a szülei egykori General Motors kereskedése volt - restaurál, hogy újra megforduljanak utánuk az emberek.

Éveken keresztül PJ Grady annyira volt nyereséges, mint egy Edsel kereskedés, de ez mostanra megváltozott. A tinédzserek, akik 20 éve látták a Vissza a Jövőbét, már felnőttek, és keresik az alacsony építésű kupét. Közben pedig az autók lassan elérik a 25 éves kort, ami az oldtimerezés egyik fontos mérföldköve. Amíg az árak egykor 17000$ körül mozogtak, egy restaurált Deloreanért ma már 30000$-t is elkérnek.

Az elmúlt 5-6 évben az árak felfelé indultak, mondja James Espey, a houstoni Delorean Motor Company alelnöke. a cég, amely megvette a Delorean márka jogait és felújított autókat árul. "Az autó a saját lábára áll." - mondja.

Mr. Espey cége megvette a teljes maradék DMC raktárkészletet, a karosszériaelemektől a csavarokon át az utolsó alátétig. Mr. Espey úgy becsüli, hogy ajtóból körülbelül 120 évre való van, a jelenlegi fogyási ütemet figyelembe véve, kárpitból pedig kétszer ki tudnának rakni egy focipályát. A múlt hónapban a cég megnyitotta második központját a floridai Tampában.

Jövő héten innen folytatom. Addig is Boldog Karácsonyt!

A héten kicsit gyengén vagyok, majd meglátom mennyire lesz erőm a szerdai blogra. Ha esetleg nem jelentkeznék, akkor Boldog Karácsonyt mindenkinek!

Ritkán írok könyvajánlót, amikor pedig mégis, akkor az valamiféle John Deloreanes dolog. Ez a mostani ajánló viszont más. A címben is említett Ready Player One könyv egy igazán durva retrólöket és kultúrsokk, mert egy olyan sci-fi, ami folyamatosan a '80-as és '90-es évekre nyúl vissza. Minimális spoilerrel annyit mondhatok, hogy egy olyan disztópiát ír le, aminek az egyetlen örömforrása egy virtuális valóság, az Oasis, akinek a készítője egy igazi sci-fi/fantasy geek volt. Ezért aztán a programja tele van mindenféle retró utalással. Valamint elrejtett a programban három easter egget, aminek a megtalálója az Oasis adminja lesz és így szinte a világ ura.

Marha jó könyv, tényleg elképesztően jó linkekkel, utalásokkal, a régebbi idők filmjeire, játékaira, és ami a legfontosabb, benne van a '80-as évek egyik ikonja is, a Delorean. A könyvben nem túl jelentős a szerepe, kb. annyi, mint egy tetszőleges egyéb játéknak, de - és most jön az igazán fontos dolog - úgy tűnik a készülő filmben nagyobb szerepet kap. Valószínűleg azért nem egy Vissza a Jövőbe szintű főszerepre kell gondolni, de akkor is örülök neki.

Külön jó volt annak idején, hogy amikor a könyv megjelent, az író maga is megmondta, hogy el van rejtve a könyvben egy easter egg, ami megtalálásával egy url-en keresztül egy Atari 2600 játékhoz jutunk, amiben a következő easter egg van, ami meg aztán a harmadik utolsóhoz vezet. Aki pedig ezt megtalálja, az megnyer tőle egy Deloreant! Sajnos a bejelentés után nem sokkal már meg is nyerték az autót, és ahogy nézem, nekem esélyem sem lett volna, ennyire kocka én nem vagyok.

Végül pedig az egész cikk apropója, hogy készül a film és jönnek szépen a trailerek. Terv szerint 2018 március 29-én mutatják be, én biztosan ott leszek a moziban.

Végül pedig a második, még friss, ropogós trailer, még több Deloreannel.

Csak közvetve Delorean a téma, a Vissza a Jövőbe miatt, de egy hétfőre elfér. Amikor Chuck Berry 60 éves lett, Carl Sagan ezzel a levéllel köszöntötte fel.

Nagyjából arról szól, hogy Chuck Berry Johnny B. Goode című számát elvitte magával a Voyager űrszonda, és ezzel Chuck Berry egyik dala halhatatlanná vált. Kedves levél, szeretem az ilyet.